Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-09 / 258. szám

XV. ÉVF. 258. SZÁM. KeletiUjskg 5 SEJ Japán és Oroszország között Is létre­jön a megnemtámadási egyezmény A szovjet, hogy megvásárolhassa Japán barátságát, elismeri Mandzsúriát, eíadja vasutjának egy részét és nagyszabású koncessziókat biztosit Japán számára A lapán-orosz feEtfónéstkeBiS megegyezésnek a távofikeBefi k&iSp©l3fikâ¥a§ he nem látható k®¥@lke%mémei leszitek (Berlin, november 8.) Ismeretes, hogy Japán és Oroszország között hosszú idő óta olyan feszültség van, amely háborús konfliktus veszélyét hordozta magában. Az utóbbi időben •Moszkva ázsiai politikájában változás állott be, amely lehetővé teszi, hogy Japán és Oroszor­szág lényegesen közeledjenek egymáshoz. Mat- suoka jepán népszövetségi delegátus meglátó- gáttá Karahán követet, Karahán viszont ud­variassági látogatást tett Moszkvában. E tárgyalások orosz-japán megnemtá­madási szerződés megkötésére irányul- ■ nak es abban az esetben, hogyha Oroszország és Japán e megegyezést megkötik, a távolkeleti erőviszonyok tekintetében eltolódás áll be, amely ki fog hatni Kina sorsára is. Karahán, Litvinov külügyi népbiztos he­lyettese a német lapok szerint rendkívül ügye­sen oldotta meg feladatát. Nem veszítette el hi­degvérét a japán kardesörtetésekkel szemben és lenyelte a sérelmet, amely Japán részéről érte az orosz vasutak, sőt az orosz határoknak a megszállásával. Az orosz politika mérlegelte, hogy a je­lenlegi helyzetben mi a jobb: Kínával kötni megegyezést, vagy Japánnal; en­gedni a kínai kormány jegyzékének, amely a diplomáciai viszonynak ismé­telt sürgős felvételét kínálta fel, vagy szemben a japán követelésekkel, elis­merni a japán-kreálta mandzsura! államot. A szovjet az utóbbit választotta, megtagadva eddigi hagyományait, hogy neki „az elnyomot­tak“ oldalán a helye. Mindenesetre jellemző a szovjet taktikázása és politikai megbízhatatlansága, hogy egy im­perialista állammal köt egyezséget, az ezer seb­ből vérző Kina ellen; pedig, amikor bolsevizá- hísi kísérleteivel a múltban lényegesen hozzá­járult ahhoz, hogy a kiírni polgárháborúk még inkább elmérgesedjenek, a jövőben ellenséges magatartást tanusit. Az orosz-japán diplomáciai tárgyalásokra különben a japán távirati ügynökség is hivata­los kommünikét ad ki, amelyben megerősíti a megnemtámadási egyezmény megkötésére irá­nyuló terveket. Karakánt ismét Tokióba várják és azt hiszik, hogy december elején már meg is köthetik az uj egyezményt. Japáni információk szerint Oroszország koncessziót ad Japánnak petróleum és erdőségek kihasználására, eladja a man- dzsuriai vasútnak azt a részét, amelyre szüksége van Japánnak, hogy frontját í'ixirozhassa Oroszország és Mandzsúria között. Japán viszont kötelezi magát, hogy Oroszország rendelkezésére bocsátja azokat a gépeket és nyersanyagokat, amelyek az ötesztendős terv megvalósításához szük-é-msek. Matsuoka külön­ben célzásokat tesz Tokióban arról_ is, hogy Oroszország diplomáciai kiküldöttjei résztvesz- nek a népszövetségi liga ülésszakán, amikor ismét a Lytton lord ismert ankétjának ügyét tárgyalják. Aki Hoovert félreteszi a történelem színpadáról A négy év előtti választásnál még tolókocsin, most két botra támaszkodva jár, Roosevelt, a valószínű uj elnök Hoover diada^as ellenfelének regényes élete (Newyork, november elején.) Ma, kedden választ elnököt Amerika és nem szenved kétséget, hogy az uj elnök Roosevelt, a demokraták jelöltje lesz, akinek be­vonulása a Fehér Házba sok tekintetben fordulatot je­lent az Egyesült Államok életében. Kicsoda Roosevelt? Mint valamennyi Roosevelt, ö is neyorki. Hyde Rark-on, Newyorktől harminc mérföldnyire született. A családja igen jómódú: az apja egy Delano-lányt vett feleségül, aki tetemesen növelte a, Roosevelt-vagyont. Franklin is korán és gazdagon nősült és megengedhette magának azt a luxust, hogy önzetlenül foglalkozhass ék a politikával. (Ez is hatalmas előnye: tisztakezü poli- ; tikus, akinek a nevéhez semmiféle botrány árnyéka nem tapadt.) Dacára radikális érzelmeinek, a magán­életben nagyur, arisztokrata. Mikor Wilson elnöksége alatt tengerészetügyi ál­lamtitkár volt Washingtonban, kizárólag a főváros elő­kelő társaságával érintkezett: az arisztokratikusan zárkózott szalonok dédelgetett kedvence volt. Wilson rendkívül szerette a nyilteszü, elegánsan öltözködő, lel- jkes fiatalembert, aki elragadtatva tapsolt az. elnök ; minden szavának. Wilson az aktiv politikától való visz szavonulása után is támogatta a demokrata Roosevel- tet és az ő befolyásának lehet tulajdonítani, hogy ; 1820-as demokrata konvención a párt az alelnöki ál­lásra jelölte. A beteg ember. Ekkor érte őt életének legsúlyosabb tragédiája: gyermekparalizisben megbetegedett és úgy látszott hogy a halálos kór végez vele. Eveket töltött Warm Srings-c:i, egy virginiai fürdőhelyen, amíg végül meg­gyógyult és visszatérhetett Newyorkba. A pusztító be­tegség nyomait azonban sohasem heverte ki teljesen éa ma is két botra támaszkodik járás közben. Amikor be­száll az autójába, be kell öt emelni a kocsiba. Négy évvel ezelőtt, amikor .Alfred Smith-et jelölt.' a demokrata párt elnöknek, még ennyire sem volt Roosevelt: a nap nagy részét tolókocsiban töltötte és amikor a bostoni demokrata nagygyűlésen beszédet mondott Smith mellett, két mankóra támaszkodva ment fel a szónoki emelvényre. Megrázóan drámai pil­lanat volt, amikor ez a beteg, nyomorék ember, szen­vedő, halottsápadt arccal mondta el életének legna­gyobb hatású politikai beszédét. Kétségtelen, hogy nem kis részben ennek a beszédnek köszönhette Smith, hogy megkapta a jelölést, dacára annak, hogy a Dé! tizenhárom demokrata állama gyűlölte. Könyörögni kellett akkor Rooseveltnek, hogy da­cára egészségi állapotának fogadja el a jelöltséget Newyork állam kormányzói méltóságára. Mindenki azt hitte, hogy meg fog bukni, mert az amerikai ösztönö sen irtózik a beteg embertől, ha közéleti állás betöl­téséről van szó. Nem igy történt. A newyork! politiká­ban páratlanul álló többséggel választották meg és et­től a pillanattól kezdve repült rakétaszerűén a ma­gasba Roosevelt politikai karrierje. A1 Smith és Jimmy Walker eilen. Eleinte nehéz helyzete volt. Newyork állam demo­krata többségét a korrupt, de pompásan megszervezett Tammany Hall dominálja. Roosevelt pedig egész poli­tikai pályáján élesen Tammany-ellenes volt. Az össze­ütközés akkor robbant ki a pártszervezet és a kormány között, amikor Jimmy Walker panamabotránya került hivatalból a kormányzó elé. A harc elkerülhetetlennek 1 Úszott. Roosevelt azonban módját ejtette annak, hogy diplomatikusan kiegyezzen a párttal: Jimmyt lemon­datták, ezzel szemben Roosevelt nem piszkálta többé a Tammany Hall egyéb botrányait. Megszakadt a régi barátság Smith-el is. „Al", aki Newyorkban ma is hallatlanul népszerű, irányítani, di­rigálni akarta Rooseveltet, aki viszont maga akart kormányozni és nem tűrte barátja folytonos beavatko­zását az állami ügyekbe. Mikor az elnöki állásra való jelölésre került a sor. a barátságból elkeseredett ellen­ségeskedés lett. Smith másodszor is meg akarta kapni a jelöltséget — a párt hatalmas többsége azonban Roo- :eveltet akarta, mert nyilvánvaló volt, hogy a protes­táns Dél másodszor is megbuktatná a katolikus Smithet. Egy éven keresztül Smith é3 Roosevelt nem be­szélt egymással. Csak néhány héttel ezelőtt szánta rá Ha Pestre utazik ne mulassza el HOLZER női divatáruházát felkeresni, mert őszi é. téli ruházati szükségletét itt nagyon olcsón beszerezheti, jjji HOLZER Budapest jelenleg IV. Váci ucca 26. sz. a. van is magát végre Smith, hogy kortesutra induljon Roose­velt érdekében. Bizonyára még ma is gyűlöli egykori barátját. A pártfegyelem azonban köti és túlságosan jó politikus ahhoz, hogy végnélküli haragot tartson a — lenedő elnökkel. Az elnökjelölt rendkívül olvasott ember. Ellentét­ben Hooverrel, aki soha szépirodalmi könyvet a kezébe nem vesz, Roosevelt hatalmas könyvtárában képviselve van nemcsak a klasszikus, hanem a modern angol és amerikai irodalom minden értékesebb müve. A világ- irodalomból a franciákat és a németeket szereti, az orosz regényírók idegenek tölo: Dosztojevszkyt bete­gesnek, Tolsztojt unalmasnak tartja. Mielőtt beteg lett, sokat sportolt: rugbyt játszott, lovagolt és evezett. Nagy fájdalma, hogy most mindenféle sportra képte­len. Szabad idejében bélyeggyüjtéssel foglalkozik. Mióta megnyílt előtte az ut az elnöki méltóság felé, fanatikus lelkesedéssel vetette magát politikai és gaz­dasági munkákra. Egy uj római mérföld­jelző kő (Kolozsvár, november 8.) Tudományos szem­pontból rendkivül értékes emlékkel gyarapo­dott az egyetem történelmi múzeuma. Székely János magyarvistai állami tanító, aki bámula­tos szorgalommal csak a saját és a szomszédos községek határain eleddig 36 prehisztorikus és hét római telepet fedezett fel s akinek magá­nak is igen gazdag gyűjteménye van, a na­pokban a mérai határon egy római mérföld­kőre (miliarium) talált s azt a régiségtárnak adta át. Á régi Dácia területéről ez a negyedik ilyen kő. Ennek különös jelentőséget ad az, hogy mig a másik háromnak a lelőhelye felöl pontos ismereteink nincsenek, addig ennek a lelőhelyét egész pontosan ismerjük úgy, hogy az itt folytatandó további kutatások sok érde­kes kérdésre adhatnak felvilágosítást. Már csak az eddigiekből is határozottan megtudjuk, hol vitt az ut Napocától, a mai Kolozsvártól Poro- lissum, a mai szilágysági Moigrad felé. A kő magassága 230 cm., szélessége 55 cm. Felirata szerint a Lucius Verus második consulsága idejéből (Kr. u. 161—166) való. Hogy honnan és hányadik mérföldet jelzi, sajnos, nem tudjuk, mert szántóföldben lévén, idők folytán az eke ezt a jelzést lekoptatta róla. Remélni lehet azonban, hogy a most már ismert útvonalról más hasonló kő is fog előkerülni, ami még in­kább ki fogja bővitni ismereteinket. A kő az EME bástyauccai régiségtára udvarán van. Már csak hatalmas alakjáért is megérdemli a megtekintést s ez is tanulságul szolgál arra nézve, hogy a római közigazgatás egy ilyen távoli provinciában is mekkora gondot fordí­tott többek között az utak rendbentartására is. * * Kereskedelmi tanfolyam. Négy hónap alatt megtanulhatja a könyvelést, levelezést, gyors- és gépírást a folyó hó 14-én megnyíló kereskedelmi tanfolyamon. Felvilágosítást nyújt a Sfatul Negustoresc titkársága (Kolozs­vár, Iparkamara uj palotája, I. emelet, 9 ajtó) délelőtt 10—12 és délután 5—7 órák között.

Next

/
Thumbnails
Contents