Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-06 / 256. szám
XV. ÉVF. 256. SZÁM. Kuetiüjsxg Hollywoodból egyenesen a - Keleti Újság szerkesztőségébe milyen az élei Amerikában, mii csinálnak a filmsztárok Hollywoodban s miért bukott meg Hoowsr ? Kolozsvár, november 4.) Régi ismerős kopogtatott be ma a szerkesztőségünkbe. Noha, egyenesen Hollywoodból jött, még sem világhírű filmsztár, hanem egy jóravaló, tisztességes és Kolozsváron széles körökben ismert városi tisztviselő. Ez óv márciusában hajózott ki Amreikába, illetve, hogy az útvonalát pontosabban megjelöl T jük egyenesen Hollywoodba, ahol a feleségének jóforgalmu vendéglője van. Arról a Nagy- Józsefről van szó, akiről azt Írták ez év márciusában egyes lapok, hogy megszökött. Dehogy -szökött meg, esze ágában sem volt megszökni, amint ezt akkor meg is irtuk. Ma már ismét Kolozsváron van, itt ül előttem a szerkesztőség vallatószékén. Megkértük, beszéljen nekünk Hollywoodról. Ott még rosszabb, mint nálunk. — Nem először voltam Hollywoodban, most másodszor jövök haza, — kezdi az elbeszélést. Mikor március havában hajóra szálltam, azt hittem, hogy a régi boldog és gazdag Kaliforniába, illetve Hollywoodba érkezem. Borzasztó csalódás ért. Egy virágzó ország és egy virágzó város helyett gazdaságilag leromlott, pénzügyileg tönkrement országba értem, ahol ugyanazok a szimptomák, mint Európában. Nyolc hónapi ott tartózkodásom alatt tárgyilagos szemmel nézve a dolgokat, megállapíthatom, hogy ma Kaliforniában súlyosabb a gazdasági válság, nagyobb a munkanélküliség, ijesztőbb a nyomorúság, mint Európában, sőt mint Romániában is. Kissé kételkedve nézek végig rajta, a fején elegáns kalap, termetére pedig igazi hamisíthatatlan amerikai trencskó simul és nyomát sem látom rajta annak az ijesztő nyomóénak, álhit nem akarok elhinni, mert kissé messziről jött. Nagy József mosolyogva követi a tekintetemet, mely ismét csak a trencskónál áll meg. Káprázatos olcsóság. — Ne csodálkozz, amiért Kolozsváron ilyen trencskót nem lehet vásárolni, azért ne hidd, hogy magas árat fizettem érte. Hollywoodban, amelyről valamikor úgy tudták, hogy a világ legdrágább városa, ezt a trencskót két dollár 98 centért vásároltam, ami román valutában nem tesz ki többet, mint 500 lejt. De még egy évvel azelőtt 10 dollár volt. Itt van ez a finom és elsőrendű dupla keménygallér Megfogom a gallért és konstatálom, hogy Kolozsváron ilyet hiába keresnék a divatüzletben. — Ez a gallér 10 cent, tehát 16 lej. Nálunk örömmel adnánk érte 50 lejt is. Finom zsebkendőket 1 centért lehet vásárolni, de ha valaki egy tucatot vesz, akkor 10 centért is utána dobják. — A legfinomabb kalap 1—2 dohár, nagyszerűen meg lehet vacsorázni 30 centért, de olcsó helyen 15 centért is lukullusi vacsorát ehetsz. — És az autók? Autó 2500 lejért — részletre. — Azok a legolcsóbbak- A mi pénzünk szerint 2500 lejért már pompás Ford-kocsit lehet vásárolni, de 50.000 lejér már a legfinomabb márkák is kaphatók. És az autóvásárláshos nincs is szükség pénzre. Tisztviselő vagy munkás, akinek rendes foglalkozása van, részletre vásárolhat autót, éppen pgy, mint nálunk ruhát vagy a könyvet. Csak jó ajánlás kell, az ügynökök ostromolják az embereket, hogy vásároljanak. Olcsók ma Hollywoodban a bútorozott szobák is. Egy elegánsan bútorozott garszon lakás fürdőszobával, gázzal, villannyal és a legigényesebb komforttal havi 1200 lejbe kerül. Nem a külvárosban, hanem a központban. Mikor látja Nagy József, hogy mind nagyobb kiváncsisággal, bizonyos irigykedéssel nézem innen az amerikai árakat, elmondja, hogy elutazása előtt résztvett egy aukción. Tiz dollár, ki ad többet érte? — Ez amolyan zálogházféle, mert ott is vannak zálogházak és rendszerint azok rendezik az aukciókat. Nagyon sokan jelennek meg és amit ott láttam, az eszembe juttatta a Kolozsváron is ismeretes vásári bódékat, illetve az azokban szokásos vásárlási módot. Csak egy jelenetet mondok el. Az aukció vezetője a hatalmas értékraktárból elővesz egy gyönyörű brilíiáns gyűrűt. Az amerikai árak szerint a gyűrű 150 dollárt ér. Kezébe veszi a gyűrűt és az aukción megjelentek felé mutatva azt kiáltja: 50 dollár, ki ad többet értei Egyetlen vásárló sem jelentkezik. Nézegetik a gyűrűt, csóválgatják a fejüket, de hallgatnak. Kis idő mulvá elhangzik: 40 dollár, kj ad többet értei Es igy mind lejjebb és lejjebb száll. A csodálkozástól és meglepetéstől nem tudok szóhoz jutni. Tiz dollár, — hangzik el az újabb árkiáltás, — de az amerikai flegma ismét győzedelmeskedik. Nem jelentkezik egyetlen vásárló sem. Most az aukció vezetője égy gyönyörű Írókészletet vesz idő. amelynek egymagában 14 dollár az értéké. Ezt is’ felmutatja. Ajándékba adja annak, aki a 150 dolláros brilíiáns gyűrűért 10 dollárt ígér. Híjból nincs jelentkező. Elővesz egy arany órát És apró ajándéktárgyakat, amelyek külön megérik a.lö dollárt és csak azután jelentkezik egy vásárló és az itt elsoroltakért együtt kifizeti a ló dollárt.-- Nem volt hamis az a brillián gyűrűi — kérdeztem tőle. — — Nem. Az aukció vezetője hivatalos Írást mutat arról, hogy a brilíiáns gyűrű valódi, sőt az ajándéktárgyak is 14 karátos aranyból valók. Ezen az aukción néztem, végig azt is,— mondotta tovább Hollywoodból érkezett barátunk, — hogy 70 dollár értékű finom Élgin vagy Wothan márkás aranyórákért, vagy igen értékes gyűrűkért két-három dollárt fizettek ki a vásárlók. — Mindezt meg lehet érteni, ha figyelembe vesszük, hogy Amerikában éppen úgy elbújt a dollár, mint Kolozsváron a lej. Folyton nő a munkanélküliség és mindenki csaknem ingyen döbélja el az értékeit, csakhogy pénzhez juthasson. — Mi igaz abból, hogy Hollywood á filmvilág központja, gazdaságilag romokban hever, a stúdiók kiürültek, a film Cézárok .alatt recseg a trón és a világhirességü sztárok máról holnapra az utcákra kerülnek?::", .fífí.Y’ j £■'. — Amit az európai latfok Hollywoodról imák, — mondja Nagy József — sok abban a fantázia s ma a. filmvárosban közhely, hogy Európa felé onnan röpködnek a legkövérebb hírlapi kacsák. Tény az, hogy a legnagyobb stúdiók leépítenek, de még eddig egyetlen egy sem zárta be a kapuit. A zászlókat csak 50 százalékkal eresztették mélyebbre. Ez az Ötvén ’ percent végigvonul az egész hollywoodi filmiparban. Ennyit estek a filmproducerek, a sztárok, a műszak személyzet és a munkások fizetései is. A legnagyobb baj ott van, hogy a .személyzetnek és- a munkásoknak 50 százalékát szélnek eresztették és akik megmaradtak, azfjjkn.^k„ .kj- fĂ?eţfi^h,t. §0—60? százalékkal ^ redukálták". 1 !í : . . ■$ark#ííyi szérzőSését felbontották. — Hollywoodban találkoztam* Ynrkonyi Mihállyal is, aki,őszintén.«íipoado\j;q,v. Jiţigy a hatalmas Metro Göldwih Májrér stúdió leépítette. Ö mondotta nekem, hogy a film bizonyos tekintetben már kiélte magát és nehh biija tovább a prosperitást. Mindazokat, akik a hatalmas.fizetési redukciót nem fogadták el, szélnek 5 bocsátották. A műszaki személyzet hetenkint csak három napig dóig' zik és nem kap többet, mint 4—5 dollárt. De ugyanez a helyzet a mexikói filmgyárakban is. Egyedül a Fox-studió fogott nagyobb vállalkozásokba és akart grandiózus filmeket készíteni, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és már ő is leépít. Az, igaz, hogy rövid idő alatt a film- milliárdosok összeroppantak, és igy: a vállalkozási kedv is nagyon megcsappant. Két népszerű magyar sztár. — Ki most a legnépszerűbb filmszínész Amerikában? Gondolkozás nélkül két nevet említ. — Hihetetlenül gyorsan lett népszerű films', lár a Budapestről elszármazott Lukács Pál, akit ma egész Amerikában ismernek és szeretnek, s akinek a nevét nemcsak New-York és Hollywood, de az összes amerikai városok szines transparensei vetítik. És még van egy uj magyar filmsztár... Itt egy kissé megáll, gondolkozik s csak későre jut a neve az eszébe. — Lugosi Bélának hívják. A „Dracul“ című színpadi rémdrámában tűnt. fel. valami filro- nagyság megláttaj a rémdrámát feldolgozta filmre és abban játszotta el először a főszerepet ImgösV Béla, aki máról-holnapra a leghíresebb filmsztárok közé arrivált. Általában a magyaroknak nagyszerű nevük es presztízsük van Hollywoodban és nemcsak a filmszínészek, hanem , a rendezők és scenárinm írók is az elsők "között állanák. A mozilátogatás Amerikában riéíh eáökkent, inert a mozik feltűnően öle só árakkal dolgoznak. Egy jobb ülőhely mindössze 15 ceht.be kerül és ezért négy órás előadásokat kap-a közönség. — És az elnökválasztás? . Éljen Roosewelt! rBennpivöffä'm-’ős benne éltem. Hollywoodban nemrégen megjelent Roosewelt és programm- beszödet mondott. A gyűlést a Bowel szabadtéri színházban tartották és olyan hatalmas közönség gyűlt össze, mint akár az Olimpiászon. Roosevelt- •;egész-; Átnerikában népszerű. A jelszava .Tjlg.^ygot-t.en, |?euţj;le‘,,;,ami magyarul annyit je- ient— az elfelejteti nép. Hoosewelt Hoowernek veszedelmes ellenjelöl tje, mint a népnek a barátin küzd az elnökségért és mindenütt azt hangoztatja, hogy a múltban csak a trösztöknek és a nagytőkének volt elnöke, dó a népnek nem. — Amerikában valóban úgy ítélik meg a helyzetet; hogy Hoower bukott ember. Hiába állnak a háta mögött a trösztök és különösen a női egyesületek. A prohibicióval bukott meg Amerikában Hoower,fa szárazok, ideje lejárt és Roosewelt á sâe'Şzfogyasztâssal és a munkásság felkarolásával olyan eredményes propagandát folytat, hogy csaknem biztosra vehető a megválasztása. Los-Angelestől egészen New-Yorkig autóbuszon utaztam. Gyönyörű utazás volt. Egyfolytában 5 és fel napig tartott. Az autóbusz közönsége állandóan kicserélődött és mindenütt csak ■ízt hallottam, hogv Hoower bukása meg van pecsételve,— éljen Roosewelt. A hollywoodi filmsztárok, akik a proliibiciónak a-multban is a legnagyobb ellenségei voltak és .több szeszt fogyasztottak, mint az európai filmszínészek együttvéve, valósággal el vannak bűvölve Roosewelttől és nem fukarkodnak a propagandával. És ha már a filmsztárok és a világszép filmdivák is Roose- weltet akarják, akkor ő lsez biztosan az Egyesült Államok uj elnöke... Olajos Domokos. Sscsssciós ANTENNA ÚJDONSÁG! Szabadalmazod GÖMBÁNTSNNA A te+ők ddze, ar!d ósok öröme, sokkal szelektívebb, olcsóbb, mint a hosszú antenna. Pá- Dere alatt felszerelhető. Egy tetőre sok szerelhető, egymást nem zavarja. Nem szakad le, nem érintkezik magas feszültségű vezetékkel, Préfeáiia ki s dobja e! rógs aolenniJM? K r e« rádió kereskedőjétől szabadalmazott gombantennát. Gyártja kizárólagos joggal: Unittá Electrica, Sáene^í, Ind. Biftor. Â hanyatló filmipar Hollywoodban
