Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-05 / 255. szám

* KeietiUjsxg XV. ÉVF. 255. SZÁM. Hz ügyészség szabadlábra helyezte a Oermota-gyir mnnbásszlFá]b]a alkalmával leforfóz- tatott homiüonísta-gyaniis emberebet Mundnxcot a Marzescu-törvény alapján öl napra Ítélték Mi lesz a munkás elbocsátásokkal ? (Kolozsvár, november 4.) A Dermata-gyár munkássztrájkjával kapcsolatosan a rendőrség állambiztonsági osztálya 19 letartóztatást esz­közölt. A rendőrség szerint az Őrizetbevett em­berek kommunista propagandát fejtettek ki és a- bőrmunkások bórmozgalmát politikai meder­be szerették volna terelni. A 19 ember között volt Balauer István is, akit a tömeges munkás- elővezetések alkalmával tartóztattak le és akit a rendőrség a kommunisták erdélyi titkárának tekint. Az őrizetbevett embereket, amint azt megír­tuk, átk isérték az ügyészséghez, ahol kihallgat­ták őket és vallomásukat jegyzőkönyvbe fog­lalták. Tekintettel arra, hogy a munkásokra ném lehetett semmit rábizonyítani s kijelenté­sük szerint ők mindössze kenyérérdekeiket véd­ték meg. az ügyészség pénteken délelőtt mind­nyájukat szabadlábra helyezte. Ilyenformán Balauer is visszanyerte sza­badságát. Egyébként a kolozsvári törvényszék már Ítélkezett is Mundruc Ferenc, a bőr­munkások szakszervezete elnökének ügyé­ben, akit a Dermata-gyár előtti konfliktus alkalmá­val fogtak le. Mundrucot. a rendőrség a Mar- zescu-féle és a munka-konfliktusokról szóló tör­vényekbe ütköző bűncselekményekért továbbí­totta az ügyészségnek. A törvényszék IV. szék dója 5 napi elzárásra ítélte. Az Ítéletet az ügyész és Mundruc megfellebbezték. A munkás­vezért már szabadon is boesájtoíták. MunkáskörokbŐl nyert értesüléseink szerint a gyár elbocsátásokra készül. Ez a körülmény újabb izgalmakra adhat okot. Iván titkár a muukáselboesátásokról szóló hírrel kapor,olattosan kijelentette, hogy a gyár visszaveszi minden munkását és akiket nem tud foglalkoztatni, felmondással, vagyis a törvényes formák betartásával szabadságol. Visszamegy-e Németország a leszerelési konferenciára? Aa uj francia javaslat elismeri, hogy Németországnak |ega vau néphadsereg tartására — Herriot uj garanciális sz>sr- ződésekkei Németország katonai elszigetelésére iorekcsik (Berlin, november 4.) Herriot nagy beszéde körül, amelyben Franciaország uj álláspontját szögezte le a leszerelési kérdésben, állandóan folyik a disputa. Herriot Madridban arról pa­naszkodott, hogy az ő beszédét, amelyben meg­nyitotta a kapukat Németország számára, hogy ismét beléphessenek a leszerelési konferenciába, félreértették. _ Herriot terve mindenesetre lépés a leszero lési kérdés bonyolult részleteinek megoldása felé, csak az a helyzet, hogy ezt a konstruktiv- nek mondott tervet sem a francia közvélemény, sem más közvélemény még nem ismeri eléggé. Paul Boncour a hadügyi előadó kijelentette, hogy e hét végén fogja informálni a sajtót arról a megegyezéses javaslatról, amely a francia vo zérkar és a francia kormány között jött létre Addig tehát várni kell az Ítélet megállapításá­val. De már most is sejteni lehet, hogy Herriot lényegesen engedett. Pár hónappal ezelőtt maga mellett tudva Ang­lia segítségét, kereken visszautasította a német egyenrangúságra vonatkozó ajánlatot. A német egyenrangúságot a leszerelés kérdésében Her­riot most sem ismeri el. De sz egy kaput nyitva hagy, hogy Né metor« szag presztízsének veszélyeztetése nél­kül ismét elfoglalhatja helyét a zöld­asztalnál. Eredménynek ez is valami. Herriot tervezete belemegy abba, bogy , a Reichswehr jelenlegi hatéves szolgálati idejét .tizenkétéves szolgálati idővel cserélje fel és igy ,a kiképzett legénység számát megkettőztethesse. Megengedi, hogy Németország milíciát tartson, egy harmincezer főnyi néphad­sereget, amely három-háromhavi kikép­zés után egy esztendő alatt 129.000 em­berre szaporodna fel. Megengedné, hogy a német fegyverállomány is szaporodhassék úgy, hogy nyilvánvalóan a né met hadsereg lényegesen emelhetné úgy anyagi, mint szellemi tekintetben a létszámát. A francia javaslat egyik elképzelése tehát hogy Németországnak szabad hadsereget tar­tani, de nem professzionista hadsereget. A legnagyoM» spartsüenTácié. A Sport Enciklopédiája (Sport és játék). Két ha­talmas lexikonkötet, 784 oldal, 500 illusztráció, 50 mümelléklet, egészvászon kötés, a régi 1500 lei helyett tokban 248’—- lei Lepagenál Kvár. Postán utánvéttel portómentesen. Az ellenőrzést c hadsereg fölött a Nép­szövetség gyakorolná, amelynek állítólag meg lesz a joga más hadse regek fölött is ellenőrzést gyakorolni. Ha Né metország fegyverkezni fog, úgy meg kell erő siteni e fegyverkezéssel szemben azoknak a biz­tonsági szerveknek a hatáskörét, amelyek meg­akadályozzák, hogy Németország ismét milita­rista állam legyen. Herriot tervezete itt diplo­máciai ügyességgel nem csupán Németország ellen hangoztatja e biztonsági szervek szüksé­gességét, de o szervek uralma alá akarja állí­tani az összes országokat. Franciaország meg akarja nyerni a biz­tonsági garanciák nyújtásánál az Egye­sült Államokat is, amelyek eddig elutasították, hogy a népszövet­ségi paktum tizenhatodik paragrafusával kap csolatosan szanciókat Ígérjenek be a békebontók ellen és alávessék magukat a kötelező döntő­bíróságnak. A francia javaslat többé-kevésbó emlékeztet az 1924. évi genfi protokolra. termé­szetesen megfogalmazásában, sőt célzatában is sok tekintetben különbözik attól. Az angol kormány foglalkozott már a fran­cia javaslattal, természetesen a végleges ered mény, amíg a teljes szövegezést nem ismeri, an goi részről nem várható. Ténv az, hogy az an gol kabinet mindent elkövet, hogy Németorszá­got megnyerje a leszerelési konferencián való részvételre. Elég jó véleménnyel van a javaslat­ról a német sajtó is. helyesebben: előlegez a ja­vaslatnak jóhiszeműséget, de kárhoztatja a jó­hiszeműség mögött lenlaázott hátsó gondolatot Á Vossiche Zeitung például Herriot javaslata ból azt olvassa ki, hogy a népszövetségi naktrnn Ifi. szakaszának túlságos hangoztatásával és ez Egyesült Államoknak a bevonásával Francia- ország tulajdonképpen a Németország­nak évek óta szigorn következtetéssel folytatott hadüffvi-poMtlkai elszigetelő­dését akarja véglegesíteni. Németországgal szemben Franciaország ismét a keleti határok védelmét igyekszik garanciális utón felvetni, megint azzal a célzattal, hog- NémetorszáR és Oroszország között az együtt működést megkönnyítse. Akármilyen véle ménnyel lépvén is az uj javaslatról a német jobb-, vagy baloldali sajtó, a német sajtó egy­öntetűen megálleoitia. hogy TŢprrint Foitielben' mondott beszéde ügyes és diplomatikus A francia javaslatot különben Amerika közvéleménye megértéssel fogadta. Vannak még amerikai örökségek Egy Németországból kivándorolt favágó hátramaradottjai heivenkétmillió dollá­ros örökséget kaplak meg Amerikából Öt amerikai hagyatékhoz keresnek örökösöket (Berlin, november 4.) A németországi Lichtenau falucskának, amely a paderborni ke­rületben fekszik, szenzációja van. Több mint száz évvel ezelőtt. 1821-ben Lich­tenau ból kivándorolt egy Hűek nevű fiatal fa­vágó Északamerikába. Alaskába ment és az ottani aranymezükön megtalálta a szerencséjét. Mint jómódú polgár került az aranymezőkről 1872-ben OsLkágóba, ahol hajózási vállalkozó és rizsül tét vény es lett. Csikágó fejlődésével együtt növekedett rizsíöldjeinek az értéke és mikor 1905-ben meghalt, hetvenkétmillio dollár Örök­ség maradt utána. Az aranykeresés és a pénz utáni hajsza közben Hűek nem ért rá megnősül­ni. Halála után egyik jóbarátja értesítette a iichrenaui elöljáróságot és közölte azt is, hogy az örökség! eljárás megindításához nyolcszáz dollárrá van szükség. A vállalkozószellemü köz­ségi elöljáróság el is küldte a nyolcszáz dollárt, azonban a pénz visszaérkezett azzal, hogy Huok uián néni maradt örökség. Ennek dacára Hűek egyik hozzátartozója az amerikai bírósághoz fordult. Közben azonban kitört a világháború és az örökségről egészen megfeledkeztek. A há­ború utau a világ minden tájából fantasztikus orökségi mesék hire érkezett s ez keltette fel a Unok család egy másik tagjának az érdeklődé­sét. aki 1929-ben érdeklődni kezdett az örökség iránt és meg is kapta. Minthogy ugylátszík. még vannak olyan amerikai örökségek, amelyeket meg is lehet kap­ni, az amerikai lapok nyomán összeállítottuk azoknak a gazdátlan amerikai örökségeknek a jegyzékét, amelyek örököseit most keresik. Tíz­ezer dollár örökség hátrahagyásával meghalt Amerikában Mariin Róbert., akinek a felesége Siebol Anna volt. Gyermekeik nem voltak. Az örökhagyó 1855-ben vagy 1856-ban Európában ismeretlen helyen született. Németül és magya­rul beszélt. Az ismeretlen örökösöket jelentke­zésre szólítják fei. Ugyancsak jelentkezésre szó­díjéit fel az 1827-ben született Funke Lajos és feleségének. Stern Annának az örököseit, akik* nek a születési helyét szintén nem tudják, a 'hátrahagyott vagyonuk körülbelül 50.000 dollár. Keresik a nyolcvanas években Amerikába ki­vándorolt Engel Lajos örököseit is. Nagv va­gyon hátrahagyásával meghalt Amerikában egy Trehm Ágoston neyi; borbély, aki élete utol só éveiben elmebeteg volt és nem tudta megne­vezni. hogy kik az Örökösei vagy a rokonai. Hat­ezer dollár örökség vár azokra, a kik tudlak iga­zolt», hog;- rokonságban vannak egv Novotny Mária nevű amerikai nővel, akt valószínűleg a mai Csehszlovákia területéről vándorolt ki. ftfOZ/ A CLTT.TT ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, november s). (este): Szünet. Hétfő, november 7.: A denevér. Szerda, november Othello. Péniek, november 11.: Tannhauser. Vasárnap, november 13. (délután): A űenever. Hétfő, novemner a4.: Szimfonikus hangverseny és Scheherazade (balett-premier). A SZÍNKÖR-MOZGÓ MŰSOR A* Szombaton egész nap: A hercegnő szabója. Maurice Che­valier, Jeanette Macdonald, Myrna Lay, Charles Ruggles. Rendezte: Rouben Mamoulian. November 9-én, szerdán: Kadőtkisasszony. (Liebeskonv- mando.) Minden Idők legnagyobb német filmope­rettje. Gustav Fröhlich, Dolly Haas. Rendezte: Bol- váry Géza. Zenéjét szerezte: Robert Stolz. ROYAL (Az uj iparkamarai palotában.) Ma, szómban n: A Köpenlckl kapitány. Max Adalberttel. Németül beszélő film, a világ legna­gyobb szélhámosságáról. V<;sá:nap délelőtt 11-kcr matiné: Bojkott. (Diákbecsü­let.) Lil Dagcver, Teodor Loos, Ralph v. Goth, Ka­rín Kvans. A CORSO MOZI MŰSORA: Szombat, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Mona Lisa. Fő­szereplők: Willy Forst és Trude v. Molo. Bolváry rendezés. Stolz-zene. Vasárnap délelőtt 11, órakor nagy, szenzációs Scherloch Holmes és Pinty, Ponty matiné. Olcsó helyárak­kal: 10—15 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents