Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-30 / 276. szám
XV. ÉVF. 276. SZÁM. KeietíUjsxg 3 Harminc millió lej kölcsönt folyósított az állam Kolozsvár városának . (Kolozsvár, november 29.) Ideien interimár- bizottsági elnök vasárnap este érkezett haza Bukarestből és hétfőn a déli órákban fogadta a sajtó képviselőit. Bukaresti utjavai kapcsolatosan hosszasan elbeszélgetett az újságírókkal és örömmel^ mondotta, hogy a harmincmillió lejes városi kölcsönt végleg sikerült perfektuálni és abból egyelőre hatmillió lejt hozott haza magával. Ebből a hatmillió lejből a vízmüvek részére négy millió lejt és az uj vasbeton-hid megnyitására, illetve az útvonal feltöltésére kétmillió lejt fogunk fordítani. Momentán a városnak nagyobb összegre nem volt szüksége, de a 24 millió lejes kölcsön bármikor rendelkezésünkre áll. A bukaresti tartózkodása alatt Bukarestnek egyik városrészét s annak különösen a segélyezési ügyeit tanulmányozta, uz újságírók előtt ismertette az ott látottakat '3 tapasztaltakat. A kolozsvári segélyezéssel kapcsolatosan kijelentette, hogy a város hat kerületében serényen folyik_ a munka, a segélyző-bizottságok delegáltjai házról-házra járnak, összeírják a segélyre szorulókat, megvizsgálják a közegészség- ügyi viszonyokat és a központba befutó jelentések alapján már december elsején nemcsak a segélykiosztások kezdődnek meg, hanem a külvárosokban ingyen orvosi segélyben részesülnek mindazok, akik nyomorban vannak. Ugyanakkor egy általános összeirást is végeznek, amely tiszta képet fog nyújtani a jövőben Kolozsvár lakosságáról és különösen a segítségre szoruló munkanélküliekről és a városi szegényekről. A liberális párt titkára lelőtt három kormánypártit (Bukarest, november 29.) A buzaumegyei Grecianca községben véres incidens játszódott le. Három nemzeti-parasztpárti fivér: Renata Ion, Stefan és Mihail az uccán szembetalálko-1 zott egy liberális csoporttal, amelynek élén Marin Zamíirescu, a liberális párt buzaui szer-i vezetőnek főtitkára haladt. A két pártállásu parasztok között összetűzés keletkezett, a vita során Zamfirescu elővette revolverét, hasba-í lőtte Stefan Renatat, a másik két fivért is s- lyosan megsebesítette. Valamennyiíiket kórházba vitték. A merénylő liberális titkárt letartóztatták. .. J i iuWSBVwC . Véglegesen megállapították a sok zavart okozó egyetemi dijakat (Kolozsvár, november 29.) Az egyetemi tanács most tartott rendkívüli ülésén végleg megállapította az egyes fakultások tandíjait a vizsga és doktorátusi dijakat azoknak az elveknek az értelmében, amelyeket a bukaresti egye temközi tanácskozáson lefektettek. A rektorátus által kiadott kommüniké értelmében a beiratkozási dij változatlanul megmarad minden fakultáson 10(10 lejnek, amiből 200 lej az egyetemi könyvié r javára megy. A tandijak az egyes fakultások szerint a következőképpen vannak meghatározva: 1. A jogi és filozófiai fakultáson 1500 lej évenként (a jogi fakultáson eddig mindkét félévre beszedték ezt a dijat, a jövőben uz egész évre számit). 2. Az or vosi és gyógyszerészeti karon 2509 lej, az orvosi kar hatodik évén 2000 lej. 3. A természettudományi fakultáson: a matematikusoknál, földrajz és történelemszakosoknál 1500 lej, természetrajzszakosoknál 2900 lej. fizika, kémia-szakosoknál 30Ö0 lej. A vizsgadij minden fakultáson tárgyanként 100 lej, függetlenül attól, hogy a hallgató hányadszor jelentkezik vizsgára. Lieencadij: 1000 lej. Doktori értekezés, vizsgálati dijak 1000 lej. Szigorlatok dija 200 lej. ami a tanároknak fizetendő. A licenca diploma dija 1000 lej. ugyanennyi a doktori diploméié is. Idegen egyetemeken szerzett diplomák nosztrifikálási dija 10-000 lei. Az ilyenképpen megállapított dijak elfoga dása kérdésében a Diákszövetség legközelebb fog dönteni. Az egyetemi tanács mindenesetre minden további változtatástól el van zárkózva. Az egyetem rövidesen határozni fog afelől is, ho-»y milyen módon fizethetik az egyetemi hallgatók, részletekben a tandijakat. Mit mondott Tituiescu Zaleszky nek ? A lengyel sajtó szerint Tituiescu azzal vált el lengyel kollegájától, hogy itthon folytatni akarja a tanácskozásokat Maniu futárt küld Vaidáért (Bukarest, november 29.) Az orosz megnemtámadási szerződések varsói ratifikálásának és párisi aláírásának hatása különböző változatos jelenségekben jelentkezik bukaresti politikai körökben. Titulescunak öröme van, hogy minden olyan magatartást, amely az ő felfogásával ellenkező volt, háttérbe szorított. Viszont vannak, akik azon aggódnak, nem lehetett volna-e a román-orosz egyezmény számára elfogadható szöveget és formulát is találni. Viszont a lengyelek is magyarázni igyekeznek Románia kimaradásának okait. Zaleszky a Tituiescu szerepéről. Varsói lap jelentésekkel foglalkozik a bukaresti sajtó. A íengyel lapok olyan érdekes előzményeit mondják el a Romániával való közös magatartás félbeszakadásának, hogy erre nézve bizonyára nyilatkozni fog Tituiescu külügyminiszter. Az ő személyét állitja be Zaleszky a szakítás okának. Varsói lapok szerint a lengyel közvélemény sajnálja, hogy az orosz-román tárgyalások végleg megszakadtak. Zaleszky volt lengyel külügyminiszter Párisban találkozott Titulescuval azon a napon, amikor Zaleszky Varsóba indult, hogy lemondjon, Tituiescu pedig Bukarestbe indult, hogy átvegye a külügyminisztérium vezetését. E találkozásuk alkalmával Tituiescu azt mondta Zaleszky nek, _ hogy azért megy haza, mert folytatni akarja a tárgyalásokat Oroszországgal. Ugyanazon a napon, e találkozás után egy órával Zaleszky Herriotnál volt kihallgatáson. A francia miniszterelnök közölte Za- leszkyvel, hogy Tituiescu azzal vált el tőle, hogy nem szándékszik Oroszországgal a megnemtámadási paktumot aláírni. A Curentul megállapítja, hogy Tituiescu nem volt őszinte vagy Zaleszkyvel, vagy Herriot francia miniszterelnökkel szemben. A lengyelek szerint ilyen körülmények között sem Zaleszky, sem az ő utóda többé nem is közvetíthette a tárgyalásokat Oroszország és Románia között. Ez a lengyelek állítása, amiről Tituiescu még nem nyilatkozott. Hányféle szöveg volt. A Cuvântul azt Írja, hogy Párisban és Varsóban Románia nélkül döntöttek a megnemtámadási szerződés aláirásáról. E jelentések mély impressziót váltottak ki a román közvéleményben, de Tituiescu és a környezete elégedetten állapítják meg, hogy az ő álláspontjuk győzött. A külügyminisztérium azon nyilatkozatát kommentálva, hogy a román-orosz tárgyalásoknál csak két formula volt és nem három, mint azt a Vaida-kormány állitja, a lap szükségesnek tartja, világosítsák fel hivatalosan és határozottan a közvéleményt arról is, hány formula volt? Kettő-e, vagy három! És mindeniknek olyan volt-e a szövege, amelyet Románia nem írhatott alá? Mánia futárt küld Vaidáért. Az Adeverul jelentése szerint. Síaniu miniszterelnök egy megbízottját Kolozsvárra küldi Vaida Sándorhoz, hogy felkérje, lépjen be a kormányba, imát belügyminiszter. Maniu ugyanis, amikor a kormányelnökséget elvállalta, kijelentette, hogy Vaidát a kormány tag iának tekinti, csak az időpontot nem tudja, mikor léphet be a volt miniszterelnök az ő kormányába. Maniu kérte is Vaidát akkor, hogy a megnemtámadási szerződés ügyének elintézése után legyen tagja a kormánynak. Ha a terv sikerül, akkor Mihalache átveszi a földművelésügyi tárcát és Vaida a belügyit. A Vaidához közelálló nemzetiparasztpártiak teljesen kizártnak tarifák, hogy Vaida eleget tegyen Manin kérésének. Az Adeverul közli is kolozsvári tudósítójának egy jelentését, amely arról számol be, hogy Vaida nem kíván részt venni a saját szobrának a leleplezésén sem. Azt mondta volna: szívesebben lesz bronz-ember, mint bronz-szobor. Befejézés felé közeledik a hírhedt Bullerjahn-pör Németországban El fogíák-e mégegyszer ítélni hazaárulásért Buller jahnt ? Az álíamügyész a második porben tizen, két évi fegyház büntetést indítványozott (Lipcse, november 29.) Befejezéshez közeledik a 3ullerjahn-pör,, amely már hetek óta foglalkoztatja a lémet közvéleményt. Bullerjahn hazaárulási pőrét már évekkel ezelőtt tárgyalta a német bíróság, de akkor ,iz a gyanú merült fei, hogy ártatlan embert ítélnek el és a védelem kívánságára a meghozott súlyos itéle- .et most uj tárgyaláson revízió alá vették. Bullerjahn alkalmazottja volt a boriin—karlsruhei pari müveknek. Libben az óriási üzemben, mint minden más nagyobb német üzemben, éveken keresztül nejnzetközi ellenőrzöbizotlság jelent meg, hogy kontrollálja, nem gyártanak-e hadianyagot? A wittenaui üzemben, ahol. Bulle-iahn alkalmazva volt, rendszerint esak angolokból áh. bizottság szokott megjelenni, akik jzobályosan kétszer-háromszor végigvizsgálták az üzemet, de semmi gyanúsat nem találtak. 1924 december 23-án azonban feltűnő esemény történt. A bizottság angol tagjai mellett egy belga és egy Josst nevű fran- eia tiszt is jelentkezett az ellenőrzésnél. Ez a Josst, aki még sohasem volt az üzemben, feltűnő biztossággal, pontosan mind olyan helyekre lépett, ahol hadi-anyag gyártáshoz alkalmas gépalkatrészek, sőt kész fegyverek voltak felhalmozva. Josst „e leleplezés“ után jelentést tett fölötteseinek és állítólag ez a leleplezés hatott közre, hogy a francia kormány a Rajna-vidékét sokkal később ürítette ki, mint egyébként tette volna. A vádirat szerint a wittaui üzemben árulás történt, mert Josst hadnagy semmi esetre sem találhatott maga gyanu3 alkatrészeket, ha valaki hozzá nem segíti és térképet nem ad a kezébe. A gyanú Buller- jahnra terelődik, aki rossz viszonyban élt a vállalat vezérigazgatójával, Von Gontarddal, nyereségre vágyó ember volt és akiről a tanúvallomások beigazolják, hogy összeköttetéseket tartott fenn a nemzetközi ellenőrzőbizottság francia tagjával. Ha Bullerjahn nem árulja el az üzemnek ezt a félveörzött titkát, akkor nem hangzott volna el interpelláció a francia kamarában sem és nem olvasták volna rá Németországra, hogy nem tartotta be a Versailles! békeszerződést. A Bullerjahn-ügyben tegnap tartotta meg az ügyész vádbeszédét. Az ügyész elismeri, hogy Bullerjahn nem hazaárulási szándékkal fedte fel Josst előtt a rejtett fegyvereket, csupán azért, hogy bosszút álljon egyrészt gazdáján, másrészt pedig, hogy meg nem engedett keresethez jusson. Megállapítható az is, hogy Bullerjahn árulása egymagában még nem volt elég ok ahhoz, hogy a Rajna-vidéket ki ne ürítsék. Ez mindenesetre enyhítő körülmény, de azért Bulllerjahn súlyos bűnt követett ei. Az ügyész 12 évi fegyházbüntetést Indítványozott, a már leült büntetés beleszámításával. CS 32 regények 32 5 FAYARD : SZERETNI GYÖTRELEM 32 I» SZEDERKÉNYI ANNA ; FELSZABADULTAK ....................................- - 32 L. KÖRMENDI: YIA BODENBACH - - 32 L, " - KAPHATÓK A hkkekvanal Guj-Koiozsvár, St?. Reg. Maria (Deák F. u.) 1,
