Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-26 / 273. szám
4 KuetiUjsxg XV. ßVF, 273. SZÁM. Vereséget szenvedett a városi tanács az u] házak vizdijainak kérdésében A helyi revíziós bizottság után a központi revíziós bizottság is a háztulajdonosoknak adott igazat — 1924-től visszamenőleg jár a kedvezmény (Kolozsvár, november 25.) Tis? rmnpnl ez előtt irtuk meg, hogy a Háztulaidosok Szövetségének a vezetősége megjelent a városházán és arra kérte Helen interim ár bizottsági elnököt, hogy érvényesítse a vizmüszaháiyrendel t (>8 szakaszát, amely szerint az uj híuak tk évié 50 százalékos viz és csatornázási diikedvezménybeu részesülnek. Ezt a kedvezményt 1924. évtől kezdve, illetve visszamenőleg kérték. Maga a városi interimárbizottság is helybenhagyta annakidején ezt a rendelkezést. Most aztán hosszú huzavona után. mint azt már előzőleg is megírtuk, az egész ügy fellebbezés után a bukaresti revíziós bizottság elé került, amely a városi polgár* ságnak igazat adott és elrendelte, hogy 1924. évtől kezdődőié a az új házak utón 50 százalékos Víz és csatorna díjkedvezményt kell nyújtani. A vízmű igazgatóság most minden további nélkül köteles a kedvezményt az összes uj háztulajdonosoknak megadni. A bukaresti központi réviziósbizottság tárgyalásán Kolozsvár varos polgársága nevébe:; megjelent dr. Roman Vaier bukaresti és^ dr., Bartha Ignác kolozsvári ügyvéd. Roman Vaier az alapos jogi érvekkel alátámasztott beszédé ben elsősorban arra mutatott rá. hogy a városi interimárbizottság a törvény által előirt alakiságok teljes semmibevevésével hozta meg a határozatát. midőn a már elfogadott szabályrendelet idevonatkozó kedvezményét törö'te. tehát ez a határozat megsemmisítendő. Rámutatott továbbá arra. hogy az építkezéseket másképpen nem lehet elősegíteni, csak. ha az uj házak eé szere adó- és más kedvezményeket nyúljanak. Ha az állam adókedvezményeket nyújt, akkor a városi tanács is engedményeket tehet a magas vizdijaknál- Utána Bartha ügyvéd is felszólalt, aki beszédében kiemelte, hogy már a helyi revíziós bizottság is a polgárságnak adott igazat és a szabályrendeletből minden alapos indokolás nélkül törölte annakidején az in teamé rbi- zóttság a polgárság részére nyújtott kedvezményt. Az in térim árbizottságot dr, Pop Dénes tiszti főügyész próbálta megvédeni, de mindé« igyekezete sikertelen t maradt. Megeni1« fősre méltó, hogy x központi revíziós bizottság Pan- hry-'-vJan hozta mea határozatát, tehát az allen "e1 kihez ásnak nincsen helye és igy az 59 Ş'Aza- lékos víz és csatovnadijkedvezménv minden uj háztulajdonosnak jár. Eleííogytiglani fegyházra ítélték a linzi tömeggyilkost Húsz év alatt csak három és fél évig volt szabadlábon — Leitgőb beismerte mind a hét gyilkosságot (Becs, november 25.) Jelentettük már, hogy c linzi esküdtbiróság megkezdte az utóbbi idolt egyik legborzalmasabb gyilkossági bünperének a tárgyalását. A vádlottak padján Leitgőb Ferenc mészárossegéd áll, akt hét nőt gyilkolt meg a legbestisülsabb módon. A gyilkos a vizsgálat során beismerő vallomást tett, igyekezett bizonyítani, hogy a bűntényeket ellenállhatatlan lelkikényszer hatása alatt követte el és áldozatait meggyilkolásuk előtt is ezért becstelenitette meg. Az osztrák közvéleményt nagy izgalommal foglalkoztatják Leitgőbnek a bűntettei. Különösen azt tartják érthetetlennek, hogy a tömeggyilkos húsz esztendőn keresztül büntetlenül garázdálkodhatott, húsz éven át nem került a hatóságok kezére, úgy, hogy esétröl- esetre egyre nagyobb vakmerőséggel követte el a gyilkosságokat. Pedig Leitgőb Ferenc közismert bűnöző volt. Tizenhat és fél esztendőt töltött a legutóbbi húsz évben a börtönben lopások és rablások miatt, úgy, hogy mindössze csak három és fél évig volt ez idő alatt szabadon. Ez a három és fél év pedig elegendő volt számára hét gyilkosság elkövetéséhez. Amíg tehát szabadon volt, minden esztendejére két gyilkosság esik. Gyilkosságok sorozata. A vizsgálat adatai szerint Leitgőb a^s első gyilkosságot 1912 március 24-ikén követte el. Az áldozata egykori barátnője, a negyvenhétéves Eled Mária volt. Amikor az asszonyt lakásán felakasztva találták, a hatóságoknak először az volt a feltevésük, hogy Öngyilkosság történt. Később kiderült, hogy a lakásból jelentős pénzösszeg is eltűnt. Leitgőb most vállalta a gyilkosságot. Elmondta, hogy a kritikus napon bizalmas együttlétük alkalmával elvesztette az öntudatát és amikor magához tért, rémülten látta, hogy halottat tart a karjai között és kezei görcsösen szorítják az asszony derekát. Arra törekedett, hogy rablógyilkosság látszatát keltse, ezért tiz koronát vett ki áldozatának erszényéből. 1916-ban Leitgőb az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Amikor szabadságot kapott, egyik bajtársa, Danner János megkérte, hogy keresse fel Linzben élő feleségét és adja át neki pénz- és élelmiszerküldeményét. 1916 október lís-án éjféltájban Linzben a járókelők észrevették, hogy Danner házából lángnyelvek csapnak ki. Amikor behatoltak a lakásba, Dannernét holtan találták ágyában. A törvényszéki orvos füsttől eredő fulladást állapított meg a halál okául. A következő áldozat Leitgőb nyolcvanéves mostoha nagyanyja, Schmídhummer Mária volt, aki a Linz melletti Annsfeldenben lakott. A matrónát nadrágtartóval fojtotta meg. Az államügyészség szerint Leitgőb azért gyilkolta meg a nagyanyját, hogy hamarabb örökölhesse annak ki vagyonkáját. tása után a vaoutasné teljesen megszenesedétt holttestét. Leitgőb letaT lóztatásáig a hatóságoknak az volt a véleményük, hogy az asszony a tűzvész alkalmával elégett. Most azonban Leitgőb bevallotta, hogy az aoz- szonyt, aki szeretője volt, bizalmas együttlétük alkalmával megfojtotta, azután, hogy tettének nyomait eltüntesse, a lakást felgyújtotta. Tizenegy évvel ezelőtt, 1921 szeptemberében egész Linzben nagy izgalmat keltett Kappelmayer Mária munkásnönek a halála. A huszonötéves fiatal asszonyt Linz közelében egy kirándulóhelyen gembaszedők holtan találták. A ualott nyaka körül gyermekpólya átkötésére használt zsinór volt szorítva. A rendőrség akkor megállapította, hogy Kappelmayer Máriát előző este több férfi társaságában különböző kocsmákban és vendéglőkben látták. Ezeket a férfiakat felkutatták. Köztük volt Leitgőb Ferenc is. akit letartóztattak, cinem tudtak tagadásával szemben semmiféle bizonyítékot produkálni, úgy. hogy Leitg&böt, aki most beismerte, hogy ö fojtotta meg az asszonyt, szabadlábra kellett helyezni. Néhány héttel később Leitgőb rablótámadást követett el. Egy asszonyt azzal a mesével, hogy élelmiszert szerez a számára, egy erdőbe vezette és ott husánggal leütötte, azután áldozatát kifosztotta. Leitgőböt akkor el is fogták és a rablótámadás miatt tizévi súlyos fegyházra Ítélték, amit a garsteni fegyházban ki is töltött. Két utolsó gyilkosság. 1931 novemberében a garsteni fegyházból való ki- szabadulás után Leitgőb újra áldozatot keresett és meg is találta Oberíeltner Anna negyvenéves bábaasszony személyében, aki leányával és vadházastársával Ed- ramsbergben élt. Az asszony szomszédainak egy napon feltűnt, hogy a szülésznő napok óta nem mutatkozik. Beverték lakásának ablakát, azon át behatoltak a szobájába és ekkor holtan találták Obc-rleltncrnét ágyán. A halál okául akkor szivszóihüdést állapítottak meg. Leitgőb most elmondta, hogy a bábaasszonyt meg akarta fojtani, de ez rémületében meghalt a kezei közt még mielőtt a gyilkosságot végrehajtotta volna. 1932 február 23-én délben értesítették a linzi rendőrséget, hogy Janit Üslgmond építész feleségét Linz belvárosi villájában meggyilkolva találták. Az ötvennyolcéves asszony a hálószoba padlóján feküdt, nagy gombolyaggal a szájában. Amint később kiderült, a gyilkos a gombolyagot a legnagyobb kegyetlenséggel egy bottal tömködte áldozatának a torkába, A szobában talált nagy > entíetlenség mindjárt az első pillanatban azt mutatta, hogy rablógyilkosság történt. Később akadtak olyan tanuk, akik elmondták, hogy egy koldus külsejű ember ólálkodott napokon keresztül oz építész háza körül. A koldusnak fekete kendöve! volt lekötve Az Arany János ünnep nagyszabású előkészületei miatt a színházi szezon egy nappal későbbV kedden este kezdődik OHásl apparátust és minden munkaerőt lekötő előkészületeket igényel az Arany János emlékünnep. Énekkarok, jelenetezett balladák, színdarab-részletek, szávalókórusók száz é3 száz embert foglalkoztatnak. A színház ragaszkodik ahhoz, hogy az uj Idény az Arany János ünneppel induljon és inkább feláldoz még egy teljes napot az előkészületekre. így tehát az ünnepi megnyitóelőadás kedden, november 29-én lesz. Uj tagok bemutatkozása. A színház igazgatóságának erőteljes akciójá^mlndén-valószínűség szerint sikerrel jár: A minisztérium, Bukarestből kapott híradás szerint, méltányolja a komoly érveket s engedélyezi Földényi László és Benes Magda játszási engedélyét. Ennek folytán a műsor is némi változást szenved, mert mindjárt az első előadások keretében be akarja mutatni a színház az uj tagokat, (*) Eghy Ghyssa táncestélye. Tegnap este zsúfolt ház érdeklődése mellett mutatkozott he a kolozsvári közönség előtt U, Éghy Ghyssa asszony, a kiváló táuemüvésznő. aki már külföldön is szép karriert futott meg, Kolozsvári debütje beváltotta azokat a várakozásokat, amelyeket személyéhez fűztünk. _ Tánckreációit egyéniség, művészi nüanszirozás jellemezte, amit pedig tánctechnikában produkált, az ebben a nemben igazán magaarendü, Különösen mély művészi élményt jelentett a közönség számára a művésznőnek Ady versre előadott pompás ^redukciója. A művésznőt Seprődy Ilonka zongorajátéka és Noszin Ro- zsika szavalatának művészi értéke illusztrálta megfelelően. Krenner Miklós dr. tartott Eghy Gyssához méltó könferánszot az előadás előtt, amely az Ellenzék diákmenzaja fenntartásának céljait szolgálta. A kolozsvári Magyar Színház megnyitása. A Magyar Színház keddi megnyitó díszelőadásának, az Arany János-Ünnephek teljes műsora a következő: 1. Bevezető előadást és az egyes, számok között magyarázatot mond: Kovács Dezső, a ref. kollégium igazgatója. 2. Erkel Ferenc „Hunyaőy László" cimü operájának nyitánya. Előadja a kolozsvári Koncert Szalonzenekar. Vezényel: Schul György. 3. Keményik Sándor: Oda. 4. Arany János: Dante. Előadja: Janovics Jenő dr. 5. Arany János: Rendületlenül! (Révfy.) Férfikar. Előadja: A főiskolai hallgatók egyesített énekkara. Vezényel: Tároza Bertalan. 6. Arany János: Költemény. Előadja: Kerekes Ilona. 7. Arany János: Szoncly két apródja. (Jelenetezett kar-szavalat.) Szünet. 8. Arany János: Tetemrehiváes. (jelenetezett kar-szavalat.) 9. Arany J.: a) A kondoros! csárda mellett, b) A hegedű ; zárás fája. c) Tóbörzó. Előadja a BocSkay, Hidelvei, Slagyar • utcai Református Földészdalárda. Vezényel: 5td Lajos. 19. Arany János: A walesi bárdok. Előadják: a főiskolai hallgatók. 11. Shakespeare „Szentiván- éji álom" cimü szín játékának egy részlete Arany János fordításában. Előadják: a kolozsvári Magyar Színház művészei. 19. Arany János: Buda halála, 13. Arany János: Mátyás anyja. (Dely-Szabó Géza.) Előadja: á kolozsvári Törekvés Dalegylet. Vezényel: Kárpáthy Emil. 14. Arany János: Toldj estéje, Rendező: Fekete Mihály. * sj- a f-y \ Ff o-rr • — v-'rx VfT'Vftj? Kedden, november 2Ö-én este 9 órakor: Arany János emlékünnep. (A költő halálának 50-ik évfordulóján. A kolozsvári Magyar Színház teljes társulatának, az iskoláknak, dalárdáknak, összes irodalmi egyesületeknek részvételével. A színház ez évadjának ünnepi megnyitó előadása. Az uj évad nagyon olcsó helyárai vai! Legdrágább jegy, a földszinti zsöllye legelső sorában is csak 55 lej! Sorozatszám: 1.) Szerdán, november 30-án este 9-kor: A tükör eló’tt. (Fodor László világhírű uj szinjátéka. Újdonság először! Bones Magda és Földényi László szerződött tagok bemutatkozása. Sorozatszám: 2.) Csütörtök, december 1-én este 9-kor: Harmónia, (Újdonság qlöször! Molnár Ferenc legújabb hároMfel- vcnúsös Család! iflilljO. AZ uj évad nagyon c!c3Ó helyáraival! Sorozat.szám: 3.) Pénteken, december másodikén este 9-kor: Amikor a kislányból nagylány Tesz. (Operéttujdonság először. Evek óta a leghatásosabb, legragyogóbb operett- újdonság. AZ uj évad nagyon olcsó hălyâralval! Sorozatszám: 4.) Előkészületben: Crampton mester. (Hauptmann Gerhardt-ünnep.) Weekend. (Operett-újdonság.) Ezer jó. (Operett-újdonság.) Fanny. (Pangói óriási sikerű szinjátéka.) Nem divat a szerelem, Irland! vászon. Vissza a háborúba. A meggyilkoltak sorában Renezeder Mária, egy vasutas harmincötéves felesége következik, aki Linz egyik külvárosi házacskájában lakott. Egy napon, amikor Renezeder szolgálatban volt, tizennégyéves kislánya pedig az iskolában tartózkodott, a hát kigyulladt. Az üszkös romok alatt találták meg a tűz elolaz álla, mintha a fega fájna. Ezen a nyomon indulva akadtak azután rí l.ritgöb Ferencre, aki rögtön beismerő vallomást tett és igy derültek ki később a többi bűncselekmények is, A linzi esküdtbiróság életfogytiglani büntetéssé’ sújtotta a gyilkost. A heti műsorra tűzött darabok jegyei már most válthatók előre a szinház elővételi pénztáránál, délelőtt 10-töl l-ig és délután 3-tól 8-ig. A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, november 27. (délután): Tannhauser.
