Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-25 / 272. szám
XV. ÉVF. 272. SZÁM. KeletiUjsjxg Tlínlescn bejelentette az orosz eggezméng megblDsnldsdt .10; ,ylöl ÍSüC jíjj óío: Ma is a Kellog-paktum törhetetlen hive — Va'dá- ról nem beszélt, de elmondotta, hogy lorga miatt mondott le először — Az oroszok nem akarták újra felvenni a tárgyalást (Bukarest, november 24.) Titulescu elmondotta nagyon érdekes expozéját az orosz-román h&J^zştrol. A kamarai ülésnek olyan ünnepéivé keretet adtak, amilyen még a talán a parlamenti megnyitónak sem volt. Maniu vezetésével yoault be a terembe a kormány, minden mi- niöster. A karzatok olyan zsúfoltak voltak, amilyen zsúfoltság alig volt az utóbbi időben. Titulescu az expozé előadásában a tőle megszokott szónokiassággal beszélt, a nemzeti érzésekre apellálva. Erkölcsi lehetetlenség. Napirend előtt, nem miniszteri pádból, hanem a szónoki emelvényről mondotta el beszé- dét. — Kijelentem — kezdette —, hogy nem ve- zet az orosz szovjet ellen semmi különös érzés és kijelentem, senki jobban nem kívánja a jószomszédi viszonyt a szovjettel, mint én. Ezért kívánom, hogy egyetlen szavamat, egyetlen kijelentésem se értelmezzék úgy, mintha kritikát akarnék mondani az orosz szovjetről. Részemre, aki tizenhat éve vagyok minisztere Romániának, aki aláírtam a békeszerződést, amely örök időre az anyaországhoz csatolta Erdélyt, részemre, aki Romániát képviseltem az összes nemzetközi konferenciákon, erkölcsi lehetetlenség volna, hogy az ország nagy érdekeit a személyes vita medrébe sodorjam.’ Lényegbeli különbség. Ismeretes — mondotta —, hogy még a Iorga-kormány tárgyalásokat kezdett az orosz megnemtámadási paktum ügyében s amikor a Vaida, majd a Maniu-kormány vette at az ügyeket, akkor ez is kijelentette, hogy hajlandó a_ tárgyalásokat folytatni. Az október 29-i minisztertanács egyhangúlag elfogadta az én eía- boratumomat, amelyet a paktum szövegére vonatkozólag előterjesztettem. Leszögezte ez az állásfoglalás, hogy Románia őszintén kívánja a megegyezést. De leszögezte azt is, hogy Románia részére nem tartalmazhat a paktum hátrányosabbat, mint amit a Kellog—Briand-pak- tum tartalmaz. —- A Kellog-paktum szövege és a megnemtámadási szöveg tervezete között lényegbeli differenciák vannak. A Kellog-paktum első pontja leköti a világ ötvenöt nemzetét, bog:/ egymással szemben sem bántólag. sem sértöíeg fel nem lépnek és nem használnak egymás ellen nemzetpolitikai eszközöket. A paktum második pontja kötelezi az államokat, hogy a köztük felmerülő ellentéteket és vitákat békés utón intézik el. Ezzel szemben az orosz-román paktum terve felfüggeszti ezt a két legfontosabb pontot. További hátránya a megnemtámadási egyezmény tervezetének az, hogy csak bárom évre szól és közös megegyezéssel további két évre meghoss?abbit- ható. Tehát legfennebb öt évre nyújtja a biztonságod és nyugalmat, mig a Kellog-paktum örök időre._ öt év múlva tehát a szovjet felhatalmazást kan román területnek fegyveres elfoglalására, még pedig anélkül, hogy a támadásról vagy ennek indokolásáról előzetesen értesítené Romániát. Egy kérdés Titulescuhoz. — Gafencu félbeszakítja Titulescut és azt mondja: — ön bizonyos értelmezést ad a Briand— Kellog-paktumnak. Lehetséges, hogy a Nép- szövetség is igy értelmezi ezt, de Oroszország nem tágja a Népszövetségnek és igy a Népszövetség interpretálása nem kötelező Oroszországra,. Honnan tudja ön miniszter ur, hogy éfib oroszok is úgy magyarázzák ezt a , megegyezést, mint ön? —Szó lehetett volna arról, hogy Francia- ország és Lengyelország úgy értelmezik a paktumot, mint mi és ennek az értelmezésnek a konklúziójában mellettünk állanak. Azonban ugyanez a Franciaország és Lengyelország szükségesnek tartották külön megnemtámadási szerződést kötni a szovjettel a Kellog-paktum ellen, .önként adódik a kérdés, vájjon ezek szerint a lengyelek és a franciák úgy értel- mezikţe a Kellog-paktumot mint mi? Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapui. Goga valamit közbeszól, mire Gafencu azt mondja: — Nem magát kérdeztem, hanem Titulescut. Titulescu: Én úgy tudom, hogy én beszélek és önöknek kell engemet meghallgatni. Én nem azért jöttem ide, hogy én hallgassam meg Önöket. Alkalmam lesz teljes felvilágosítást adni Gafencu urnák arról, hogyan magyarázzák az oroszok a Kellog-paktumot, Egyelőre azonban engedjék meg, hogy ne hagyjam gondolatmenetemet mégszakittatnl a közhcszóiásokíól és folytassam beszédemet. Az orosz válasz. — További súlyos hátránya a megnemtámadási szerződés szövegének, hogy már az első szakasz után úgy kötelezi szerződő feleket, mintha azok teljesen uj megállapodást kötnének, mintha tehát a Kellog-egyezmény nem is lett volna érvényben rájuk vonatkozólag. Ezért kérte egyhangúlag a minisztertanács a paktum első mondatának ilyen módosítását: „Szerződő felek megállnpitiák, kötelezve vannak, hogy egymás ellen se violeneiával, se agresszív módon fel ne lépjenek.“ — A megnemtámadási szerződés tervezete azért is hátrányos Romániára, mert mig az orosz-lengyel egyezmény értelmében. ha valamelyik szerződő felet egy harmadik állam megtámadná, úgy a másik szerződő fél köteles a megtámadott segítségére menni, addig az orosz-román tervezet szerint Románia semlegességre lenne kötelezve ilyen esetben. Ezek miatt a Romániára hátrányos pontok miatt kérte a román kormány Franciaország közvetítését a szovjetnél, a szövegtervezet megváltoztatása érdekében. Október SQfán a francia külügyminisztérium értesítette a román kormányt, hogy a szovjet képviselőjének állítása szerint Cadere a szövegtervezetet elfogadta és a szovjet azt véglegesnek tekinti. — Ezzel szemben a tény az, hogy Cadere szerencsére semmit sem irt alá, miután csak arra volt felhatalmazása, hogy a jegyzőkönyveket ad referendum szignálja. November 3-án a román kormány Franciaország . közvetítésével közölte a szovjettel, hogy a Maniu-kormány is hajlandó folytatni a tárgyalásokat, de a megkötendő paktum nem gyengítheti a Kellog- egyezményt. Noyember 10-én a román kormány választ kapott Franciaországon keresztül. hogy a Cadere által elfogadott szöveget véglegesnek tekintik. Nincs tárgyalás. — Tudja meg az egész világ — mondta emelt hangon Titulescu —, hogy Románia a leg- békésebb államok egyike. (Nagy taps a többségieknél.) Ezért vettük fel és folytatjuk a szovjettel a közvetlen tárgyalásokat, de mindenkinek tudomásul kell vennie azt is. hogy ez az ország mélységesen nemzeti és igy nem fogad; hat el semmi olyant, amely biztosított nemzeti érdekeit sértené. Visszautasítottuk tehát azt a szovjet-formulát, amelyben benne volt a jelenlegi és a jövőbeni vitás kérdés is, minthogy visszautasította azt a Vaida-kormány is. — Mi tehát akkor ebben az ön érdeme? — kérdezte Boteunu kormánypártig Titulescu: Ami a kÖzvetlery|fárgyaIásokat illeti, melyről, okom van azt hinni, hogy már a mi kovmánvrajutásunk előtt megszakadtak, ezek nem vehetői: fel ismét, mert a szovjet nem hivott minket tárgyalásra, hanem csak az egyezmény aláírására. . — Románia kormánya nagy sa.irunatara történik ez s minden feleloRseget^etharit magáról. Maradunk tehát a Kellog-paktum mellett. Titulescu már februárban otthagyta Londoni Titulescu beszéde további folymán a Kellog-paktumot dicsén. Azután meglepetésszerűen mondja el, lipgy ,a Jőfgatkprmáhy úgy vette fői a tárgyalásokat aZ oroszokkal, hogy őt erről nem értesítette s a tárgyalások tíiene- téről sem införnjálta. Emiatt ez év februárjában otthngv'n Londont, hazajött és lemondott mind a bét megbízatásáról, amit Románia képviseletében viselt. Csak felsőbb helyről jött intervenciónak a következtében vonta visszá lemondását és utazott vissza Londonba. — És mi történt volna, ha nem jön haza? —- kérdezte Cuza, Ha Isten volnék, meg tudná«» mondani — felelte Titulescu. Beszéde végén kijelentette, heg©/ ha. a megnemtámadási szerződés orosz formuládat elfogadják, ez lett volna jogi csatornája bizonyos revíziós igényeknek, amelyek Besszarábiából átterjedtek volna az ország többi határaira. A határokat a békeszerződések változatlanoknak jelentették ki s ezért román -xnem irhát alá olyan egyezményt, mely a békeszerződéseket megingathatja. -Jte1 . , Bratianu Gehorghe és Duca szólaltak fel a külügyminiszteri bejelentéshez. qín A tejbe csempészett patkányméreg két emberéletet eltolt ki A bestiális vadházastársak megmárgezték törvényes házastársukat — A patkányméregtől borzalmas kínok között haltak meg a szerencsétlen áldozatok (Pozsony, november 24.) A pozsonyi esküdtbiróság közelebbről páratlan bűnügy főtárgyalását tartja meg. Vrána Vencel bazini vasutas és vadházastársa, Mlkvi Anna kerülnek a vádlottak padjára, hogy borzalmas bűnükről számot adjanak. Mindketten megmérgezték házastársukat, hogy eltávolítsák egybekelésüknek akadályát. A gonosztevők letartóztatásuk után azt ámították, hogy a gyilkosságokhoz semmi közük, mert nem tehetnek róla, hogy házastársuk öngyilkosságot követett el. A vizsgálat hcltporitra jutott, amikor egy, a hatóságok kezébe került dokumentum mindent megmagyarázott. A váratlan fordulatot egy levél idézte elő, amelyet Vrána Vencel leánya, Mária irt nagynéniének. A levélben Vrána Mária leírja azokat a. gyanús Bzimptomákat', amelyek anyja halálát megelőzték, egyebek között, hogy a haja kihullott, testen foltok támadtak s ezekbet annak a gyanúnak ad kifejezést, hogy az anyja halála körül valamilyen rettenetes titok lappang. Az apa és leánya szembesítése drámai izgalmak között folyt le és megszakítás nélkül délelőtt 10 órától délután 5 óráig tartott. A bizonyítékok súlya alatt az eddig konokul tagadó Vrána Vencel megtört és beismerő vallomást tett. Részletesen elmondta, hogy mi- kép tette el láb alól feleségét, aki útjába állott Mlkvi Annával való szerelmi viszonyának. Előadta, hogy a mérgezést jmtkünyirtö szerrel r követte cl. Ez a patkányirtó táliumot tartalmaz és bármely drogériában kapható, de csak hatósági bizonyitvány felmutatása ellenében. A patkányirtó szert egy pozsonyi drogériában vásárolta 1930 szeptemberében, hatósági bizonyítványa nem volt. Összesen hat tubust vásárolt, darabját 20 koronáért s a mérget azután időközönként belekeverte felesége ételébe, fökép rizsbe és tejbe. A méreg hatása csak hónapok múltán mutatkozott, Vrána Vencelnó 1931 február 12-én Lipötvárctt meghalt. A temetés után Vrána Vencel nyomban átköltözött Bazinba, szeretője, Mlkvi Anna házába. Itt éltek azután hármasban néhány hónapig, mig Mikvi Anna hasonló módon ol nem tette férjét láb alól. Mlkvi Anna szintén patkánymérget kevert férje ételébe s a s simptom sík között, mint Vranáné, 19S1 junius 81~őn, pünkösdkor halt meg. Vrána Vencel a vizsgálóbíró előtt azt hangoztatta, hogy felesége megmérgezésére szeretője, Mlkvi Anna biztatta fel. A beismerő vallomás birtokában dr. Bcuoek vizsgálóbíró elvezettette a fogházból Mlkvi Annát is és most hármas szembesítés következett, amely ugyancsak bővelkedett drámai feszültségű jelenetekben. A leány, apja és szeretője állottak egymással szemben s amikor a vizsgálóbíró Mlkvi Anna elé tárta, hogy szeretője mindent beismert, az asszony is megtört és mindent bevallott. — Beismerem — mondotta halkan — mindent beismerek, csalt hagyjanak már békében. J5n mérgeztem meg az uramat, de mérget Vrána Venceltől kaptam. Most az egyik bünö3 a másikra szeretné áthárítani a felelősséget.