Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-24 / 271. szám

XV. ÉVF. 271. SZÁM. KeletiIIjskg 3 ca Kavarodás az európai saitóban egy állítólagos olasz-magyar-német titkos szerződés körül A Sunday Timestö! a Tempsen keresztül az üniversulíg Hölgyeim!! Kész télikabátot és ruhát a Pom­padour áruházban vásároljanak, mert a »Pompadour“ készítményei o 1 c s 6 k, j ó k és sikkesek. ,POMPADQUR( CiujeKolozsvár, Calea Regele Ferdinand. No. 21. Csak szórványosan jelentkez­nek az állampolgársági jegy­zékbe való felvételre (Kolozsvár, november 23.) Már több Ízben foglalkoztunk az uj egyszakaszos állampolgár­sági törvénnyel. A városháza hirdetési oszlo­ttam. már megjelentek a jelentkezésre való fel­hívások. Azt lehetett volna hinni, hogy Kolozs­váron tömegesen fognak jelentkezni az állam­polgársági íistába való felvételre. Ezzel szem­ben azonban meg lehet állapítani, hogy eddig mindössze 50—60 ember nyújtotta be a kérését és a szükséges okmányokat. Az egyszakaszos értelmében mindenki je- lentkezhetik az állampolgársági jegyzékbe való felvételre, aki 1918 december havában Kolozs- ron illetőséggel birt, de akkor bármiféle okból nem jelentkezett vagy esetleg később s nevét a jegyzékekből kitörölték. Hogy a jelentkezések olyan szórványosak, annak a legiőbb oka az. hogy a szükséges okmányoknak a beszerzése nagy nehézségekbe ütközik. A törvény megjele­nése után Kolozsváron legalább öt; hatezer em­ber jelentkezhetik a listákba, mert az állampol­gársági névjegyzékek összeállításánál nagyon sokan részben elmulasztották, részben nem tar­tották szükségesnek a jelentkezést, mert azt hit­ték, hogy később úgyis hivatalból mindenkit összeírnak. Viszont nagyon sokan voltak olya­nok, akiket felvettek az állampolgársági név­jegyzékekbe, de később a sziguranca_ égisze alatt működő bizottság fellebbezéseket jelentett be s azoknak az alapján nagyon sok embert törültek ki a listákból. Ezúton is felhívjuk Ko­lozsvár város magyar polgárságát, hogy mind­azok, akik az állampolgársági névjegyzékből bármi okból kimaradtak, most szerezzék be a szükséges okmányokat és jelentkezzenek az ál­lampolgársági hivatalban. Ez mindenkinek sa­ját érdeke, mert állampolgársági jog nélkül a jövőben is, mint az a múltban is megtörtént, na­gyon sok károsodás és kellemetlenség érhet mindenkit. A budapesti ügyészség megkezdte Heidelberg bankár és társainak kihallgatását (Budapest, november 23.) Az ügyészségen ma is nagy volt az élénkség a valutavisszaélések miatt letar­tóztatottak ügyében. Néhány nappal ezelőtt a miskolci rendőrség a tar­kanyi vásáron letartóztatta Roth Jenő miskolci bor­kereskedőt, akiről megállapítást nyert, hogy tárcájá­ban 1300 cseh korona van. Rothot átkisérték a buda­pesti ügyészség fogházába és kétnapi kihallgatás után az ügyészségi alelnök most helyt adott dr. Tarján Mi­hály védő előterjesztésének és elrendelte Roth Jenő szabadlábrahelyezését, ami a déli órákban meg is történt. A Heidelberg-féie ügyben Kotsis Miklós ügyészségi alelnök az esti órákban kezdte meg Heidelberg és a többi bankár kihallgatását. Annakidején, mikor a zürichi vonaton történt va­lutát tartalmazó koffert egy üres bőrönddel elcserél­ték, bűnsegéd! bünrészesség gyanúja miatt eljárás in­dult Szekulesz anyósa, özv. Szőke Gyuláné ellen is. A vizsgálóbiró elfogatóparancsot bocsátott ki Szókéné el­len, akit a bécsi rendőrség öt héttel ezelőtt letartózta­tott és kiadatási fogságba helyezett. A kiadatási eljá­rás sikerrel járt, úgyhogy Szókénét pár nappal ezelőtt hazahozták Budapestre. Védője, dr. Halász Lajos, arra kérte Bubits vizsgálóbirót, hogy miután semmi pozitiv bizonyiték nincs Szókéné ellen, hogy ö cserélte volna el a valutákat tartalmazó bőröndöt a magáéval, he­lyezze őt szabadlábra. Bubits Jenő dr vizsgálóbiró helyt adott a kérelemnek és ma elrendelte Szókéné szabadlábrahelyezését. Az ügyészség csak a délutáni órákban dönt a kérdés­ben, hogy megnyugszik-e ebben a végzésben, vagy pe­dig felfolyamodást jelent-e be ellene. (Páris, november 23.) Diplomáéba körökben feltűnést keltett a Sunday Times-nek egyik köz­leménye. Wickham Steed, az ismert angol publi­cista olasz-német-magyar titkos szerződésről ir és kommentálja a középeurópai politikai eshe­tőségeket. A cikkíró állításait azzal támasztja alá, hogy Gömbös nemrégen Rómában járt. szóm- baton pedig Salzburgban Held, Bajorország mi­niszterelnöke beható tárgyalásokat folytatott Dolfuss osztrák kancellár és Wagoin hadügymi­niszterrel. Néhány nap múlva aztán Doifuss kancellár Budapestre utazott, ahol egy keres­kedelmi szerződés leple alatt tárgyalt Gömbös miniszterelnökkel. A prágai lapok kommentálva Dolfuss kancel­lár budapesti útját, hangsúlyozzák, hogy ennek nem is annyira kereskedelmi, mint inkább poli­tikai jellege van. Gömbös állítólag azzal a meg­bízatással tért haza Rómából, hogy együttmű­ködési lehetőséget teremtsen a középeurópai katholikus éspedig Ausztria. Bajorország és Magyarország között. A Le Temps november 22-iki száma kommen­tárokat fiiz az angol újságíró cikkéhez. Richard Levinson, Németország egyik leg­kiválóbb közgazdásza, a közelmúltban Oroszor­szágban járt és az ottani állapotokat tanulmá­nyozta. ..Hiába éhezik-e Oroszország?“ címmel összefoglalta tapasztalatait és megállapítja, hogy Oroszország ismét azon az utón van, hogy : nagyban éhezzék. Mennyiség tekintetében az ötesztendős terv vá­rakozáson felül sikerült. Azonban minőség te­kintetében kevés az értéke, rengeteg anyagot pazaroltak el és hozzá nem értő kezekben a beho­zott gépek gyorsan elhasználódtak. Számszerűleg kifejezve Oroszország 1932. évre 53 milliárd rubelt irányzott elő, amiből 21 milliárdot az ötesztendős terv megvalósítására fordítanak. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az állami jövedelmeknek csaknem felét olyan vállalatokba ölték bele, amelyek csak a jövőben hoznak gyümölcsöt. Hozzá kell számítani ehhez, hogy Szovjetorosz- ország közel 3 milliárd adósságot fizetett ki kül­földnek. Hogyan lehetséges tehát, a szegénység­nek, az életszínvonal korlátozásnak elmaradása ebben az esetben, ha organizáció tekintetében az államgépezet mégolyán pompásan is működött? A mezőgazdasági termelés emelkedése csak akkor fog beállani, ha az ipar csereképes árukat fog majd a lakosság rendellenzésére bocsátani. Ez az a nagy probléma, amelyet az újabb ötesztendős tervgazdaság felállít: átmenet a termelőeszközöktől a fogyasztási cikk gyártásáig, vagy ahogy Oroszországban __.ncvQzjk, a nehéz ipartól a. könnyű iparig. A legközelebbi öt esztendőben nem fognak Magnitoborskot és Dnyeprosztrojtot építeni, de gondoskodni fognak arról, hogy a földmivelő- nek legyen egy pár vízmentes csizmája és szi­lárd fedele a feje felett — jelentette ki egy mér­tékadó szovjet gazdász. Ha majd ezt a célt is elérik, „a rendszer“ fogja megmutatni megbízhatóságát, azaz ha az egységes tervgazdaságnak sikerül a javak el­osztását is megoldani, sokkal nagyobb mérték­ben. mint ahogy a kapitalista gazdálkodás, amely éppen a javak elosztása miatt került bajba. Az orosz tervek akkor válnak komollyá, ha Oroszország megvalósíthatja a kon­junktúrám entes gazdaság est nejét. amelyért Hoover Amerikája oly hiába fárado­zott. Lewinson elmondja, hogy egyes helyeken már valóságos túltermeléssel is találkozott. Eayik záréiban példáid egy kirakat tele volt citrom presset, Tudni kell viszont. — Kettős kombinációról van szó. Egy u.i du- nakonföderációról, amelynek a szive Magyaror­szág lenne és területét a régi tartományok ké­peznék, amelyeket Románia és Jugoszláviától csatolnának le. — Ezt a konföderációt Németország és Olasz­országhoz csatolnák — vámunióval. A régi ha­táraira szorított Románia és Szerbia egyesülne Görögország és Albániával, hogy megalkossák a Balkán konföderációt. A francia külpolitika szócsövének vélemé­nye szerint ezek a kombinációk nem éppen ko­moly elgondolások, — az a tény azonban, hogy egy olyan kitünően informált és éleseszü publi­cista, mint Wickham Steed, mindezeket olyan realitásoknak minősiti, amelyek külpolitikái tárgyalások anyagát képezhetik, rendkívül nagtf figyelmet érdemel. a A Steed-féle anyagot mi természetesen M Universul feltálalásában ismerjük. Nem lehe­tetlen, hogy Steed irt ilyen természetű cikket, a Temps kommentálta is, de minden bizonnyal ez a „titkos szövetség“ is pontosan olyan kül­politikai pletyka, amilyet mostanában egyes lapok nagy előszeretettel feleregetnek. hogy Oroszországban már régóta nem láttak egy citromot sem. Citromot ugyanis nem lehet benozni deviza okok miatt. Az üzletvezető maga bevallotta, hogy egy elveszett őrhelyre került, mert a citromprések gyártása tévedésen alapul. Egy üveggyár „terv­szerűen" gyártotta e préseket, nem is gondolva arra, hogy nem talál vevőt. Ami itt most kicsi­ben lejátszódott, az másutt is lejátszódik kicsi­ben, de holnap már nagyban, úgy hogy a téve­déseket csak nagy áldozatokkal lehet majd helyrehozni. , Oroszországban még mindig nem tudják, hogy mit gyártsanak. A földmivelőnek nincs inge, szöge, főzőedénye, és a sarló és kalapács is csak a szovjet emblémákon festett állapotban található nagy mennyiségben. Az áruszükséglet olyan óriási, hogy belátható időn belül valóságos fogyasztási cikkek mennyi­ségének tízszeresét is felveheti, anélkül, hogy ez elegendő volna­Ezzel felelni is lehet arra a fontos praktikus kérdésre, amelyet az amerikai Knicker-boocker: „fenyeget a vörös kereskedelem?“ jelszóval feje­zett ki. Azok az exportcikkek, amelyekkel Orosz­ország az utóbbi időben meglepte a világpiacot, csak a fizetési egyenleg egyensúlyozását célzó kényszercikkek voltak. Hogy Oroszország devizához jusson, in­kább kiexportált 30 ezer tonna, vajat, mig Oroszországban a vaj ismeretlen fényüzé- si cikk marad. Egyelőre az orosz dumpinget bármennyire is propaganda célnak használják fel a kommunis­ták. komolyan venni nem lehet, mert az orosz iparnak se mennyiségben, se minőségben nincs meg hozzá az ereje. Bármennyire is rosszul mennek Oroszország­ban a dolgok, mégsem lehet azt állítani, — fejezi be Lewinson cikkét. — hogy odaát módszeresen egy világrész tönkre akarja magát tenni. Afc oroszok maguk a legszigorúbban kritizálják a hibáikat- Múzeumokban és nyilvános helyekéit felfüggesztik Sztálin jelszavát: „A kapitalista államok mögött mi ötven, száz évvel elmarad­tunk. Vagy behozzuk ezt a száz esztendőt tiz év alatt, vagy eltipornak bennünket.“ Oroszországnak egy emberöltőre van szüksége, hogy a nyugati államokkal mérhető legyen. A mai állapotok emlékeztetnek Nagy Péter föl­építő munkálatainak periódusára. Amint Orosz­ország akkor a legélesebb nyomás alatt euró- paizálódott, éppen úgy ma óriási nehézséggel amerikanizálódni igyekszik- Nagy kérdés, hogv sikerülni fog-e neki: „Oroszország ismét azon az utón van, hogy éhezik“ — állapítja meg egy ismert német közgazdász, aki tanulmányúton volt a szovjet ipartelepein Okos anyák gyermekeik részére csak Litscheí-féie Baby epemet használnak. Kapható minden gyógyszer- tárban és drogueriában. Ára 20 lei

Next

/
Thumbnails
Contents