Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-23 / 270. szám

4 KatnUjsm XV. fiVF. 270. SZÁM. Az erdélyi Érchegységben pusztító tűz eddig egy millió négyzetméter terüieten tarolta le az erdőt (Torda, november 22.) Abrudbánya és To­pánfalva környékének csendes községei az éj­szaka óriási tűzvészre riadtak fel, mely néhány száz négyzetkilométer területen lángba borítot­ta az évszázados fenyőfákat. A környék lakos­sága kétségbeesetten menekült el és az erdei pásztorok futva vitték szót a borzasztó veszede­lem hírét a távolabb fekvő falvakba is. hogy segítségét kérjék az ott lakó embereknek. . A tűz a reggeli órákban keletkezett Dube és Izvoarele községek mellett. ahonnan rohamosan terjedi tovább és pár pilla­nat múlva már egész erdőségeket gyújtott fel. Az oltási kísérletek eddig teljesen eredmény- jelenek maradtak, mivel kétségbeejtő vízhiány uralkodik a környéken, azonkívül a lakósolmak nincs egyáltalán semmiféle technikai eszköze, mellyel eredményesebb oltást érhetnének él, vagy akár meg is közelíthetnék a veszedelem színhelyét. Amikor a tűzvész hire elérkezett a környéken levő nagyobb falvakba, embereket küldtek ki mindenhonnan a veszedelem terjedésének a meg akadályozására, a hatóság emberei is kisiettek a veszélyeztetett helyre, de az oltásnál eddig még semmi eredményt sem érhettek el. A tűz óriási lángolással terjed tovább pere- ről-percre és semmisiti meg a hatalmas évszáza dós erdőségeket, mely pusztító munkáját még növeli az, hogy erős széljárás van a hegyeken, amely egyre beljebb és beljebb viszi a tüzet az erdők mélyébe. Dube, Izvoare, Topánfalva, Lup- sa. Aranyosbánya községek lakósai kétségbe­esetten próbálnak ellenállani a pusztításnak. A tűz eddig több mint egymillió négyzet­méter tesüteten tarolta le az erdőt és a kár egyelőre megbecsülhetetlen. Fügét, szalámit, halvát és fehér kenyerei követeinek a Sepr ások, mikor egészséges embernek fekete kényén sem telik (Bukarest, november 22.) A Duna-melletti Tichileşti községben elhelyezett lepratelepről egymásután érkeznek a hírek, amelyek arról számolnak be, hogy az ott elhelyezett betegek elégedetlenek a helyzetükkel, az ottani bánás­móddal és főképpen az élelmezéssel. Nem talál­ják magukra nézve kielégítőnek azt, amit a társadalom és az állam nyújt nekik kárpótlá­sul azért, hogy ki vannak közösítve az emberek közül. Pedig a régebbi hirek még arról is be­számoltak, hogy rádiót is szeneitek fel nekik a telepre. A leprások most magasabb fórumok elé akarták vinni kéréseiket és nagyban bíztak, hogy mihelyt illetékes fülekre kerül kívánsá­guk, rögtön eredménnyel fog járni az eddig meddőnek bizonyult helyzetjavitási követelé­sük. Éppen ezért csoportosan szökdösnek meg napról napra a telepről, hogy a szomszédos vá­rosokba, főképpen Isaccába juthassanak, hogy ott hivatalos embereknek adhassák át kérésüket. Legutóbb egy heroin tagból álló csoport egye­nesen Bukarestbe ment, ami meglehetős hosszú ut a Duna mellett elhelyezett teleptől, de úgy 'látszik, nem kiméltók a fáradtságot, csakhogy megkapják azt, amit kívánnak. Most már ha tekintetbe vesszük, hogy miket kémek a telep vezetőségétől, meg is érthetjük, hogy ezért tény leg nem kár nekik fáradozni. A mostani csoport Bukarestben nem ki­sebb követeléssel állott elő, mint azzal, hogy naponta szalámit, kolbászt, gyü­mölcsöt, fügét, fehér kenyeret és hasonló jókat szolgáljanak fel ezután a lepra­telepen. A telep igazgatósága a legnagyobb csodál­kozással vett tudomást ezekről a fővárosban előterjesztett kívánságokról és kijelentette, hogy a betegekkel nem -lehet birni, nem fogad ják el a közös konyhában főzött mindenféle te­kintetben kielégítő és bőséges mennyiségű ele­delt és folyton a legkülönbözőbb Ínyencségeket követelik, holott számtalan egészséges és mun­kaképes ember van az országban, akiknek még olyan táplálékban sincs részük, mint amilyent a telep közös konyhája főz. A leprások elégedetlenségükkel mindössze csak annyit értek el, hogy ezután gondosabban fognak vigyázni a telep környékén, hogy hasonló kalandokra ne legyen módjuk és ne szaladgálhassanak ki a szomszédos falukba, ami kívánatos is volt, mivel eddig az is meg­történt. hogy beültek egy-egy korcsmába s a falu népét félholtra ijesztették megjelenésük­kel. A kolozsvári népkonyhák és népszálló felállítása és működése már biztosítva van, — mondja Deleu elnök (Kolozsvár, november 22.) A munkanélküli segélyezés ügyében megindított akció már kezdi megteremni a gyümölcseit. Az előkészítő mun­kálatok javában folynak, az összes szakbizott­ságok serényen dolgoznak és különösen a kü­lönböző karitatív nőegyesületek fejtenek ki nagy buzgalmat. Munkatársunk beszélt Deleu, interimárbizottsági elnökkel, aki a segélyezési akció eddigi eredményeivel meg van elégedve, ,s többször hangsúlyozta, hogy szokatlanul nagy ,és meleg érdeklődés mutatkozik meg minden­felé. — Erősen hiszem, — mondotta munkatár­sunk előtt, — hogy néhány napon belül segí­teni tudunk a munkanélkülieken és a városi sze­gényeken. A város rendelkezésére jelenleg a népkonyhák és népszálló fenntartására 340 ezer lej áll rendelkezésre, de csakhamar újabb 500 ezer lejt tudunk a segélyalap részére kiutalni, amely erre az évre biz­tosítani fogja a szociális és névsegélyező intézményiek működését. — De a város vezetőségén kívül ugylátszik a polgárság és a különböző intézmények is részt kérnek a nagy munkából. A Royal drogéria ha- vonkint fizetendő részletekben 50 ezer lejt. a Charitatea jótékonysági nőegylet, melynek az elnöknője a feleségem, 2000 lejt adományoztak. Én a magam részéről ugyancsak 10 ezer lent bo­csátottam a segélyezés céljaira. Megtettem az intézkedést arra nézve is, hogy a városi tisztvi­selők szerény jövedelmükhöz képest fiz hősük­nek bizonyos százalékát ugyancsak ajánlják fel a munkanélküliek segélyezésére. Kérem a sajtó munkásait. — mondotta tovább, — hogy a segé­lyezés ügyét íilandóan napirenden tartsák. Leg­nagyobb örömmel állapítom meg, hogy a kisebbségi nőegyletek és köztük első­sorban a magyar nőegyletek és szociális misszió társulatok, a legnagyobb buzga­lommal és keresztényi szeretettel állanak a rendelkezésünkre, fáradhatatlanul buzgólkodnak, dolgoznak és lelkességükkel, gyakorlati tanácsadásukkal való ságos apostolnői a segélyezés ügyének. Holnap este Bukarestbe utazom és ott is mindent elkö­vetek, hogy Kolozsvár város munkanélküliéi és szegényei részére egy nagyobb segélyt kieszkö­zöljek. Ekkor a titkár jelenti, hogy gróf Bethlen Györgyné vezetésével női küldöttség akar be­szélni Deleu elnökkel, aki azonnal udvariasan fogadja a küldöttséget. Ugyanis a lapokban ol­vasták, hogy a város, illetve a segélyező bizott­ság már kiszemelte azokat a helyeket, ahol a népkonyhát és a népszállót be akarják rendezni. Arra kérik a küldöttség tagjai Deleu elnököt, hogy adjon engedélyt ezeknek a helyiségeknek a megvizsgálására, vájjon alkalmasak-e arra, hogy úgy szociális, mint higiénikus szempont­ból ott állítsák be a népkonyhákat és a nép­szállót. 1 Deleu elnök a legnagyobb udvariassággal és figyelmességgel nemcsak megengedi, hanem kéri is a nemeslelkii uriasszonyokat arra. hogy személyesen győződjenek meg, valóban alkalma­sak-e a kiszemelt helyek a kívánt célnak. A küldöttség tagjai pedig örömmel dolgoznak, agi­tálnak, gyűjtenek és mint a jótékonyság apcstol- női, mindenütt ott vannak, ahol az éhező és nyo­morgó embereken segiteni kell és segíteni lehet­B.B. 12 Ez a három jel már átment a köztudatba. Bristol Budapest, 12 P.-ért ad nagyon jó szobát elsőrangú ellátással. A vendég minden kényelmét megtalálja. Délután és este tánc. ! A bárban intim hangulatos esték. ;iiiiiiiaiiiiii)imigiiiiiiimiiniiiimiiiiimiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiniHiiiiiiiiHiiniiiiiiiiíii8 Szomorú dési helyzetkép (Dés, november 22.) Reggeli nyolc óra. a pénzügyigazgatóság előtt nyugdíjasok vitat­koznak. — Vájjon mit csinálhatnánk? — szólal meg az egyik aggastyán. Egy darab fám sincs és hitelben még a iejesasszony sem hozza el azt a pohár tejet. — Mi lesz velünk? — mondja lehangoltan egy idősebb asszony, akinek beteg nyugdíjas férje van és akinek a tízéves fiacskája a novem­beri hidegben is mezítláb jár. — A házból ki keli költöznöm, elsejénél to. vább nem maradhatunk... Bemegyünk az adóhivatalba. Lássuk, vájjon mikor folyósítsák jogos követeléseiket. A válasz lakonikus: — Amikor Bukarest elküldi. Seregszemlét tartva a helyiségben levő tár­gyak fölött, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy két üzletre menő ruhanemű van felhalmozva az egyik sarokban. Foglaltak és idehozták egy ismert kereske­dő legtöbb áruját. Ellátogatunk a szerencsétlen emberhez, aki vevőt sejt bennünk és udvariasan köszön. Aztán jön a keserű kiábrándulás. Csak felvilágositást kérünk. — Nincs forgalom, — panaszolja, nem tu­dok fizetni. Eddig a tisztviselő, a nyugdíjas, az iparos volt a vevőin, de most egyszerűen előke­resik a régi időkből maradt ünneplő ruhát és azt viselik. Désen valóban minden hanyatlásnak, pusz­tulásnak indult. A régi jó világban szeszgyára, modern gőz és kádfürdője volt- De most a súlyos anyagi gondok miatt becsukták a kapuit a szeszgyárnak is. a fürdőnek is. A mészárszékek is konganak az ürességtől. 6—14 lej egy kiló hús, de vevő arra sincs. Az ő nyomoruk szinte közmondásos. Helyzetkép Désről 1932 karácsony előtt. jtrozji A SZINKÜR-MOZGA MÜSORaí Szerdán 3, 5, 7 és 9 órakor: Az ellopott második. Fantasztikus Hangos dráma. Premier! A Színkör Mozgó legmodernebb uj gé­pén! A főszerepben: Frederic March. Csütörtöktől 3, 5, 7 és 9 órakor: A hárem törvénye. Don Jósé Moiyca legújabb, vé­gig éneklő zenés filmje. Az uj hangos leadóberen­dezés diadala. Nagy premier! ROYAL (Az uj iparkamarai pilótában ) Ma, szerdán premier: A diadalmas férfi. Hans Albers és Nagy Kató. Fox- hiradó. (Western Electric csodabeszélőgép.) A CORSO MOZI MŰSORA: Szerdán: A SZERELMES AUTOMATA. Stolid operetté. Főszereplői: Szőke Szakáll, Max Hansen, Lien Deyers. Mélyen leszállított helyárak! 10, 20, 30 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents