Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-20 / 268. szám
XV. ÉVF. 268. SZÁM. " KHETlUjSXG 7 p KÖNYVEK KÖZÖTT Jjárom aj magyal írd Törők Sándor; 7lz idegen város Szenes 'Biroska: Csifíag a (jómfokán Szaőő Bál: Békaíencse Az erdélyi közönség jóformán csak hírből ismeri a fiatal magyar Írókat, a legnagyobb részüket pedig még hírből sem. Az a három uj magyar szépiró, akiket, ha vázlatosan is, ezúttal bemutatunk, már két-három évvel ezelőtt tört ki a névtelenség őserdejéből s mégis nálunk csaknem ismeretlenek. Pedig megérdemlik, hogy számontartsuk őket, mint akiktől még sokat várhatunk. Török Sándorral kezdjük, aki már azzal is jogcímet szerzett erre, hogy jó néhány évvel ezelőtt Erdélyből került fel Budapestre. Ügyes újságírónak, tehetséges humoristának ismertük, láttuk első budapesti könyvecskéjét is. amely szintén a humor jegyében fogant, kétkötetes, vaskos regénye. „Az idegen város“ azonban számunkra is meglepetés. Annyi érettséggel, komolysággal jelentkezik itt. ami teljesen kiforrott íróra vall. Az idegen város Budapest. Ide jut fel az erdélyi fiú, telve munkavággyal, reménységgel, és önbizalommal. A hűvös, kegyetlen nagyváros azonban hamar kiábrándítja- A magasratörő álmok gyorsan összeomlanak. Élni keli és a kenyér utáni hajsza ide-oda dobálja a nagyváros sodrában. Véletlen fordulat juttatja elfogadhatóbb sorsba, egy pesti lány könnyelmű, kegyetlen szeszélye, amely csak azért tesz közzé egy álláshirdető apróhirdetést, hogy mulathasson az egzisztenciát keresők felvonulásán. Mert egész hadsereg vonul fel az úri negyedben, hogy kikönyörögje, a néhány pengős „állást“. A fiú rápirit az alapjában véve nem rossz szivü. de elkényesztetett leányra és a nemlétező állást ugyan nem kaphatja meg, de cserében Ghissza, befolyásos papája segítségével, beajánl ja egy tucat lipótvárosi házhoz zongoratanitó nak. A tordai fiú és a pesti bakfis szerelme tu lajdonképpeni gerince a regénynek. Házasság nem lehet belőle, nem azért, mintha a szerelemből nem futná a törvényes boldogságra, hanem, mert külön-külön arra döbbennek rá. hogy az elütő nevelést, az álmok és vágyak különbözőségét a legforróbb szerelem sem hidalhatja át. Áron, a tordai fiú, máshol talál meleg otthont és hozzáillő feleséget az idegen városban, a szép Ghissza pedig szintén beevez a Lipótváros környékén konvencionális házassági révbe, ahol már előre ismerik a hozományt és precízen mérlegelik, mit profitálhat a házasságból férj és feleség. Török Sándor éles szeme sok mindent látott meg a mai Budapesten, ami előttünk is uj és érdekes. A pesti diáknyomoruságot valóban megrázó színekkel eleveníti meg és a lipótvárosi szalonok megrajzolásában is érvényesül irói megelevenítő ereje. Nem uj Balzac, vagy Móricz Zsigmond. de mindenesetre friss talentum, jól látó iró. Mesélő készsége is figyelmet érdemel, stílusában is sok eredetiségre bukkanunk. „Az idegen varos“ elindulásnak kétségkívül sok reményre jogosító. Merőben más miliőbe vezet Szenes Piroska nagy regénye, a „Csillag a homlokán“. Olyan területre, amely legtöbbünk előtt csakugyan terra incognita. Egy kis szlovenszkói tót parasztlány a hősnő- Már az uj világban, az impé- riumváltozás utáni időkben taszítja a sors ide- oda a nagyszerű ü, csinos leánykát. Az ő élethistóriájának kulisszája a történeti sorsfordulat- A szlovákból nemzetfenntartó elem lesz, „ura“ a girbe-görbe Tótországnak és mégis ugyanott van, mint a megvetett régi világban. Éppen úgy a harmadik, vagy tizedik falu határába megy aratni a község apraja nagyja, hogy a télire való élelmet megszerezze. A felcihelőaött falu népével vonatra ül a kis tizenhároméves Kafka is s az aratókkal együtt őt is beskatulyázzák éjszakára a nagy csűrbe. Férfiak, asszonyok, fiuk és lányok együtt alusznak itt s a féléim des éjszakában eléri a tragikus fordulat a serdületlen leánykát. Egy pelyhedző bajuszu legényke asz- szonnyá teszi anélkül, hogy jóformán beszéltek volna egymással, hogy legalább a szerelem leggyöngébb szála is fűzné hozzá. Ug.v kólintja főbe ez a dolog a szerencsétlen lenáyt, mint a kikerülhetetlen végzet villámcsapása. Ez a nyomorult szerelemtelen „szerelem“ vonul át a vörös fonalként egész kis életén. Járja a világot cselédsorban. Eleinte még azt reméli, hogy elszáll a feje felől a rideg valóság kisértete. talán még boldogság is inthet felé a messze jövőben. Élete azonban kiábrándulások láncolata. Természetéből, lelkének nemes indulataiból önFélrevezetilc, ha „OLLA“ hetyßü silány utánzatét ajánlanák. ként adódó szemérme, amelyet olyan gonoszul meggyaláztak, apródonként hal meg benne. Később már fásultan adja oda magát_ annak, akit az élet sodra elébe vet s elrontott életének végéig hordja keresztjét. Mély emberismeret, sem; mit takargatni nem akaró őszinteség jellemzi ezt a szép, az élet durvaságait finom ízléssel megenyhitő könyvet. Hősei legnagyobbrészt szlovenszkói tót parasztok- ügy mutatja be őket. mint amilyenek a valóságban. Ezekben az egyszerű emberekben még a forradalom legzivatarosabb napjaiban sem él a gyűlölet és az egyik jószivii tót asszony meg is mondja, hogy tót és magyar paraszt testvérek a szenvedésben, nem szabad egymás ellen fordulniok. Amellett azonban, hogy Felsömagyarország mai életének hü. szinte fényképszerű rajzát adja. külön érdeme, hogy kikapcsolja müvéből a politikát, nem téved az olcsó hazafiaskodás sekélyes vizeire- így hat valóban igaznak, őszintének könyve, amelyet mi maradandó értéknek látunk. Ha pen- dnntot keresünk reá, Schnitzler „Teréz“-e jut eszünkbe, anélkül azonban, hogy egy pillanatig is elérhetné a kopizálás vádja. Szabó Pál ,a „Békalencse“ Írójának jelentkezése a magyar irodalomban pár évvel ezelőtt szenzációként hatott. Szabó ugyanis nemcsak miliőül választotta a magyar falut, hanem ő maga is földmjves ember. Tagadhatatlanul tehetséges. Tiszta, zamatos magyar beszéde csakugyan azt bizonyítja, hogy a magyar falu őstalajából sarjadt ki talentuma. Koncipiáló képessége erős oldala az írónak, a dolgok meglátásában azonban sokszor bántóan naiv. A ..Békalencse“ egy tanitónő és egy gazdag parasztle- gény regénye. Zilahy Lajosra kell gondolnunk, az ő, valamint a Móricz Zsigmond hatása leginkább érezhető Szabó Pálon. Legfőbb kifogásunk ellene, hogy Ítélete dolgokról és emberekről alig éri túl az iskolázatlan falusi ember ha- rizontját és annál meglepőbb, kifejező, színes és fejlett irodalmi szinten álló stílusa. A földmives Írótól azonban valami igazán eredetit, a fal”miI,- olyan beállítását vártuk, ami frappiroz, amilyen eddig még nem volt- Sajnos, ezt hiába kerestük Szabó Pálban, aki mégis reményt nyújt arra. hogy irói értékei később csakugyan azt fogják visszatükröztetni, amit várunk tőle, a magyar falu uj rajzát, amelyet nem homályositanak el régi sablonok. Ezektől még Szabó Pál, legalább ebben az írásában, nem tudta teljesen emancipálni magát. Eléggé nem méltányolható érdeme a Franklin Társulatnak, hogy a „tehetség csillagával“ jelentkező uj Írónak teret, szép gondos kiállítást adott. Manapság, amikor akadnak kiadók, akik százszámra traktálják bűnügyi regényekkel a jóhiszemű olvasót, olyan érdem ez. amelyet nem szabad elhallgatni. _ Szász Endre‘“‘-ének két újabb kötörténeti regényírónak Atdanov „Gondolkozó ördög' tete. A nemrég feltűnt orosz monumentális regény-trilógiája, „A gondolkozó ördög“ világszerte méltó feltűnést keltett. A trilógia első kötetének, a „Thermidor kilencedikéinek megjelenéséről már beszámoltunk. Most megjelent a második és harmadik kötet is. Ezek is méitók az elsőhöz. A második rész „Az ördög hídja" elmet viseli, Katalin cámő egy szerelmi éjszaka után szélütést kap és meghal. A trónon meggyilkolt férjének addig mellőzött, örült fia, Pál cár követi. Az uj uralkodó uj rendszert hoz be Oroszországba, de a régi udvari emberek közül néhányon továbbra is megmaradnak magas állásaikban, mert idejekorán sikerült átnyergelniük. Pál őrülete egyre jobban kitűnik. Misztikus szertartásokat eszel ki, lovagrendet alapit és közben készül beleavatkozni az európai ellenforradalomba. Stahl ezalatt, mint titkár megfordul a forradalmi Olaszországban, szerelmi viszonyt köt a szép színésznővel, Nasztenyká vn.1, de közös gazdájuk, a szabadkőműves orosz főur, Bamtájev rájött a dologra és bazaküldi Oroszországba. Stahl ott újra katonai szolgálatba lép, szerencsés véletlen révén a cár lovaggá üti és beosztják abba az expediciós seregbe, amelyet a forradalmi Nápoly leveretésére küld a cári reakció. A nápolyi ellenforradalom véres felül- kerekedése. Nelson tengernagy és kedvesének. Lady Hamiltonnak szerepe a regény második főrésze. — Harmadik rész az „Összeesküvés". Az olaszországi hadjárat után Stahl hazakerül Pétervárra. Eleinte úgy látszik, hogy társadalmi összeköttetései révén fényes karriert csinál, de egész életét jellemző erélytelenségé- vel elmulasztja a kínálkozó kedvező alkalmat. Véletlenül nagyobb pénzösszeget nyer egy kártyabarlangban, a Titkos Iroda emberei azonban még aznap éjjel letartóztatják csendháboritás címén és csak barátja, Ivan- csuk, helyesebben Pahlen gróf. Pétervár katonai kormányzójának segítségével szabadul ki a fogságból. Pahlen gróf tiszti összeesküvést tervez az őrült cár ellen és ebben Stahlt is szerephez juttatja. Az összeesküvésben Oroszország minden kiváló liberális politikusa résztvesz a rózsakeresztes Baratájev kivételével. Ivan- csuk közben nőül veszi Nasztenykát és boldogan él vele együtt. Az összeesküvők betörnek a cár kastélyába és, megölik Pált. A két hatalmas könyv ára egyen- ikint 90, kötve 150 lej. Káldor könyvkiadó kiadásában Jelent meg a monumentális munka és kapható minden ^könyvkereskedésben. Erdélyi műhely Mult vasárnapi számunkban áttekintést nyújtottunk az erdélyi irodalom egyes megjelent és készülő könyv újdonságáról, Folytatva a seregszemlét, talán nem érdektelen, ha jelezzük, hogy az Erdélyből elszármazón kiváló írónő, GL’LACSY Irén Is lázasan dolgozik uj történelmi regén-én, amely még karácsonykor jelenik meg a könyvpiacon. Gulácsy Irénnel kapcsolatosan nemrégiben a budapesti sajtóban közlemények jolentek meg, hogy Gulácsy férjhez megy, de az Írónő kijelentette, hogy életét egyelőre teljesen betölti az Irodalom és nincs szándékában férjhezmonni. Szorgalmasan Írja regényeit az ugyancsak Erdélyből felkerült SZABu Mária Is, akinek Hollandiában és Angliában vannak sikerei széles koncepciójú regényeivel. Lévén most már nöirókról szó, uj regényt fejezett bo a Szé- lielyudvarhelyröl elkerült BECZASSY Judith is, akinek uj müvéről beavatottalt csak a legjobbat tudják mondani. A fiatalabb és még kevésbé előretört erdélyi női Írók között regényt fejezett bo NEMES Hédi és szociális tárgyn regényt SALGÖ Olga és végül Is, hogy a női lista teljes legyen, hálásan kell megemlékeznünk N. TESSJTOKI Nóráról, aki, mint az erdélyi magyar költészet legihlctettebb tolmácsolónöje, diadallal járja végig Erdély városait és felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a költészet népszerűsítésének. Érdekes irodalmi esemény, hogy Erdély irói december 18-án Budapesten a Zeneakadémia nagytermében szerzői estélyt tartanak. Végül még két érdekes irodalmi csemege. SZÉKELY Mózes, a Zátony szerzője, erdélyi tárgyú drámát irt, amelyet előreláthatólag a Belvárosi Szinhá» fog bemutatni. Az erdélyi magyar Irodalomnak pedig egy uj adoptáltja készül de. STANCA Dominic főorvos, aki magyar nyelven egy többkötetes háborús regényt Ír, amelyről eddigi lektorai az őszinte nagyrabecsülés hangján nyilatkoznak. Cgy erbéíyi publicista daláfánafr százéves centenáriuma Az Erdélyi Irodalmi Társaság kiküldöttei" nek jelenlétében egy neves erdélyi férfiú halálának centennáriumos ünnepe zajlik ma le Szilágysomlyón■ Pontosan száz éve van annak, hogy a szilágysomlyói temetőben eltemették Kisszánthói Pethe Ferencet, az első igazi, szoros értelemben vett erdélyi publicistát és lapszerkesztőt. Pethe Ferenc tulajdonképpen nem erdélyi ember, csak ide származott át■ 1762-ben született, a Szabolcs vármegyei Büdszentmihályon és mint annyi sok elődje, akik a hollandus egyetemeket járta, ő is egyszerre a tudományosság számos munkaterületén foglalkozott és mellesleg kitanulta a nyomdászatot is. Olyan szabású ember volt, mint annakidején Tótfalusi Kiss Miklós, a hires nyomdász és bibliaforditó. Pethe XJlrechtben nagy theológiai felkészültséggel lefordította a Bibliái, de érdeklődése csakhamar más irányba terelődött. Fölismerte, hogy a magyar faj jövője a föld termő erejének minél bölcsebb kihasználásában áll és ezért teljes ambícióval a gazdamüvéltség fejlesztésére szánta rá magát- Becsben 1797-ben Vizsgálódó magyar gazda címmel lapot adott ki, később elkerült Festetich-hez Keszthelyre és tanára lelt a hires, irodalmilag is hervadhatatlan múltú Geor- g ikonnak. Már túl volt férfikora delén, amikor Kolozsvárra költözött, Erdély polgára lett és, életének további munkásságát Erdély közműveltségének gyarapítására, fordította. Pethe 1827 december 29-én jelentette meg a Hazai Híradó címmel újságját, amely az első modernebb értelemben vett publicisztikai organum volt Erdélyben. E lap második évfolyama már mint Erdélyi Híradó jelent meg és hetenként egyszer, majd később kétszer jó külföldi információkkal tájékoztatta az erdélyi magyar közönséget a nagyvilágban végbemenő eseményekről. Pethe maga is jól forgatta a tollat, isokat irt lapjába, irányitó publicisztikai jellegű cikkeket is, de amellett, hogy irt és szerkesztői sok esetben őmaga kényszerült lapját is kiszedni. Az Erdélyi Híradó hosszú ideig vezető orgánuma volt Erdély hírlapirodalmának és mellette csak az Erdélyi Muzeum töltött be jelentős szerepet. Az Erdélyi Híradót vették át 1833-ban Méhes Sámuel és Brassay Sámuel, akik azután irodalmi mellékletet is adtak melléje. Az Erdélyi Híradó hasábjain jelentek meg először Szilágyi Ferme és Szász Károly cikkei, később pedig Kemény Zsigmond írásaival gazdagodott az újság. A negyvennyolcas forradalmi idők•• ben Pethe újsága harmadizben is nevet változtatott, most már Kolozsvári Híradó lelt a címe, de ez a lap is 1848-ban végérvényesen megszűnt.'. Pethe Ferenc nem érte meg lapjának csőn-- des kimúlását, ő már annakelőtte hosszú évekkel azelőtt meghalt■ Életének utolsó éveiben Szi- lágysomlyóra vonult vissza, ott is hunyt el. A í szilágysomlyói református egyház érdeme, hogy nem hagyja megemlékezés nélkül elmúlni Érdéig kulturális életében ennek az oly nagyjelentőségű névnek százados évfordulóját.
