Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-18 / 266. szám
XV. ÉVF. 266. SZÁM. KiletíOjskg 3 Majiáth püspök megrázó erejű beszédével nyílt meg a rom. kath. Egyházmegyei Tanács közgyűlése Majiáth püspök beszámolt a Szentszék közbejöttével történt tárgyalások kedvező befejezéséről - Gyárfás Elemér dr. a világi elnök — Fontos ügyeket tárgyait ie az erdélyi római katholikusok parlamentje (Kolozsvár, november 17.) A Szentszék és a román kormány között létrejött Egyezmény ér telmében megszűnik az erdélyi római katholikus otatus es helyét a gyulafehérvári latinszertar- tasu katolikus Egyházmegyei Tanács foglalna el. Az Egyházmegyei Tanács ma tartott alakuló közgyűlést, élénk érdeklődés mellett. A közgyűlés napirendre tűzte mindazokat a vallási és kulturális kérdéseket, amelyek az egyházat fog- lalkoztatnák. A közgyűlés megkezdése előtt Majlath Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök szentmisét pontifikáit, utána pedig átvonultak a római katholikus gimnázium dísztermébe a1-1'-! az átalakult egyházmegyei tanács meg- “kezdte az évi jelentés vitáját. Az elnöki emelvényen gróf Majiáth Gusztáv Károly. Gyárfás Elemér dr. világi elnök, dr. 1 n czédy-Jeksman Ödön alelnök és Balázs András dr. pápai prelátus. előadó referens foglalnak helyet. Elsőnek az erdélyi katholikusok ősz püspöke emelkedik szólásra, hogy megrázó erejű beszédben tárja fel a mai súlyos idők problémáit. Az elvonult veszedelemről beszélt Majiáth püspök Majiáth püspök mély csendben mondta el nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszédét. Jézus szavával kezdte beszédét s az Isten kegyelmét kérte a most kezdődő alapvető munkához. Majd emelt hangon igy folytatta: — Fájdalmas volt látnunk azt a veszedelmet, amelyben forgott ősi, szeretett intézményünk, mely századok forgatagában edződött meg. Nyomasztó volt arra gondolnunk, hogy nehéz időkben nélkülöznünk kell sokszorosan bevált intézményünk segítségét. Nehéz és elviselhetetlen volt számunkra annak félelme, hogy megszűnjenek katholikus intézeteink, bástyáink és büszkeségünk; hogy ne hirdessék bennök az örökváltozatlan katholikus igazságokat és ne az Egyháznak, a századok biztoskezü nevelőanyjának elvei szerint növekedjenek bennük gyermekeink. De minden fájdalmunk és aggódásunk között is erős volt a meggyőződésünk, éreztük, hogy nem maradhat meghallgatás nélkül annyi gyermeknek és hivő léleknek imádsága; hogy az egyetértés és törhetetlen ,6gyházias érzés, amelyről ezen időkben egyházmegyénk tanúbizonyságot tett, kiérdemli és megszerzi számunkra ;a jóságos Gondviselés oltalmát. Megerősítette reménységünket, hogy vitássá tett jogaink kérdésében a legtár- (gyilagosabb itélöszék az Apostoli Szentszék volt hivatva dönteni, amely mindenkor az igazság alapján áll és senkinek jogos érdekeit figyelmen kívül nem hagyja. Mindnyájunk érzéseit követem tehát, amikor Egyházmegyei Tanácsunk első közgyűlése után, mely nem .kétlem, püspökségem 35 évének közgyűléseivel harmonikus kapcsolatban ismét tanúbizonyságot fog tenni a bennünk élő és elhatározásainkban, tetteinkben nyilvánuló igaz katholikus szellemről, az apostoli trónus zsámolya elé sietek, hogy szivünk háláját és köszönetét tolmácsoljam és a római Apostoli Szentszéket törhetetlen ragaszkodásunkról újból biztosítsam. Szeiítséges Atyánk személyes érdeklődésével kisérte azokat a fontos tárgyalásokat, melyeket az ö széles látókörű államtitkárával, a királyi kormány képviselője folytatott. A május 30-án létrejött római Egyezmény és âtalakiţott. Szervezeti Szabályzatunk rendelkezéseiből szabadjon itt különösen két megnyugtató mozzanatra rámutatnom. Az egyik: ösl katholikus alapjaink és alapítványainknak latin szertartásu egyházi és nevelési célokra való biztosítása; a másik: amelyhez püspökségem első idejétől kezdve változatlanul ragaszkodtam és ragaszkodom: intézményes biztosítása a múltban annyi feledhetetlen érdemeket szerzett világi híveinkkel való közreműködésnek úgy az egyházi vagyon kezeléseiben, mint iskoláink és nevelőintézményeink védelmében, fejlesztésében és vezetésében. Ezeknek az iskoláknak és intézeteknek ügye mindenkor különösen szivemen feküdt, most is a közoktatási kormánnyal folytatott tárgyalásaim után siettem szivem örömében felkeresni megmaradt intézeteinket. A fontos és nehéz anyagi kérdéseket más, szakavatott kezekre bízva, magam személyesen azzal a még fontosabb kérdéssel kívántam foglalkozni ezúttal is, hogy vájjon meg van-e intézeteinkben, fejlődik és erősbö- dik-e az igaz katholikus szellem és lelkűiét, amely legjobb biztosítéka egyházmegyénk virágzásának s vele országunk javának is? Tudunk-e meggyőződéses hitükben müveit, szilárdan álló és szent hitünk szerint megalkuvás nélkül élő uj nemzedék nevelésével gátat állítani a felforgató rombolás veszedelme ellen? Erdemes-e éjjel-nappal gyötrő gondokat viselni, időt, vagyont, egészséget és életet is feláldozni intézeteinkért s a szivünkhöz oly annyira hozzánőtt ifjúságért? Tapasztalataim örvendetes meggyőződésével jelentem ki, hogy intézeteinkben és ifjúságunkban Isten kegyelmének az ereje él. Komoly, őszinte törekvést látok intézményeinkben, nevelőkben és a növendékekben egyaránt, a katholikus szellem kiépítésére és mélyítésére. Es nem múló lelkesedés ez bennük, hanem folyton fokozódó fejlődés, amely a hiányok és mulasztások kiküszöbölésére vezet és hivatva van arra, hogy egyházmegyénk hitéletét minden téren uj és szebb virágzásba lendítse. Nem sajnáljuk tehát fáradságainkat, aggodalmainkat és áldozatainkat; a reménység örömével vállaljuk tovább is mindazt, amit Istennek bölcs és jóságos akarata reánk küld; mert mindent feláldozunk és ha kell, életünket is adjuk a reánk bízott lelkekért, szeretett ifjúságunk örök értékű gyarapodásáért. Az áldozatkész szeretet jegyében Egyházmegyei Tanácsunk alakuló közgyűlését az Ur Jézus szent nevében megnyitom. Gyárfás Elemér világi elnök. A püspök beszéde után az egyházmegyei tanács világi elnökévé egyhangúan dr. Gyárfás Elemért választották meg. Ezután az előadók munkájára került a sor. A számvizsgálóbizottság jelentését Xantus János marianumi igazgató, a tanügyi jelentést Lóky Jenő marosvásárhelyi főgimnáziumi igazgató s & tizenötös bizottság jelentését dr. Kovács Károly terjesztették elő- A jelentéseket rövid vita után elfogadta a közgyűlés. Ä névvegyelemzés ellen. Xantus János a tanügyi kérdésnél elmondja, hogy az utóbbi időben újból dühöng a névelemzési láz. Egyes hivatalos tanügyi közegek minden lehetőt elkövetnek, hogy a kevésbé magyar hangzású nevű gyermekeket ne Írathassák be a magyar iskolákba. Felkéri úgy Majiáth Gusztáv Károly gróf püspököt, valamint az egyházme- "-'iei tanács világi vezetőségét, hogy a névelemzés ellen kemény harcot indítsanak. Hasonló értelemben szólal fel Pan János is. aki elmondia. hogy Borcsa Gergely nevű róna. kath- tanárkollégájának a gyermekét sem akarták kisebbségi iskolába felvenni, vagyis a beiratás elé hatósági akadályokat gördítettek, azt állítva, hogy Borcsa román eredetű. Mindkét felszólalást általános helyeslés követte. Gyárfás Elemér dr. válaszában kijelentette. hogy nagyon köszöni, hogy tudomására hozták ezeket a panaszokat, mert ő eddig is minden egyes esetben közbelépett és örömmel állapítja meg, hogy eredményesen. Nyomban utána Majiáth püspök szólal fel. aki kijelenti, hogy ebben az irányban megtette a kellő lépéseket és meggyőződése, hogy az eredmény nem fog elmaradni. Gusti közoktatásügyi miniszter — jelentette ki — eurónai látókörű ember, aki megértő magatartást tanúsít ebben a kérdésben. Bevallja, hogy Gusti volt az első román aktiv miniszter, aki, amikor audienciát kért tőle. kijelentette, hogy ő fogja meglátogatni. * Gyárfás Elemér viszont Caliani vezérigazgatóról állapítja meg, hogy a kisebbségi # iskola- ügyekben konciliáns magatartást tanúsít. Lóky Jenő a tankönyvek kérdésének visa- szás helyzetére mutat rá- Két nehézséggel küzdünk a jóváhagyás lassúságával és kiadók hiányávalGyárfás Elemér dr. válaszol és ígéri, hogy az Egyházmegyei Tanács ebben a kérdésben is minden lehetőt elkövet. Elismerés a felekezeti tanerőknek. Kovács Károly dr. javasolja, hogy mondja: nak köszönetét az erdélyi katholikus felekezeti tanerőknek, akik megbirkózva az anyagi nehéz ségekkel. felelősségük tudatában tovább nevelik a jövő generációt. Javaslatát egyhangúan elfogadják. Az iskolák megmentése. A továbbiak során Kovács Károly dr. rámutat a felekezeti iskolák kritikus helyzetére. Jelentéséből az tűnik ki, hogy egyes székelyföldi falvak a nehéz anyagi körülmények miatt nem voltak abban a helyzetben, hogy a felekezeti iskolájuk kiadásait előteremtsék. Éppen erre való tekintettel javasolja, hogy hatalmas propagandával. társadalmi akciók indításával gyűjtsék össze azt az összeget, amellyel iskoláink fennmaradását biztosítani lehetA közgyűlés örömmel állapította meg, hogy bár a mult évi Státusgyülés a marosvásárhe- Wi és brassói főgimnáziumok átszervezését, illetve részbeni leépítését határozta el. azért a főpásztor és az igazgatóság a legnagyobb erőfeszítések árán ebben az évben is lehetővé tették az iskolák megnyitását. Választások. Több részletkérdés megvitatása után megválasztották az egyházmegyei tanács igazgatóságát. amelynek nyolc egyházi és tizenhat világi tagja van. Az egyháziak közül igazgatótanácsosok lettek Zomora Dániel. Balázs Ferenc. Szélyos Dénes, dr. Hirschler József, Szabó György, dr. Bi- linszky Lajos, Incze Domokos és dr. P. Imecs Károlv. Világiak: Dr. Inczédv Joksman Ödön, dr. Jelen Gyula, dr. György Lajos, dr. Betegh Miklós, báró Szentkereszthy Béla, dr. Bitay Árpád. dr. Viola Sándor, dr. Szoboszlav László, báró Jósika Gábor, Matskássy Pál. Tóth Balázs. TJrmánczy Jeromos, gróf Béldy Kálmán, gróf Haller István, dr. Gabányi Imre és Hevessy József. A választások után az egyházmegyei gyijlés gróf Majiáth Gusztáv Károly zárószavaival 'végétért. Papén ismét megkísérelte a lehetetlent % Mémetország legkülönbözőbb pártfait koalícióba összehozni jl ísrleíea kísérlet után Papsnt bukói;! embernek tekintik és utódjául Schleicher tábornokot emlegetik (Berlin, november 17.) Napok óta megfeszített tárgyalásokat folytat Papén az egyes pártokkal, hogy uralmon tarthassa kormányát. Jelentettük már, hogy az eddigi sikertelenségek Papent annyira elkedvetlenítették, hogy felhatalmazást kért Hindenburgtól a birodalmi gyűlés feloszlatására. Hindenburg úgy látszik, utasítást adott Pepennek, hogy még egy végső kísérletet tegyen az egyes pártok megnyerésére. Papén leutazott Drezdába is, ahol a nemzeti szocialistákkal kezdett tárgyalni, de itt az a csodálatos meglepetés érte, hogy a kommunisták és a nemzeti szocialisták összefogtak, „le az éhség-kancellár“ kiáltással és füttyökkel halmozták el a kocsin elrobogó kancellárt, meg is akarták támadni, úgyhogy a rendőrség gumibotjainak -kellett a rendet helyreállítani. Papén próbált tárgyalni mindenkivel, akivel csak lehetett, sőt még a szociáldemokratákkal is. Papén igyekezett megnyerni a szociáldemokratákat. hogy lépjenek be egy koalícióba, vagy legalább is támogassák a kormányt a sem- _ legesség politikájában. A szociáldemokratáknál vajmi kevés eredménnyel járt ez a tárgyalás, mert ismét megerősítik a hirt, hogy a szociáldemokraták összefognak a kommunistákkal és 250 főnyi blokkal offen- zivába lépnek a polgári pártok uralma ellen. Ilyen körülmények között Hindenburg szamára nem marad más hátra, mint vagy feloszlatja a birodalmi gyűlést és annak élére újra prezideális kormányt neveznek ki, — amelynek feje lehet vagy Papén vagy valaki más. Vagy pedig a nemzeti szocialistáknak engedi át a hatalmat. Hindenburg azonban minden körülmények között az előbbi eshetőséget választja, de a jelek szerint Papén személye nélkül. A legutóbbi értesülések szerint Schleicher tábornokban látják azt a politikust, aki több szerencsével próbálja meg a kormányzást, mint jelenlegi főnöke von Papén. A német sajtó Papent máris bukott embernek tekinti és azt hiszi, néhány napon belül jelentős változás fog beállni, a német politikai életbe.
