Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-16 / 264. szám

6 Kaer/U/srts XV. ÉVF. 264. SZÁM. DR. PERL OTTÓ tudományos kísérle­tei alapján készült PERLOTT fogpaszta, fogpor, szájvíz és dra- ÜBE geé máris mindenkit meghódított Érdekes archeológiái letetek Déva körngé&őn Kökorszakbeli edényt és több művészi kivitelű dárdakegyet találtak (Déva, november 15.) Déva város és kör­nyéke tele van rómaikorabeli emlékekkel. A mai kőbányát a rómaiak már művelték s a dé­vai múzeumban őriznek egy Herkules tisztele­tére faragott oltárkövet. A város azonban ré­gebbi, dák eredetű s a mai városnak a délnyu­gati részén feküdhetett, amire a tudósoknak több bizonyitékuk van. Hogy a város, amelyet dák nevén Singhi-Davanak hívtak, valóban ott terülhetett el, bizonyítja ezt közvetve az a le­let is, amit a napokban Dávid Gergely nevű csángó gazdálkodó talált a város határában lévő s a horgosi hegy melletti homokbányában. Dávid Gergely egy teljesen ép kőedényt talált, amely megfelel a mai fazekainknak, fonott fül­lel s magassága mintegy 25 centiméter. Érde­kes, hogy bár az edény Mailász József nrazeum- igazgató megállapítása szerint a fejlettebb kő­korszakból való, mégis teljesen ép s bár a ki­kerülés alkalmával el akarták törni, minden ilyen kísérlet meghiúsult anyagának szilárd­ságán. Amikor érdeklődünk, az edény már a dévai múzeumban van, amelynek agilis és tudós igazgatója most sorozza be a nevezetesebb lele­tek közé. Ismételjük, ennek a leletnek azért van nagyobb jelentősége, mert azt bizonyltja, hogy az első, a kökorszakbeli település is tulajdon­képpen azon a helyen lehetett, ahol a régi Singi-Dava volt s ahonnan már eddig is igen gazdag anyag került elő, igen sok bronztárgy- gyal, ami valószínűvé teszi ama körülményt is, hogy Singi-Dava egykor bronzkorabeli te­mető-hely lehetett, mig a most talált kőedény alátámasztja azt a fel- tételezést, hogy Déva régi helye már a> kőkor­szaktól kezdve emberek által iakott hely .volt. Mailász igazgató újabb felfedezései iránt érdeklődve, meglepetéssel hallottuk, hogy olyan diluviális felfedezést tett, amilyen . sem Erdélyben, sem pedig a mai Romá­nia területén eddig még nem került elő. Ismeretes ugyanis, hogy a hires archeoló­gusnő, dr. Torma Zsófia a közeli Nándor község­ben levő barlangban végzett kutatásokkal nagy­szerű őskultura anyagát hozta napvilágra s au ott talált tárgyak nagy feltűnést keltettek a tudományos világban. Maliász igazgató ezen ai utón folytatta kutatásait és sikerült is feltárnia a diluviális réteg ősemberi és ősállati nyomait, Állatmaradványoknak egész tárháza korült fel­színre a diluviális réteg középső és felső, réte­géből. Mallásznak sikerült több olyan művészi kivitelű finom dárdahegyet felkutatni, amelyek méltó társai a magyarországi Szeletta-harlang- ból kikerülteinek. A kiváló anyag feldolgozá­sán Maliász igazgató most dolgozik NenmllGBzHraliiia a cser«kereskede1e lm 0 abonyţslltâsir Szeftsácfós ■ .angotef avaslat a*. európai gazdasági élet reorganizálására (London, november 15.) Sir Machin, a lon­doni kereskedelmi kamara elnöke közzétette azt a forradalmi jelentőségű javaslatot, amelyet a kamara az angol kereskedelmi kamarák szö­vetségének és mindkét angol gyáriparosszövet­ség támogatásával dolgozott ki és amelynek célja a nemzetközi árukereskedelem felszabadí­tása. Az elnök kifejti, hogy az angol kereskedő­ket immár kétségbeejti a világkereskedelem megbénulása, amelyet a pénzrendszer teljes csődje idézett elő és azt javasolja, hogy az an­gol kormány haladéktalanul állítson fel klíring­házakat a devizaforgalmat korlátozó harminc­három országban és hivja össze az utóbbiak képviselőit Lopd ónba konferenciára. A javaslat szerint a kereskedelem cserekereskedelemhez hasonlítana és mindegyik állam jegybankja ki zárólag cserekereskedelmi forgalomra használt pénzegységet, úgynevezett bertax-ot hozna for­galomba. Ez a rendszer automatice biztosítaná a valuta stabilitását, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát és lehetővé tenné a befagyott hite lek felszabadítását is, ha az illető idegen kor­mányok tiz év alatt törlesztendő bertax-kötvé- nyeket bocsátanának ki. — Erre a kérdésre csak annyit válaszolhatok, — mondotta Manoila, — hogy a külügyminisztérium uta­sítására jártunk el így. Most a következő rubrikákon dolgozunk: Nem és kor, családi állapot, vallás és nem­zetiség. Nagyjában a munkálatokkal itt is elkészül­tünk és aztán sorra kerül a foglalkozásra és az élet­korra vonatkozó adatok feldolgozása. Azt hiszem, hogy egy éven belül a községek adataival is végzünk s rátér­hetünk a vármegyék és a városok adatainak összege­zésére. Hangsúlyozni kívánom, hogy a népszámlálás adatainak a feldolgozásánál tárgyilagosan járunk el, a törvény rendelkezéseit szigorúan betartjuk és minket semmiféle olyan szempont nem vezet, amely a nemze­tiségi arányszám meghamisítását eredményezi. Figye­lemmel kisérjük a népszámlálók által beküldött adato­kat és ahol azt látjuk, hogy más szempontok érvénye­sülnek, ott megfelelő korrekciót ejtünk meg. Ezeket mondotta Manoila vezérigazgató. Nincs okunk kételkedni szavainak őszinteségében, de figyel­meztetnünk kell arra, hogy a népszámlálók éppen túlzó nacionalista szempontok miatt sok helyen meghamisí­tották az adatokat, törvénytelen névelemzést végeztek és a központra vár a feladat, hogy objektiv szemmel kigyomlálja az erőszakolt és ferde szemmel és ítélettel összeírt nemzetiségi adatokat. Japán magának követeli Amerika felfedezésének jV ■ dicsőségét A japán sajtó az utóbbi időben állandóan napirenden tartja azt a kérdést, hogy tulajdon­képpen ki fedezte fel Amerikát. A japánok sze­rint nem Ivoluipbus Kristóf volt Amerika fel­fedezője, hanem egy japán ember. A japán már régóta azt igyekszik bizonyí­tani, hcvgy Amerika őslakossága és a japán nép két testvérnemzet és hogy tulajdonképpen Mexikó őslakói ugyanahhoz a népcsaládhoz tar­toznak, mint a japánok. A japánok szerint egé­szen helytelen dolog Amerikát „Újviláginak ne­vezi, mert Amerika a & ősi ázsiai kultúrának egyik területe volt. mielőtt ezt a kultúrát az európaiak, a spanyol hódítók kiirtották­Amióta a japánok a Csendes Óceán meghódí­tásának a tervével foglalkoznak, ennek a tudo­mányos tételnek igen nagy figyelmet szentel­nek, mert politikai terveiket tudományos érvek­kel igyekeznek alátámasztani. A japán archeoló­gusok és antropológusok egész rendszerességgel foglalkoznak Japán és Amerika rokonságának a bizonyításával és eddig már olyan tényeket tudtak konstruálni, amelyek legalább is lehet­ségesnek tüntetik fel, hogy Amerika őslakói az azték nép és a japán nép tényleg egy népcsa- ládbój származik. A japán, antropológusok sok­ezer koponya összehasonlítása után jutottak erre az eredményre és egy délamerikai tudós. Amekhino, megerősíti ezt a vélekedést. Amekhi- no egy Krisztus előtt élt kinai íudó^ könyvére hivatkozik. Ez a kinai tudós, Li-Yo-Tcchu, két­ezer év e'őtt azt irta hogy Japántól kelőire van egy másik nagy földterület, amelyet három ol­dalról tenger vesz körül és amelyen szintén ja­pán nén lakik.. A kinai könyv egészen határo­zottan körülírja Alaszkát és azt mondja, hogy a titokzatos Fu-Sang országban, amely alatt Amerikát érti, már budhista papok vannak. Ez a titokzatos Fu-Sang nagy szirénét ját­szik a japán régiségkutatásban. Egész sor euró­pai iró is azon a véleményen van, hogv Fu- Sang ország azonos Amerikával és a régi kinai könyvek szerint már Krisztus előtt nagy töme­gekben vándoroltak ki. különösen Japánból az emberek Amerikába. A. kínaiak mindenesetre már akkor ismerték az iránytűt és lehetséges­nek tartják, hogy a Csendes Óceánon keresztül eljuthattak az ázsiai hajók Délamerikába. A. kaliforniai partokon végzett ásatásoknál ősrégi hajóroncsokat találtak és ezekről az a vélemény alakult ki, hogy sokezer év előtt Ázsiából jutottak át Amerikába. Ezzel bizo­nyítva volna az, hogy ázsiai ember, valószínű­leg japán ember, fedezte fel Amerikát. Európát ez a. furcsa tudományos politikai vitatkozás nem nagyon érdekli, azonban min­denképpen jellemző, mert azt bizonyltja, hogy az imperialista japán hóditó terveinek alátá­masztására most már tudományos érveket is keres, hogy majdan tudományos alapon bizonyít hassa be, hogy joga van — Amerikához is­— A világ legmodernebb története* Wells s Nagy világtörténet 2400 lej helyett, könv- napi kiadás, 800 oldal, 300 képpel, fűzve 130 lej, vászonkötésben 175 lej LEPAGE-nál Kolozsvár. Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje az olcsó könyvek jegyzékét LEPAGE-tól. Nem szüntetik meg a bukaresti népszámláló hivatalt Hat és félmillió left utaltak hl és a fövő évben köif- ségvetésüesr biztosítják a hivatal állandó működésé' (Bukarest, november 15.) Az utóbbi időben olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a Bukarestben működő népszámlállási hivatalt megszüntetik, mert a költség- vetés nem bírja meg a vele járó nagy kiadásokat és é^pen ezért háromszáz népszámlálási hivatalnokot és napidijast szélnek eresztenek. Meglátogattuk a nép­számlálási hivatalt a Str. Brezoieanu-n, az Universul- palotában. Azt hittük, hogy a feloszlófélben levő hiva­talba alig néhány tisztviselőt találunk. A legnagyobb meglepetéssel kellett megállapítanunk, hogy a nép­számláló hivatal még ma is teljes üzemmel dolgozik. A hatalmas termekben most is több mint száz hivatalnok dolgozik, kattognak a legmodernebb számológépek és a népszámlálási hivatal vezetőjének, dr. Sabin Manoila vezérigazgatónak az előadásából megtudtuk, hogy Maniu miniszterelnök egyenes intervenciójára és utasítására költségvetésen kivül hat és fél­millió lejt utalt ki a pénzügyminisztérium. Különben átadjuk a szót Manoila vezérigazgatónak, aki lekötelező udvariassággal fogad és áll a kisebbségi sajtó rendelkezésére: — Láthatják az uralt, hogy a sajtóban kolportált hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert a legutóbb megtartott népszámlálás adatainak a feldolgozása most is tart. Csak ebben az óriási teremben több mint száz tisztviselő és napidijas dolgozik, de nemcsak itt, ha­nem máshol is keményen folyik a munka és még mai napig háromszáz alkalmazottunk van. 'V — Ezek az urak itt, — mondotta Manoila vezér- igazgató — nagyrészt ügyvédek, tanárok, orvosok és általában magas végzettségű emberek, akik mint napi- dijasok, havi 2800 lejért végzik a nehéz munkát. Tény az, hogy még egy hónappal ezelőtt nem tudtuk bizto­san, hogy a hivatal tovább fog-e működni. Mostanáig még a napidijak sem voltak biztosítva, de az alkalma­zottak előlegezték nekem a bizalmat és aláírtak egy szerződést, amelynek értelmében, hogyha a pénzügy­minisztérium nem folyósítja a fizetéseket és napidjja-' kát, akkor sem fognak minket peresíteni. Előlegezték nekünk a munkát, ami Maniu miniszterelnököt is meg­hatotta. Most azonban a helyzet egészen más. Éppen kaptam értesítést arról, hogy intervenciómra a pénzügyminiszter hat és félmillió lejt utalt ki és a minisztertanács elhatározta, hogy a hi­vatal költségeit felveszik a jövő évi költségve­tésbe is és külföldi mintára a népszámlálási hi­vatal működését állandósítja’:. Arra a kérdésünkre, hogy a népszámlálási munká­latok milyen stádiumban vannak, a következő választ kaptuk: • — A népszámlálási munkálatoknak nagy részét már elvégeztük, sőt a határmenti vármegyékből beér-1 kezett adatokat már fel is dolgoztuk s bármikor a kor- J mány rendelkezésére bocsáthatjuk. — Mi volt a célja annak, hogy előbb a határmenti vármegyék adatait dolgozták fel?

Next

/
Thumbnails
Contents