Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-16 / 264. szám

V . Cluf-Kolosssv&r, . C— 1932. november 16, * oacrilu METlUfSJtú jjsmrgg; Előfizetés belföldön: Egyévre 800, íélévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 608. XV. ÉVFOLYAM 264. SZÁM. Előfizetés Magyarországom Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P* Egyes szám ára 20 fillér A megnyitó Trónbeszédben mutatkozott be a parlament­nek a Maniu-kormány, mert amit az uralkodó mondott, mindaz — az alkotmányosságnak meg­felelően is — a miniszterelnöknek, a kormány­nak a terve, szava, elképzelése. A kormány mai összetételében mondhatnék azt, a tényeknek és a valóságnak megfelelően, hogy Maniu Gyula belefoglalta a maga kormányzási programját ebbe a trónbeszédbe, benne van ebben minden elképzelése arról, amit véghezvinni szeretne s amit keresztül akar hajtani. Egész koncepciója, egész kormányférfiui egyénisége és minden fe­lelősségvállalása bele van sűrítve ezekbe a mon­datokba. Csodálkozunk-e azon, hogy nem Ígéri be a kisebbségi törvényt? És csodálkozunk-e azon, hogy olyan választójogi tervezetet eszel­tek ki, amely a kisebbségeket a polgárjogok ér­vényesítésétől fosztaná meg? Nem, csodálkozni nem tudunk, mert az ilyen meglepetések már nem találnak bennünket készületlenül. Van egy kifejezése ennek a trónbeszédnek: nehezebb időben, mint valaha. A király mon­dotta, de Maniu miniszterelnöknek a megálla­pítása az, hogy olyan nehéz időben ült össze Bukarestben a parlament, amilyen nehéz esz­tendeje nem volt még az országnak. Maniu a hatalomnak az élén, a. kormányzási gondok is­meretével teszi ezt a megállapítást. Olyan gon­dok és aggodalmak állanak körülötte, amikéi nem láthat át a be nem avatott egyszerű pol­gár, aki azonban a magánéletnek azokat a ne­hézségei' cs leküzdhetetlen akadályait ismeri, amiket viszont a miniszterelnök nem hordoz súlyos te éhekként emberi vállain. Nem hihető, hogy a trónbeszédbe csak egy­szerű szónoki hatáskeltés céljából frázisszólam- llaj vc“e'í volna be ezt a kifejezést. A polgár tudja a maga magánéletéről, hogy olyan nehéz, amilyen nehéznek soha el sem tudta képzelni az életet. A két nehézség, a két megállapitás között meg van a törvényszerű kapcsolat. A polgárság sorsa után igazodik az ország, az állam sorsa- Amilyen a nép élete, olyan az államé. A parla­menti megnyitó után a kezdődő törvényhozói munkának a polgári jólét megteremtésére kel­lene fordítania minden igyekezetei- Mindent félretenni s csak a lehetetlen mélységekbe'sü- lyedt polgári sors megmentésére áldozni azt a tevékenységet, aminek kezdete indul- Amikor gazdasági téren egyik társadalmi réteget a .másik ellen, politikai területen a népesség egyik részét a másik ellen akarják a törvényekkel for­dítani, akkor nem jár a kormányzás az általá- noş sorsjavitó utón. Maniunak a felelősségén áll ez a törvényhozási munka, aminek a szán­dékait és előjeleit egyáltalában nem látjuk kielégítőknek. Pedig, ha ilyen súlyos időket élünk, akkor a belső együttélés szándékai más kilátásokat kellene, hogy mutassanak. És lia Maniu ezt a programot elégségesnek tartja a mostani nehéz időkben, az élet gazda­sági fordulatai kényszsrváltoztatásokat eszkö­zölnek a programon. De minden törvénynek, ;amit ilyen időkben tervbe vesznek a testvériség ,és a szeretet magaslatairól kell kiindulnia. Az olyan politika, amely megkülönböztetéseket, vagy talán elnyomás célját rejtegeti, • nem a ;mai időkbe való. A megpróbáltatásokat csak a imindenkit átfogó szeretetnek az erejével lehet átküzdeni. Kezdje Maniu a gyűlölködés szelle­mének a kiirtásával a munkát s ezzel éri el az igazi eredményeket. „Nehezebb idűben, mint valaha“ mondotta a királyi trónbeszéd Ünnepélyesen megnyitották a parlamentet A. kisebbségi politikáról szó esett, de a kisebbségi törvényt már nem is ígérik  választójogi reformban a kisebbségeket megfosztják a parlamenti képviselettől (Bukarest, november 15.) A parlament őszi ülésszakát megnyitották s az elhangzott trón­beszéd beígéri az uj törvényeknek hatalmas so­rozatát. A kormányzás programját tartalmazza ez a trónbeszéd, sok meglepetéssel, ezek között a választójogi prémiumnak a decentralizált ter­vével. Kisebbségellenes terv a trónbeszédben A trónbeszéd ifjabb kinos meglepetést je­lentett a kisebbségek számára. A szövegből ^ez­úttal is kimaradt a kisebbségi törvény beigéré- sére vonatkozó passzus. Az első parlamenti ülésszak megnyitása alkalmával a kormánykö­rökhöz közelálló emberek azzal magyarázták a kisebbségi kérdés teljes mellőzését, hogy azt a novemberi ülésszak alatt fogják a parlament elé terjeszteni. Most itt van az uj ülésszak és a kisebbségekről szó esik ugyan, de a kisebbségi törvényről nem. A trónbeszédnek egyik bekezdése a válasz­tói reformmal, foglalkozik. Hangsúlyozza a vár­megyei propOTcionalitás gondolatának az idő­szerűségét. Ez a Maniu terve, amint már sok­szor megírtuk, a kisebbségek érvényesülése ellen akar gátat emelni. Ennek az elvnek a leszögezése nemcsak a ma­gyar, hanem az összes kisebbségi pártokra nézve is súlyos csapást jelent. Valamennyi ki­sebbségi pártot nagyon kellemetlenül érinti. Abban az esetben, hogyha a trónbeszédben le­szögezett elgondolást a gyakorlati életbe is át­ültetik, úgy a szociáldemokrata párt például egyetlen képviselőt sem juttathat be a parla­mentbe. Prémium a kisebbségek kizárására. A trónbeszéd általában nagy meglepetést, sőt kellemetlen impressziókat váltott ki a ki­sebbségi politikai pártok körében. A választó- jogi reformot a vármegyei proporeionalitás elve szerint akarják megcsinálni s ez az jelenti, hogy azokban a vármegyékben, ahol valamely párt megszerezte az abszolút többséget, az ösz- szes többi, kisebbségben maradt pártok nem jut- hatnak mandátumhoz. Ennek következtében a szociáldemokrata párt, a zsidó párt, sőt még a német párt sem jutnának egyetlen megyében sem abszolút többséghez és igy Romániában a népkisebbségeknek a jövőben parlamenti kép­viseletük alig lenne, mert a Magyar Párt is csak a három székely vármegyében számít­hatna mandátumra. Reakciósabb választójogi törvényt a legutóbbi tiz év alatt egész Európá­ban nem kreáltak, ha ilyen lesz Maniunak az uj választói törvénye. Még a jelenlegi választó- jogi törvény mostani igazságtalan prémium- rendszere sem ilyen kegyetlen s még ez is de­mokratikusabb, mint a bejelentett reform. Mandátum nélkül. De itt nemcsak a Magyar Párt. van súlyo­san érintve s nemcsak a német párt, zsidók, szociáldemokraták, hanem az ellenzéki román pártok is. Az összes jelenlegi ellenzéki pártok a legélesebb harcot fogják megindítani a választói törvénynek ilyen értelemben való módosítása ellen. A törvényjavaslat különben a jelenlegi képvi­selők számát körülbelül 280—285-re fogja redu­kálni. Tehát Kolozsmegyében az eddigi hat kép­viselő helyett csak négy lesz, a két székely megyében az eddigi három helyett például csak kettő. Takarékossági ürügy alatt a parlamentarizmus elvének a letiprásával Románia a legnagyobb népkisebbségét, a magyarságot akarják meg­fosztani a parlamenti képviseletétől és a jövő­ben az eddigi 14 képviselő helyett csak hat. vagy nyolc képviselőt akarnak mandátumhoz engedni. Program a frósabeszéd&esí Ma délben a szokásos ünnepélyes formasá-| gok között megnyilt a parlament őszi ülésszaka. A királyi palotától a kamara épületéig terjedő útvonalon nagy tömegekben állt sorfalat a fővá­ros lakossága, amely élénken megéljenezte a testőrszázada kíséretében a parlament megnyi­tására vonuló királyt és trónörököst. A képviselők és szenátorok, valamint a kor­mány tagjai féltizenkettőkor a Patriarcha szé­kesegyházában Tedeumot hallgattak, majd át­vonultak a Kamara üléstermébe. Csakhamar Megjelent a diplomáciai testület is, teljes szám­ban és a tábornoki kar. amely a miniszteri szé­keken fogla't helyet, mig a kormány tagjai az elnöki emelvényen várták a királyt. Károly király felolvasta a következő trón­beszédet: — Boldog vagyok, hogy ismét a nemzet kép­viselői között lehetek, akik a rendkívül nehéz időkben vállalták a feladatot, hogy szolgálják a hazát. A pénzügyi és gazdasági válság igen nagy hatással válj az ország helyzetére. Ezért közös munkával kell törekedni az ország gazdag ságának és termékeinek megfelelő értékesítésé­re és a legproduktivabb elem, a parasztság élet­színvonalának felemelésére. — Külpolitikai tekintetben a szerződések és nemzetközi egyezmények respektálása, az összes államokkal való jóviszony fenntartása és a Népszövetséggel való szoros együttmű­ködés

Next

/
Thumbnails
Contents