Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-08 / 231. szám
XV. ÉVE. 231. SZÁM. Keletiüjsxg 3 Az uj konverzió nem igazságos és nem elég bátor Abrudbányai Ede beszéde a kamarában — Befejező rész — A baj eredete valuta-politikánkig nyúlik vissza: valuta-politikánk reviziója nélkül gyökeres orvoslást nem remélhetünk. Nem állja meg a helyét azoknak az okoskodása, akik azt állitják, hogy a defláció ellen nem lehet kifogást emelni, mert ahogy a háború alatt és a háboruutáni első években a pénz elértéktelenedése folytán profitáltak az adósok, épugy igazságot szolgáltatott a defláció az adósok rovására a készpénztőkének. Nem fogadható el ez az érvelés, mert akik a háború előtt adósok voltak, a háború után hitelezőkké válhattak és megfordítva. Vagyis lehetnek olyanok, is, akik mindkét folyamatnak csak előenyeit élvezték vagy csak hátrányait szenvedték el. De nem állja meg ez az okoskodás a helyét azért sem, mert nem veszi figyelembe a pénz és a reális javak nemzetgazdasági fogalma közötti különbséget. A gazdasági élet reális javait, azért nevezzük reális javaknak, mert önmagukban hordozzák értéküket. Ezzel szemben a pénznek csak tulajdonított értéke van. A világtörténelem számos példát mutat arra, hogy nagy állami katasztrófák idején a pénzkibocsátás szabályait áthágták és ezzel a pénz értéke csökkent. De a valuta értékének újbóli emelése az egész világon úgy történt, hogy az inflációra pontot tettek, uj nemes valutára tértek át és a régi és az uj érték között megállapították az átszámítás kulcsát. Azonban, hogy egy ország valuta-politikája a reális értékeket, a nemzeti vagyont devalválja: az csak egyedül Romániában történhetett meg. Egyetlen külföldi pénzügyminiszterre emlékszem, aki revalorizáeiós kísérletekkel foglalkozott: ő azonban utóbb a pénzügyminiszteri székből az ideggyógyintézetbe menekült. Ha a mi pénzügyminisztereink is azt cseleked' ték volna, az ő gyógykezeltetésük az ország lakosságának idegrendszerét kímélte volna meg. A kompromisszimn. Ha az előttünk fekvő javaslat a gazdasági helyzet általános bizonytalanságára hivatkozva egy általános moratórium és kamatkorlátozás statuálása mellett az elhatározó lépéseket a ma még bizonytalan jövő számára tartaná fenn: pártunk esetleg megszavazná azt. De mert a javaslat a felfüggesztés leple alatt elhatározó rendelkezéseket tartalmaz: kénytelenek vagyunk a javaslat hibáira reámutatni. A javaslat legfőbb hibája, hogy nem jogelveket, hanem privilégiumokat statuál. Nem a jogi és erkölcsi igazságot keresi, hanem a demagógia és a bankári reakció közötti kom promissziumot tartalmazza. A demokrácia elve és a gazdasági élet or gánikus egysége mindenkire egyenlő érvényű jogelveket és jogszabályokat követel. A gazdasági élet egyensúlyát csak általános érvényű jogszabályok biztosíthatják, ellenben a szőnyegen fekvő javáslat különféle privilégiumokat tartalmazó rendelkezéseinek gyakorlati következményeit talán a világ összes matematikusai sem tudnák előre kiszámítani, A javaslat a 10 hektáron aluli birtokosok ja: vára elismeri, hogy ki voltak uzsorázva, hogy vagyonuk forgalmi értéke katasztrófáéi san megapadt és hogy gazdaságuk rentabilitása minimális. Ezek elvitathatatlan igazságok, amelyeknek következményeképpen kamattételüket 4 százalékban állapítja rrj^g és a moratórium ideje alatt eszközölt tőketörlesztéseiket kétszeresen számítja. Azonban bizonyos hitelezői kategóriákkal szemben ezt a tőke-redukciót mérsékli, de elejti n mérséklésnek sz Argeto- ianu-törvényben szereplő tárgyi és erkölcsi feltételét t. i. „ha az illető hitelintézet adósaitól 14 százaléknál magasabb kamatot nem szedett.“ Vagyis a hitelintézetek közötti különbségtételnek az Argetoianu törvényében szereplő meg- dönhetetlen indokait az előttünk fekvő javaslat a törvényhozás kegyoszbé hangulatával helyettesíti. A hitelintézetek a kihitelezett tőkének nem lévén tulajdonosai, hanem csak a hitel közvetítői, a tőkeredukciók folytán elszenvedett káraikat hasonló elvek szerint és arányosan kellene átháríthassák saját hitelezőikre is. Azonban itt a törvényjavaslat ismét különbséget tesz hitelező és a hitelező hitelezője között. A hitelezőket kárpótolni igyekszik a tiz hektáron felüli földbirtokosok terhére, akiknek a hitelezőikhez való viszonyában ugyanazon jogi és erkölcsi indokok szerepelnek, mint amelyek a kisbirtokos jogviszonyának szabályozását indokolták. A javaslat 3. paragrafusa a tiz hektáron felüli birtokos tartozásának kamatlábát a Banca Naţionala eskont kamatlábával egyenlő százalékban állapítja- meg, amely a földbirtok mai rentabilitási százalékának háromszorosánál is magasabb. A 4. paragrafus az Argetoianu törvényével szemben igeu sok földbirtokost kizár a szanálásból. Kizárja nevezetesen az erdőbirtokoso kát. Do kizárja az ország legértékesebb,' legintenzivebben müveit és legjobban instruált birtokainak a tulajdonosait. Ugyanis a javaslat 4. paragrafusa a hektáronkénti adósság maximumát az egész országra nézve egységesen állapítja meg. Ez a plafon azonban az ország túlnyomó részére vonatkoztatva tulmagas. ellenben a Barcaság, a Bánát és Aradmegye igen sok gazdaságának termékenységével, ma-, gas kultúrájával és az ezzel összefüggő értékes beruházásokkal nem áll arányban. A 4. paragrafus ezenkívül a konvertálható földbirtokos nem agrár jövedelmeinek pereen- tuális aránya és az adósságok felhasználásának bizonyítása tekintetében is az Argetoianu-féle (Kerlés, okt. 6.) A cserhalmi ütközet szinhe lyén falu emelkedett. Többnyire szász földművesek laknak benne, de találunk magyar családokat is. Szórvány ez. ahova azonban minden vasárnapon elmegy a sajószentandrási tisztelő tes igét hirdetni. Nemrégiben történt, begy a környékbeli román falvak magyarjai szokás szerint elzarándokoltak a kerlési református imaházba. Úrvacsorát osztottak. Ehhez a szent aktushoz köztudomásúlag bor is szükséges. Akadt a szomszédos Szászlekencén egy becsületes szász gazda, aki erre a célra három liter bort ajándékozott. Vasárnap reggel, gróf Bethlen Bálint birtokának egyik bérese elment Lekencére az ajándékborért. A bort annak rendje s módja szerint becsomagolták s az ember útnak indult. Alig törvénnyel szemben szigorításokat tartalmas és ezáltal az előttünk fekvő javaslat szükkeblü- sége '■’iţ igen sok oly egyént kizár a szanálásból, akik éveken át amúgy Is túl voltak adóztatva, mert az adóki vető-bizottságok a nem agrárja-' védelmüket túlértékelték. n A fiskusnak pénzre lévén szüksége, a, javaslat 2. paragrafusa a tiz hektáron felüli birtokost megfosztja Argetoianu törvényének azon kedvezményétől, hogy lejárt váltóit bélyegmentes váltóval újíthatja meg és ezáltal a középbirtokosra újabb évi cirka másfél százalékos terhet zudit. Argetoianu-törvcuye elemi csapások esetére moratóriumot biztosit a szanált agrár adósoknak a kamatok és törlesztési ráták megfizetésére, ezzel szemben a nemzeti-parasztpárt javaslata ma, amikor ismeretes a bnzatermelő- gazdák katasztrófális helyzete és egyéb terményekben sem túlságosan biztatók a kilátások, feltétlenül végrehajtbatóknak jelenti ki az esedékessé válandó kamatokat. Sajnálatos a középbirtokos osztály elleni újabb hajsza, amely a tárgyalás alatt levő javaslatban megnyilatkozik. Sajnálatos, hogy a kormány a kisebbségi pártok egyetlen módosító javaslatát sem honoráld, 1 még azokat sem, amelyeknek jogos drágát a bizottsági tárgyalásokon elismerni látszott Sajnálatos, hogy a javaslat megkülönböztetéseket tesz ott, ahol a körülmények azonossága egységes szabályozást igényelne és másfelől nem vesz figyelembe olyan differenciálódásokat, amelyeket maga az élet produkál. A javaslat szelleme nem elég emelkedett, bogy a gazdasági élet különböző tényezőinek kölcsönhatását és organikus egységét felismerni és méltányolni tudná. Nem elég bölcs, hogy igazságos lehessen és nincs elég bátorsága, hogy a világot kifosztó nemzetközi nagytőke jáívzala- gát elszakítva, életet merjen adni. Akinek nincs bátorsága az élethez, ö \magábatÍ hordja saját halálos Ítéletét. A javaslatot nem szavazzuk meg! haladt azonban néhány lépést, amikor a helyi csendőrőrmestar megállásra szólitja fel. — Miféle bort viszel? A küldönc nyugodtan válaszolt: — A kerlési magyarok úrvacsora borát . .. — Hazudsz! — Igazat beszélek! Minden hiábavaló beszédnek bizonyult, az őrmester ur elkobozta az urvacsorabort. Kerlq- sen pedig türelmetlenül várták a küldöncöt, alá üres kézzel érkezett meg. Belügjuniniszter ur, Dumi trésen csendőr»- főparancsnok ur! Ez nem mese. Megtörtént! A tiszteletes ur jegyzőkönyvbe diktálta a falü jegyzőjének. Elégtételt, példás büntetést kérünk, mert ellenkező esetben az sem fog meglepni, hogyha a jövőben az áldozati ostyájt kobozzák el. Idilliét régi üzletünkben!! j Újonnan átalakított, mondom áruházunkba friss, divatos árukat hoztunk és uj olcsó beszerzéseink folytán szenzációsa sí oic&ó megnyitó árakkal indítjuk be őszi vásárunkat. HELLER & MOLNÁR divat nagyáruháza, Cluj« Kolozsvár, Calea Reg-ele Ferdinand 15. ISSÉÉ® BÉBI ÜZM3®ŰBJKBE!S Î A szészlékencef cséntförőrmester elkobozta a kerlési magyarok urvaosora-borát
