Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-08 / 231. szám
Előfizetés belföldön: Egyévre 800,félévre403, negyedévre 203, egy h5ra 70L. Egyes szám ára 3 lei. ‘ ORSZÁGOS MAG/ARPARH LA? Szerkesztőségi és klaiitivii«!l te'efa.n ,333, 6.31 ____ XV. évfolyam * 231. szám Előfizetés Magyarországon: [Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő,negyedévre 12.19 P* Egyes szám ára 2) fillér. viselÖház DA PEST V. **+***•?£?-• Szombat Uj optimizmus jegyében A népszövetségi tanács őszi ülésszaka még nem ért véget, Genfben szorgalmasan tanácskoznak a delegátusok Európa sorsdöntő gazda sági kérdéseiben. A genfi tanácskozások hivatva vannak a stresai egyezményeket továbbvinni, amelyek amint köztudomásúak, okos elméleti megállapításokat szögeztek le, de reális- eredményekkel, amelyek alkalmasak lennének a középeurópai államokat kirántani a kátyúból nem igen biztatnak. A Népszövetség második úgynevezett gazdasági és közlekedési bizottsága Te Water délafrikai unió delegátusának elnöklete alatt foglalkozott több kérdéssel és Biaii- chini olasz delegátus hangoztatta, hogy a devizakorlátozások az európai gazdasági élet szempontjából több hátránnyal járnak. A deviza ellenőrzés a valóságban nem egyéb, mint a kereskedelemnek az ellenőrzése és a különböző korlátozó intézkedéseknek elpusztító hatásai vannak. Bianchini szerint a helyzet e tekintetben sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Figyelemmel hallgatták a delegátusok Sto- dola cseh szenátor javaslatait, aki a középeurópai kérdés komplexum körül szólalt fel. Sto- dola hangoztatta, hogy a vásárlóerő az utóbbi évben közép- és kelet Európában rendkívül módon csökkent. 1928-ban az öt dunai állam egy- másközötti kereskedelmi mérlege 970 millió dollár értéket tüntet fel. 1931-ben a külkereskedelem mérlegszáma 536 millió dollárra esett le. 1928-ban az öt dunai állam külső, tehát nem dunai államokkal folytatott külkereskedelme 1938 millió dollár volt, 1931-ben csupán 1348 millió dollár. A főok a mezőgazdasági válság, amelynek megoldása szerinte hosszú lejáratú hitelek nyújtása. A válság másik oka a munkanélküliség, ennek megoldása pedig csak nagy nemzetközi közmunkák elvégzésével, mint amilyen a Duna—Odera csatorna és a Keleti tenger—Fekete tenger közötti összeköttetés megteremtése, érhető el. Gmfben úgy Stodola, mint a többi delegátusok minden lesújtó jel dacára is a gazdasági optimizmust hangoztatták■ A gazdasági optimizmust politikai optimizmus is kiséri, amelynek e pillanatban London az egyik góca. Sir John Simon angol külügyminiszter a leszerelési kérdésben tárgyalásokat folytatott Francia- országgal és e kettős tanácskozás eredményeként Londonban össze fogják hívni az öt nagyhatalom konferenciáját. Anglia nagy súlyt jck- tet arra, hogy megkönnyítse Németország visz- szatérését a leszerelési konferenciára és ezeri az október 10-i londoni konferenciát elhalasztják, hogy Németország számára időt engedjenek. Berlinben érthető feszültséggel kísérik e tárgyalásokat és úgy látszik, hogy a német birodalmi kormány szívesen ülne vissza a tárgyaló asztalhoz, hiszen ez által emelné saját presztízsét is a német nyilvánosság előtt. Németország azonban óvatos, garanciákat követel, mert attól tart, hogy szembe találva magát a négy hatalom egységes frontjával, a leszerelés kérdésében kénytelen lesz takaródét fújni. Németország hangoztatja, hogy a német egyenjogúság elismerésének alapján áll a leszerelési kérdésben, viszont Londonban úgy sejtik, hogy ez elvi álláspont fenntartása mellett nem lehetetlen Németországgal a megegyezés. Ami az egyes vezető államok belpolitikai kérdéseit illeti, Herriot Gramatban tartott beszéde nemcsak Franciaország külpolitikai problémáit, de belső gazdasági problémáit is elő térbe állítja- Herriot hangoztatta, hogy a jelen legi kolségvetési deficit a legkomolyabb költUHiaros szavazással vitték keresztül a konverziós favaslafoi Minden fontos módosítást leszavazhatott a kormány — A kormánypárt egyrésze és a zsidópárt szavaztak a javaslat mellett s elvetették a városi konverzióra vonatkozó indítványokat — lunian, Viad Aurél, Radacanu volt miniszterek a kormány ellen foglaltak állást (Bukarest, október 6.) A kormány a kama- ban végzett a konverzióval. Csütörtökön egész nap a részletes vita folyt, viharosan s az előkészített terv szerint nem engedtek egyetlen módosító javaslatot sem keresztülmenni. Megindítják a szavazógépet. A kamara tegnap esti ülésén, mely a késő éjszakába nyulott, a törvényjavaslatok általánosságban való megszavazása után áttértek a részletes szakaszok közti vitára. Yaiceanu lu- pista a házszabályok alap ján tiltakozott az ellen, hogy a szakaszonkénti tárgyalást éjjel folytassák. Az elnöklő Man lelkész azonban elrendelte a tárgyalást. Az ellenzéki pártok és képviselők erre az elnöki határozatra olyan pokoli zajt csaptak, hogy minden tárgyalás lehetetlenné vált. A zaj olyan nagy volt, hogy egyetlen felszólaló, vagy közbeszóló szavát sem lehetett hallani és emiatt az elnök éjjel 11 órakor felfüggesztette a gyűlést azzal, hogy a tárgyalást ma reggel folytatják. A képviselőház ma reggel 9 órakor meg is | kezdte a részletes tárgyalást, melynek során báró Jósika János és dr. Abrudbányai Ede a Magyar Párt nevében módosító javaslatokat terjesztettek elő, mely javaslatok legtöbbjét leszavaztatta és csak; néhány kisebb módosítást fogadtak el. Nem fo- j gadták el a Magyar Párt azon javaslatát, hogy a tartozás után fizetendő kamat egyenlő legyen az összes birtok-kategóriáknál, 2. hogy a mező- j gazdasági adósságok kiszámításánál az erdőt terhelő adósság is beszámitható legyen, 3. hogy a mezőgazdasági üzemek veszteségeiből származó adósságok is beszámítást nyerjenek, 4. az összes bankokra egyformán szóljon az inkasszó arányában való fizetés kedvezménye. Méhásiy Esődositás Elfogadták ellenben az alábbi bárom módosító javaslatot: 1. A mezőgazdasági adósságok aktivuma kiszámitásánál az eredeti adósság legyen az irányadó, nem pedig a tőkésített, kamatokkal felgyűlt összeg. 2. Nyolcvan százalékig mezőgazdasági jellegű jövedelem kiszámitásánál szintén az adósság eredeti összege számit a tőkésített kamatok nélkül. 3. A kamatok végrehajtásánál csak a jövedelmet lehet végrehajtani, nem pedig az ingatlant is. Dr. Fischer József zsidópárti képviselő kezdeményezésére a törvényjavaslat 4. pontját arra egészítették ki, hogy a kézi és szellemi munkából eredő követelések nem esnek konverzió alá. Elutasították a zsidó pártnak azt a módosító javaslatát, hogy a kiskereskedőknek ötezer lejig terjedő követelései ne essenek konverzió alá. Az egész részletes tárgyalás igen viharos volt, a nap a legnagyobb zajban telt el a kamarában. A kormánypárt nagy része parancsszóra szavazott. A miniszterelnök a városi adósokról. Lapu javasolta, hogy a konverziót a városokra is terjesszék ki. Erre Vaida miniszter- elnök állott fel szólásra. A miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a nemzeti-parasztpártot a konverziónál az ország 80 százalékát kitevő parasztság érdekei vezették, amely annyi áldozatot hozott az országért. Nem tartottak szemelőtt választási szempontokat. Az előző kormány demagóg eszközökkel ségvetési deficit, amellyel Franciaország eddig kénytelen volt szembeállni. Hét-nyole milliárd frankról van szó, amelyből csak a legnagyobb erőfeszítéssel térül meg egymilliárd az állami takarékoskodáson, két és félmilliárd pedig uj állami jövedelmeken. Szükséges tehát egy nagyszabású munlcaprogramnak a felállítása, amely nemcsak a pénzügyi kérdésekre terjed ki, de minden állami munkaterületet a pénzügyi és gazdasági kérdések megoldására mozgósít. Ami Anglia belügyeiben időszerű, a belpolitika első vonalában az ugyneveztt Ma-jNeil kérdése áll. MacNeil ir főkormányzó lemondása ismét megzavarta az angol-ir politikai összeköttetések folytonosságát. Egyelőre az ir kormány elhatározta, hogy MacNeil hatáskörét a legfen- sőbb bíróságra ruházza át, sőt szó van arról is, hogy maga Walera lépne MacNeil örökébe, amely elhatározás ellentmond a britt-ir egyezménynek. A német belpolitikának pillanatnyilag 3cg- nagyobb hullámverése a hatalmas bérsztrájkok körül van. A bérsztrájkok megakadályozzák az ország egészséges gazdasági bérszerződését és ezért Papén szükségre»delefet ad ki, amelyben a sztrájkmozgalom letörésére léptet éleibe rendelkezéseket. Németországnak ez az első anti- sztrájk intézkedése, azonban aligha fog simán végbemenni. Végül külpolitikai seregszemlénk befejezéseként meg kell említenünk, hogy Bázelben napok óta tanácskozik a harmadik Páneurópa-kon- gresszus Caudenhove Calergi elnöklete alatt. A kongresszus egyik érdekes határozata, hogy kimondották a résztvevők európai párt létesítését. Másik érdekes indítvány olasz részről adatott be. Quartara olasz delegátus felszólította a kongresszust, hogy a nemzetközi béke érdekében ne azok között a pacifisták között fejtsen ki propagandát, akik amúgy is meg vannak győzve, hanem egyes országok tábornokai között. A bázeli páneurópai kongresszus okos terveihez nem lehet kritikát fűzni, legt djebb azt, hogy ezek a tervek Európa mai szétzilált légkörében utópisztikusnak tetszenek, de azért rmponderabiliáikban mégis vermékenyitőleg hatnak. I -—o—
