Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-05 / 228. szám

XV. ÉVF. 228. SZÁM. KuetiUjs&g memm-/ PAGEOL Titkos beícgségf. Nincs elegendő szavunk annak az előítéletnek a visszautasítására, ami a nemi szervek, a húgyhólyag és az ezzel összefüggésben levő szer­vek betegségeit „titkosaknak“ minő­siti. Ennek az álszeméremnek átkos következményei egyaránt kiszámít­hatatlanok úgy az egyénre, mint a fajra nézve. Ezzel szemben gyors cselekvésre van szükség. A PAGEOL a hugy- antiszeptikumok legerősebbje eny­híti a fájdalmakat, megszünteti a fo. lyást, csillapítja a pros­tata gyulladást. A PAGEOL azonnali javulást idéz elő és egy­aránt erőteljes, vala­mint döntő kezelési módszert képez. Kapható gyógyszertá­rakban és drogériákban Négyszeres férjgyilkcsságpl vádolnék egy özvegyasszőnyt (Kolozsvár, október 3.) Érdekes rágalma zásj. pert tárgyalt hétfőn a kotor-vári törvény­szék. A pert özvegy Peteanu Lajosné indította Gopanteanu Mihály ellen. Az asszony néhány hónappal ezelőtt lett özveggyé s ételében nem ekkor kóstolt'bele 'doszor az özvegyi sorsba, mivel Peteanu mát negyedik férje volt s azt megelőzőleg három eletiársa halt ki mellőle. Mikor legutolsó férjéi eltemette, a temetésen s az azt követő napokon hírek jutottak a fülébe, hogy ismerősei kőzett az a pletyka terjedt el, hogy minden férjének Iislálábain részé van s volemi inéreíf gél küldötte azokat a másvilágra. Az asszony felháborodva értesült ezekről a beszédekről s elhatározta, hogy utána jár s ki­nyomozza, hogy ki a terjesztője a mérgezési hírednek. Hosszú utánjárás után sikeriilt’kide- ritenie, hogy egy bizonyos Copanteanu Mihály nevii, közel hetvenéves öreg emberíöl indultak kiahirek. .Rágalmazásért pert inditolt ellene. A pert elsőfokon a járásbíróság tárgyalta, ahol az öreg pletykaforrást felmentették a rágal- inazás_ vádja alól, mivel az özvegy asszonynak nem sikerült bebizonyítania, hogy az valóban szélesebb körökben terjesztette volna a hirt és pedig olyan formában, hogy Peteanuné min­den férjét megmérgezte. A felmentő Ítélet el­len az asszony fellebbezéssel élt a törvényszék­hez, ahol több tanú kihallgatása után helyben­hagyták a járásbirósági Ítéletet s ezzel jog erö- sen felmentették a vádlottat. ,,Döfjenek tart a szivébe annak a tanárnak, aki mapkat magyarul tanította“ Abramescu egyetemi professzor durva kirohanása a magyar nyelv és a magyar felekezeti iskolák ellen a maros vásár helyi érettségi vizsgán (Marosvásárhely, okt. 3 ) Dicséretére le­gyen mondva az érettségi bizottságoknak, a most megtartott vizsgákon a magyar diákság sok jóakarattal és megértéssel találkozott a bi­zottság legtöbb tagja részéről. Sajnos, ez az ör­vendetes megállapításunk nem vonatkozhatik az érettségi bizottság minden egyes tagjára s nem vonatkozik főképen a marosvásárhelyi bi zottság elnökére, Abramescn kolozsvári egyete­mi tanárra, aki előkelő társadalmi állását és nemes élethivatását arculcsapó következetlen­séggel olyan Ízléstelen kiíakadásra ragadtatta magát, mely a romániai magyarság körében a legmélyebb megbotránkozást fogja kiváltani. Egyébként álljon itt bizonyságul a magyar diákok egybehangzó panasza arra vonatkozólag, hogy hogyan vizsgáztatott és a saját személyé­ben is miképen vizsgázott le Marosvásárhelyen Abramescu egyetemi professzor. — Egy tantermet mi, magyar diákok töltöt­tünk meg egészeit az Írásbeli érettségin — ad­ták elő a fiuk. — Abramescu elnök ur bejött a terembe s a táblára felirt három tételt természettudomány­ból. Azt mondotta aztán, hogy fogjunk hozzá és írjunk, de csak románul. Mi ennek hallatára egy kicsit, meghökkentünk és gondolkozni kezd­tünk azon, miért kell nekünk románul irni a dolgozatot a természettudományból, mikor még magyarul is sokszor nehezen tudjuk szaksze­rűen kifejezni magunkat, olyan nehéz a íermé- szettan terminológiája. Az előző érettségiken is lehetett mindig magyarul irni, mert az érettségi törvény is megengedi az anyanyelv használatát ennél a tantárgynál. —- Egyik közülünk meg is kérdezte az elnök úrtól, hogy miért nem lehet magyarul irni, hisz úgy jobban tudnánk dolgozni. Erre Abramescu elnök ur dühös lett és el kezdett minket szidni. —- Hát mégis miket mondott? — teszem fel a kérdést a köröm gyülekező fiuknak. — Akik az állam nyelvét nem tudják, azok menjenek ki Budapestre, úgy is onnan pénzelik a felekezti iskolákat — mondotta az elnök ur és még dühösebb lett. Majd azt kiáltotta felénk: — Döfjenek tőrt a szivébe annak a tanárnak, aki magukat magyarul tanította. Különben Ír­janak úgy, ahogy akarnak, majd az eredményt meglátják. Ki mint vet, úgy arat. — Aztán még egyebeket is mondott, de olyan gyorsan beszélt, hogy mindéin szavát nem is lehetett bizony megjegyezni, de a miket jól hallottunk, az is elég volt nekünk. Nem fogjuk egyhamar elfelejteni. Marosvásárhelyen az érettségi vizsga befe­jeződött már. A magyar közvélemény előtt Ab- ramescu ur is levizsgázott. A nemzeti soviniz­musból sikerrel letette a vizsgát, de a pedagó­giából véglegesen elbukott. Főllángol a sztrájkmozgalom N émetor szágban Hamburgban megállt a forgalom — A Ruhr-vidékei is fenyeget a bányászszfrájk Kérjék a legújabb gfyümölesi» és szöllőoltwá-iay árjegyzékünket. Umbrosi Fischer is Ts if Aiud—Nagyesiyed. (Berlin, október 3.) A legutóbbi német ezük- ségrendeletek szociális részei kezdik meghozni gyümölcseiket: a sztrájkmozgalom az egész né­met birodalom területén napról-napra erősö­dik és a szociális harcok lélektani effektusok következtében az alkalmazottak és a birodalmi kormány között egyre jobban kiéleződik a fe­szültség. A szombatra virradó éjjel Hamburg­ban a villamos vasúti, magasvasuti, földalatti vasúti és autóbuszvállalatok alkalmazottai 4000 szavazattal200 ellenében elhatározták, hogy sztrájkba lépnek és ma reggel óta Hamburgban szünetel a közúti forgalom, A hamburgi közlekedési munkásság a közieke dési alkalmazottakkal együtt az elmúlt éjjel kimondották, hogy a legélesebb harcot indit ják a fizetések és bérek leszállítása ellen. Sztrájk tört ki ma Berlinben különböző fog­lalkozási kategóriákban. A butorszállitó mun­kások szövetsége népes gyűlésen elhatározta, hogy október 1-től, tehát a költözködések első komoly napjától kezdve sztrájkba lép. A bntor- szállitó munkások a bérek felemelését követelik. Minthogy Berlinben a költözködési határidőt rendőri előírások szabályozzák, előrelátható lag a butorszállitó munkások sztrájkja követ­keztében komoly nehézségek támadnak. A költözködési határidőt ugyanis a sztrájk kö­vetkeztében aligha fog lehetni betartani. Egyes nagy szállító cégek közlése szerint ezeknek si­került alkalmi munkásokról gondoskodniok, Attól tartanak azonban, hogy sztrájkolok meg fogják támadni a sztrájtöroket. Bérviszály tört ki a kereskedők és alkalmazottaik között is, mivel az eddigi kollektiv szerződés lejárt. A nagyobb üzemekben az utóbbi napokban min­denütt üzemi gyűléseket tartottak, amelyeken követelték, hogy legalább november 30-ig a régi tarifa értelmében fizessék ki a fizetéseket és bé­reket, mig az ellenkező esetben sztrájkba lép­nek. A Ruhr-vidéken ugyancsak sztrájkok törtek ki a szükségrendeletek végrehaj­tásával kapcsolatban. Itt nem vad sztrájkokról van szó, mivel a sztráj­kolok mögött mindenütt szakszervezetek álla­nak. Kudarccal járt az a kísérlet, hogy Weis- senfelsben a szakszervezeteket bírósági intéz­kedésekkel kényszeritsék arra, hogy megtagad­ják a sztrájkolókat. Ezzel kapcsolatban hire jár, hogy a birodalmi kormány sztrájktilalmat akar életbeléptetni. A több éves munkanélküli­ség következtében előállott nyomor a sztrájk­mozgalommal kapcsolatban veszélyessé vált a sztrájkolok és a szakszervezetek szempontjából, mivel a munkaadók a munkanélküliekből tobo­rozzák munkásaikat a sztrájk kitörése után. A munkanélküliek uj szervezetei csak olyan tagokat vesznek fel, akik minden körülmények között a szakszervezetek tilalma ellenére is hajlandók munkát vállalni a kijelölt helyeken. Az uj szervezetek végrehajtó-bizottsága kiált­ványban fordul a szakszorvezetek ellen és ki­jelenti, hogy a szakszervezetek megnehezítik a munkanélküliek számára a munka vállalását, amennyiben sztrájktörőkké nyilvánítják azok­nak az üzemeknek az uj munkásait, amelyekben sztrájk tört ki. Éppen ezért valószínű, hogy a szakszervezetekben tömörült munkásság és a munkanélküliek birodalmi szervezete között ha­marosan komoly küzdelem támad. BUDAPEST SVÁBHEGYI Dietás^yógyintézet. SZANATÓRIUM Legideálisabb őszi, télt klimatikus üdilllőhely. M-sa» *5 Aí* P Tökéletes szanatori­PW foesa ->153 s*. „mi Pirult uyujt, orvosi felügyeletté!, 5—6-szori étkezessel, vizkurá- val, fűtéssel együtt _____________ íüyaraMst»©! Siaieatérísb ©Is© aifja CíBIMK-hez vezet, Ilegy ©Misáit bevés pénzért rendi»© tegye!

Next

/
Thumbnails
Contents