Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-30 / 250. szám

XV. ÉVF. 250. SZÁM. ggaewsgi KuetiUjs&g 3 Az uj devizarendeletek izgalmas elkeseredést váltottak ki A jegybank megbízottai is átvizsgálják a határon az utasokat (Bukarest, október 28.) A Banca Naţionala la lejjel való spekuláció megfékezése végett ;ujabb intézkedéseket határozott el. A Nemzeti 'Bank interveniált a pénzügyminiszternél, en­gedj« meg, hogy a jegybank egy-egy megbí­zottja jelen legyen az utasok vámvizsgálatánál, |hogy a lej kicsempészését a bank emberei is el­lenőrizzék. Hasonló célt szolgál a banknak az az elha­tározása, hogy az ötezerlejeseket kivonja a for­galomból, mert kisméretűknél fogva könnyeb­ben lehet kicsempészni. A Banca Naţionala er­ről már értesítette a külföldi jegybankokat, iközölve azt is, hogy csak december 1-ig váltja ;be az ötezer lejeseket és ezt a határidőt nem fogják meghosszabbítani. Ugyancsak becseré­lik a százlejes bankjegyeket is ezüstpénzre és a beváltás végső határideje december 15 lesz. A bank reméli, hogy e radikális intézkedé­sek következtében a külföldre csempészett pénz vissza fog térni az országba, de ha ezek az in­tézkedések nem lesznek eléggé hatályosak, úgy további rendelkezések fognak következni. ügy ez a devizarendelet, mint általában a devizakorlátozásnak egyéb intézkedései, fokoz- . zák különösen kereskedői köröknek azt az iz­gatottságát, amelyben már teljesen tehetetle­nül várják a következményeket. Attól tartanak, hogy a külfölddel minden összeköttetés meg fog szakadni. Nincsen utánvételes küldemény. Ma közzétette a Banca Naţionala a külföldi utánvételes csomagokra vonatkozó rendeletét is, amely szerint november 15-ével vége szakad az utánvételes csomagok érkezésének. A Banca Naţionala közleménye azt mondja, hogy a vasút vezérigazgatóságával történt közös megállapo­dás szerint november 15-ike után semmiféle utánvételes küldemény kül­földről nem érkezhetik Romániába, ma esti száma jellemző példát hoz fel. Megirja, hogy a román kereskedő ha külföldről árut ren­del, a következő feltételeket Írják elő számára: Köteles a megrendelő a külföldi szállitó ál­tal megnevezett külföldi bankhoz az árucikk árát lej összegben előre letenni, még pedig olyan kulcs szerint, mely egy dollárt kétszáz lejben számit. Garancialevelet kivan arra vonatkozólag, (Budapest, október 28.) Az egységes pártban újabb értekezletet hívtak egybe, hogy megvá­lasszák az uj pártvezetőséget és az uj elnököt. Az értekezlet előtt Gömbös Gyula, Bethlen István, Pesthy Pál és Mayer János bizalmas megbeszélést folytattak, majd nyolc órakor megkezdődött az értekezlet, amely igen rövid ideig tartott. Minthogy Pesthy Pál az elnökség­ről már lemondott. Gömbös Gyula miniszter- elnök elnökölt az értekezleten. A miniszterelnök rövid bevezetés után azt javasolta, hogy változtassák meg a párt nevét, alakítsák meg az uj pártvezetőséget és válasz­szák meg az uj tisztikart. Nyomban indítvá­nyozta is, hogy a párt uj neve a következő le­gyen: hogyha a megrendelés ideje alatt a dollár két­százban megállapított kurzusa felemelkednék, a különbözetet a megrendelő tartozik kifizetni. Amikor a dollárt kétszázas kulcson állapít­ják meg a lejjel szemben, holott a hivatalos jegyzés ma is 168, akkor minden devizakorlá­tozó intézkedés hatástalan, mert a román ke­reskedő nem kap árut, a Banca Naţionala pe­dig nem bocsát devizát a kereskedelemnek a rendelkezésére. Ez a helyzet megszégyenítő és a hatása valuta-rombolásban jelentkezik. A ke­reskedő minden feltételt kénytelen elfogadni, amit elfogadhat. A lap kéri a Banca Nationalat és a pénzügyminisztert, sürgősen intézkedjenek olyan módosító rendelkezések érdekében, ame­lyek a román kereskedelemnek a külfölddel való összeköttetését lehetővé teszik. Nemzeti egység pártja, keresztény kisgaz­da-, földműves- és polgári párt. Javasolta továbbá, hogy az uj pártvezető­séget a következőképpen válasszák meg: Pártvezetőség: Gróf Bethlen István, Mayer János, gróf Ráday Gedeon, Pesthy Pál. Ra- kovszky Iván és Kozma Jenő. Pártelnök: Sztranyavszky Sándor. Központi ügyvezető főtitkár: Marton Béla. Háznagy: Brandt Vilmos. Gazda: Takách Géza. A miniszterelnök javaslatait egyhangúlag elfogadták és ezzel az értekezlet véget is ért* Az értekezlet után Sztranyavszky Sándor Pesthy Pállal az elnöki szobába ment, ahol rög­tön átvette az ügyeket. Miért van hát szükség kisebbségi alminiszterségre ?! Nemz’ti egység pórija m egységes pórt uj neve Sztranyavszky Sándor elnök és hattagú pártvezetőség intézi a párt ügyeit függetlenül attól, hogy milyen valuta-üzlettel van a küldemény kapcsolatban. Azokra az után­vételes küldeményekre, amelyeket november 15-ike előtt adnak fel, úgy intézkedik, hogy azo­kat a megérkezéstől számított 48 órán belül a címzett kiválthatja, ha felmutatja a Banca Na­ţionala devizaengedélyét és ha igazolja, hogy milyen célra rendelte az árut. Ha 48 órán belül a kiváltás nem történik meg, vagy ha a Banca Naţionala devizaengedélyét és a szükséges iga­zolványt a címzett nem tudja felmutatni, akkor a küldeménnyel a berni nemzetközi egyezmény alapján fognak eljárni. Ez az jelenti, hogy vagy árverés utján adják a küldeményt, vagy ha a feladó elfogadja, akkor visz- szaküldik. Kereskedői körökben a Banca Nafionala- nak ez a rendelkezése nagy felzúdulást és izgal­mat keltett. Attól tartanak, hogy az áruforga­lom a külfölddel meg fog szűnni, mert számta­lan olyan külföldi cikkre, főként nyersanyagok­ra van szükség, melyek nélkül a belföldi terme­lés sokféle ágazata meg fog szűnni. • Egy dollár kétszáz lej. Hogy a devizakorlátozó intézkedések a ke­reskedelem számára milyen lehetetlen helyze­tet teremtenek, arra vonatkozólag az Adevérül & konverziót módosító (*• é* ofet* ^6-iki 251. sz. Wb Mon. Of.) teljes magyar fordítása a román szöveggel. Meg­rendelhető Dr. Mandel Fordító Iro­dájában Cluj, Str. Memorandului 24, Ara 20, vidékre 30 lei, mely bélyeg­ben is beküldhető. Egy bukaresti lap szerint Brandsch nagyszerűen harcol miedtn elmagyarosüó törekvés ellen és ezért államérdek, hogy almiaisaier maradjon — Brandsch párthívei gyűlést Mv.ak össze és az ország külföldi presztízsére való hivat- hozással kovcíekk az a ^miniszterség visszaállítását (Bukarest, október 28.) Miért van szükség kisebbségi államtitkárságra« Egy bukaresti lap a németpártiak minapi gyűlésével kapcso­latban a következőket Írja: A németek — valószínűleg csak igen kis részük — értekezletet tartottak, amelyen tár­gyalták a Maniu-kormánynak a kisebbségi al- minissterség feloszlatására vonatkozó rendele­tét és elhatározták, hogy tiltakozó táviratot küldenek, amelyben helytelenítik, hogy a ki­sebbségi miniszterséget megszüntették, mert az nem csupán Brandsch érvelése szerint, a ki­sebbségi ügyek szemszögéből nézve fontos, de szükséges az ország belső békéjének biztosítása és presztízsének külföldön váló emelése cél­jából. Végre megtudjuk, hogy a kisebbségi almi- niszterségre azért is szükség van, mert a néme­tek még a kormánynál is jobban ügyelnek az ország külföldi presztízsére. Már most Brandsch állásának biztosítása végett felhoz zák, hogy az egész kisebbségi alminisztersóg bagateil összegbe, évi négymillióba kerül, már pedig a kormány egy lejt sem spórol meg, ami­kor megszüntette ezt az intézményt, három tartomány részére is alminiszterségeket kreál Hogy a kormány erre a lépésre szánta magát Brandschék a kisebbségekkel szemben határo­zottan barátságtalan lépésnek tekintik. Rudolf Brandsch, amint már néhányszor megírtuk azért grata persona bizonyos körök előtt, mert szembehelyezkedett a magyar kisebbségek ér­dekeivel. Ezt hozza fel most védelmére a buka­resti napilap is, amikor bőven hangoztatja Brandsch érdemeit. Brandsch volt az — mondja — aki a magyar rezsim alatt elkesere­dett harcot folytatott a bánsági svábok elma- gyarositása ellen és ő volt most is az, aki a svábok feléb­redt nemzeti érzését ébren tartja. Ö figyelmeztette a kormányköröket is, hogy Erdély északi részében lakó sváboknál még ma is magyarosító törekvés folyik a katolikus egy­ház szervezetének igénybevételével. Nos, ilyen emberre szükségünk van nekünk — mondja a bukaresti lap és ezért minden szempontból kú vánatos, hogy a kisebbségi alminiszterség meg­maradjon. A német gyűléssel a német lapok, igy a Siebenbürgisehe Tageblatt, valamint a Kron- staedter Zeitung részletesen foglalkoznak. Az előbbi lap megállapítja, hogy a besszarábiai Tarutinoban, amelyen különben Ewald Amen­de, a kisebbségi kongresszus vezértitkára is részt vett, fájdalommal konstatálták, hogy a kisebbségi alminiszterséget egy tollvonással megsemmisítették és igy az össznémetek ér­dekében retrográd lépés történt. A Kronstaed- ter Zeitung hasonlóképpen a kisebbségi mi­nisztérium újból való felállítása mellett kar­doskodik, de most már azzal a kívánsággal, hogy ne legyen danaidák ajándéka, de szabato­san körülhatárolt és lényegesen kiterjedt ha­táskörrel rendelkezzék. A kisebbségi miniszté­rium szószólói itt-ott nem vonják kétségbe, hogy a többi kisebbségek ügyét is rendezni kell, de a hangsúly állandóan és változatlanul a német kisebbség érdekeinek a védelmén nyugszik.

Next

/
Thumbnails
Contents