Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-30 / 250. szám

Xípvls el öház BUDAPEST V ff*» ' y Cluf-Kolonvir. ^ 1932. oUiób^r 30 * VaSÚrikUP KmttiUjsKú Előfizetés bélföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. XV. ÉVFOLYAM 250. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egyévié 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P, Egyes szám ára 20 fillér Látszólag elsimult az ellentét Titulescu és Mánia között Mihalache magatartása döntő volt — Az angol sajtó kampányt folytat Románia ellen — Bukaresti tudósítók titkos Írással szállítják a híreket A londoni éhségtüntetés Nagy bajaink között, amelyek rázuhantak (az európai kontinensre, különösképpen Délkelet Európára, nem kisértük eléggé figye'emmel azokat a mélyen megdöbbentő eseményeket, ame lyek a kontinens túlsó oldalán, a szigetország­ban végbementek. London külvárosaiban a nyomor oly óriási, hogy az uccákon százezernyi éhes tömeg forradalmi jellegű véres harcot vi­vőit meg a karhatalommal. Londonnak a képe, annak a Londonnak, amelyik nemrégiben még a világ leghatalmasabb állama volt, az anyagi jólét tárháza és kincseskamrája, ezúttal a szem védések, megpróbáltatások és nyomorúságok elriasztó vonásait mutatta. Tankok, íelfegyver- zett páncélautók robogtak az uccán, mint a há­borúban a csatatéren. A hajdani gazdag Lon­don most felszabadította a keleti rész, a Whitecheapel nyomorultjait, fegyvert adott a dokkok nincstelenjeinek a kezébe és a barriká- dokra kergette a csatornáknak eddigi szemér- metes lakóit. _ London nem is egy város, hanem egy or­szág. Lakóinak száma körülbelül annyi, mint a megmaradt Magyarországé Az, bogy százezer ember tüntet, meg se látszik ebben a városban és a távolból szemlélőöőknek, akik a földalat­tin és az omnibuszok tetején a pár pennis újságokat kapkodják szét, múló epizódnak tet­szik csupán. A City közvetlenül nem szenvedett e támadástól, a Tliemse-parti sétányon nyugod­tan járhattak-kelhettek az emberek. Anglia szem pontjából, a nagy brit világbirodalom szem­pontjából nézve, valóban nem lelte; túlbecsülni e véres epizódnak a jelentőségét. Az éhesek visz- szavonulnak, a zendülőket előállítják» a rend helyreáll. De hogy Londonban száz «et ein be.* rendezett ébségímvonulást és, hogy ötezer rend­őrre volt szükség, hogy ezt a hömpölygő folya­matot visszaszoritsa a medrébe, megint olyan jelenség, amelyet lebecsülni sem szabad és ,amely észrevétlenül is éreztetni fogja hatását az angol életben. Talán a világpolitikában is. A londoni éhségtüntetés nem csupán a szegény­ségnek a tünete, de az egész angol gazdasági életűek a tünete is, annál a hajszáicsövességuél fogva, amely fennáll egyes társadalmi kategó­riák, a termelés és fogyasztás nagy folyamatai között. Említettük, hogy az angol gazdasági helyzetnek ez a rettenetesen lesújtó volta ki fog hatni a politikára is. Ha nem tévedünk, máris kihat. Az éhségtüntetés valahogyan egybeesik a munkáspártnak azzal a követelésével, hogy Anglia fokozottabban követelje a békét, mint eddig. Az angol sajtó energikusan hangoztatja, hogy Angliának olyan politikát kell folytatnia, amely teljesen kizárja, hogy a mai angol gene­rációt valaha is feláldozhassák valamely idegen állam védelméért. A Daily Express feltűnést- keltő cikkben emlegeti, hogy Angliát nem kény­szerítheti a locarnói szerződés arra, hogy fegy verrel védje idegen állam érdekeit és igy arra sem kötelezheti tehát, hogy fegyverrel garan­tálja akár Lengyelországnak, akár Csehszlová­kiának a határait. A locarnoi szerződés, amelyet külpolitiku- sok a leghatalmasabb békemünek tartanak, te­hát veszélyben forog, éppen a legtörvénytiszte­lőbb európai nemzet részéről. Ha Angliának rendben van a szénája, úgy megengedheti ma­gának a fényűzést, hogy más államok nemzeti érdekeit is védelmezze. De, hogy nyomortantetó- sek száguldoznak végig testén, ez kikapcsoló­dást jelent az európai hatalmi politika kom­plexumából és igy a londoni éhsé^tüntetés meg­nyitja a kapukat egy, uj külpolitikai orientáció számára is. ___ ,. _-j v t ,., ?;7- , (Bukarest, október 28.) A tegnapi szinajai kihallgatásokról Maniu miniszterelnök ma visszautazott Bukarestbe, Titulescu azonban még ott maradt. Megjelentek a hivatalos cáfo­latok is, amelyek cáfolják, hogy ne lett volna meg a miniszterelnök és a külügyminiszter kö­zött a legnagyobb egyetértés. Titulseu ottmara- dására is kiadták a hivatalos magyarázatot; a balkáni küldöttségeket kell az urakodó elé vezetni. A bukaresti lapok azonban nem mon­danak le arról, hogy ellentét, konfliktus volt s megemlítik az elintézés módját is. Eljárás indul az angol lapok bukaresti tudósításai miatt. A napokban a francia lapok romániai köz- I leményei és híradásai miatt volt baj. Most az I angol lapok magatartása foglalkoztatja a kor­mányt. Hivatalosan ezt közlik: A hatóságok azt az értesülést kapták, hogy az angol sajtóban egy idő óta állandó kampány folyik Románia ellen, különböző valótlanságokat állítva az , itteni viszonyokról. Az Adeverul a Maniu és Titulescu közötti; konfliktusról megállapítja, hogy az látszólag már elsimult. Sikerült elsimítani akkor, ami­kor már majdnem bekövetkezett a szakadás. Maniu hidegvére és nyugalma győzedelmeske­dett s ezzel akadályozta meg a szakadást, de ez nem jelenti a konfliktusnak az eltűnését is, csak az elsimítását. Titulescu csak azért enge­dett a maga álláspontjából, mert az ellentét olyan kérdésben merült fel, amely nem az ő tárcáját illette, hanem tisztán belpolitikai kérdés volt s ha en­nek visszhangja is lenne külföldön, nem érin­tené a Titulescu külpolitikai álláspontját. Mihalache, aki mindig Titulseu mellett állott más­kor, ezúttal a Maniu oldalára állott s az ő magatartása is nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a külügyminiszter engedett a maga merevségéből. Legyen vége a prémiumnak. A lap különben hosszú cikkben foglalkozik választójogi reform kérdésével és leszögezi, hogy a legutóbbi választás az utolsó kellett, hogy legyen a régi választójogi törvény alap­ján. A Maniu-kormány nem kerülheti ki ennek a választójogi rendszernek a megváltoztatását. A jelenlegi törvény áh'vény re juttatta azt a ki­rályi akaratot, hogy a nemzeti-parasztpárt ve­gye át egyedül a kormányzást, de meghamisí­totta a választóknak a megnyilatkozott akara­tát, mert a nemzeti-parasztpárt alig 40 száza­A híreket Bukarestből küldték^ az angol lapok­nak. A hatóságok vizsgálatot indítottak ebben az ügyben és megállapították, hogy egyes bu­karesti angol laptudósitók titkos irássai küldik a valóságnak meg nem felelő cikkeiket Lon­donba. Mi történt Szinajában! Maniu miniszterelnök ma délelőtt vissza­érkezett Szinajábói a fővárosba. A tegnapról elmaradt minisztertanácsot ma este tartották meg. Illetékes helyen határozottan megcáfolják egyes lapoknak Titulescu személyével kapcsola­tos híreszteléseit és megállapítják, hogy a mi­niszterelnök és a külügyminiszter között teljes az egyetértés. A ma esti minisztertanácson Maniu Gyula elnökölt. Titulescu nem jelent meg, mert Szina- • .iában maradt, hogy az uralkodónak bemutassa a Balkán- konferencia delegációinak kihallgatásra jelent­kezett vezetőit. ; lékát érte el a szavazatoknak és egyedül a prémiumnak köszönheti a pártkormány meg­alakítását. Ha nincsen prémium, nem kapott volna parlamenti többséget s igy a párt ellen­kezésbe jutott a Mirto-féle tervezettel. Ha a leg­utóbbi választást a Mirto nemzeti-paraszt párti terveseie alapján hajtották volna végre, akkor a nemzei-parasztpárt a legjobb esetben 166 man­dátumhoz jutott volna. A többi mandátumok a pártok között a következőképpen osztódtak volna fel; Duca 56. Bratianu 27, Lupu 24, Cuza 22, Magyar Párt 27, Goga 15, szocialisták 14, vasgárda 9, zsidó 9, Stere 0, Iorga—Argetoianu 9. Ilyen alapon a nemzeti-parasztpárt nem volt jogosult az egyedüli kormány­zásra s más pártokkal lett volna kénytelen kollabo­rálni, illetőleg koalícióba lépni. A Maniu-lcor- mánynak egyik erkölcsi kötelessége, hogy a szükséges reformot sürgősen keresztülvigye. Olyan választójogra van szükség, amely nyu­gati rendszer szerint ad parlamentet az ország­nak. Semmitőszék tárgyalja a konverzió alkotmányosságát. Nagy érdeklődés előzte meg a semmitőszék tegnapi teljes ülését, mert a Creditul Rural kérésével kapcsolatban tulajdonképpen a kon­verziós törvény alkotmányossága , felett kell döntenie a legfőbb bíróságnak. Á tárgyalás megnyitása után azonban a főügyész kérte annak elhalasztását, tekintettel arra, hogy Mi- ronescu-féle konverziós törvényt csak tegnap hirdették ki. A semmitőszék a tárgyalás folyta­tását november 3-ra tűzte ki. Látszólag elsimul! a konfliktus

Next

/
Thumbnails
Contents