Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-28 / 248. szám
A KeietiUjsjíg XV. ÉVF. 248. SZÁM. Az európai válság* keresztmetszete Inflációt pánik uralja Lengplországot Egy ország, ahol a termelés mindenik ága haldoklik A lengyel agrárválság katasztrofális számsorai — Hexner Béla cikksorozatának negyedik része — Az európai nagy országok közül Lengyelországot rázta meg legjobban a krízis. Különböző okok és körülmények összetorlódása folytán úgy a hitelkrizis, nemkülönben az ipari krízis Lengyelországban egészen mértéktelenül és egészen rendkívülien kimélyültLengyelország agrártermelés szempontjából exportáló ország és ezért nem sikerült és nem is sikerülhetett az agrárkrízist vámokkal csökkenteni, a mezőgazdasági termés értékének zuhanását megállítani úgy, mint az Olaszországban, Németországban és Franciaországban. A parasztságnak és a munkásságnak megdöbbentő elszegényedése folytán a belföldi piac vásárlóképessóge a minimumra zsugorodott, az ipari krizis elmaradhatatlan lett. A lengyel ipar exportra kerülő áruja a világpiacokon a nagyhatalmak árujával kell hogy versenyezzen, amely versenyt azonban a lengyel áru nem birja el, mert Lengyelországnax nincsenek sem kolóniái, sem érdekbarátai, sem hatalmából folyó befolyása nincsen, tőkeexportra is képtelen, sőt még a nagyobb, vagy hosszabb időre terjedő hitelnyújtás is lehetetlenség a lengyel ipar részéről. Ezek miatt vált a lengyel ipar krízise példátlanul méllyé. Tőke, hitel nélkül. Kezdjük a hitelkrizissel. Lengyelországnak belföldi kölcsöntőkéje a lehető legminimálisabn. A Népszövetség statisztikai kimutatása szerint a folyó év áprilisában Lengyelországban a betétek összege mindössze 1,3 milliárd zloty volt. A külföld felé Lengyelország túlságosan el van adósodva és bizony a mai viszonyok között, amikor a tőkeexport teljesen meg van szűnve, újabb külföldi hitelről nem is álmodhat. Mindezekhez a szomorú tényékhez jön még az is, hogy Lengyelország iparának legnagyobb része külföldi kézben van, úgy, hogy az iparban dolgozó tőke kamatain kívül a nyereség, a haszon, sőt a költségek nagy része is külföldre vándorol. A Deutsche Bergwerkszeitung kimutatása szerint a külföld érdekeltsége Lengyelország iparában a következő. A villanyiparban 76%, a petróleumiparban 71%, a bányaiparban 65%, a villamos berendezések iparában 40%, a fémiparban 23%, a bankokban 24%, a textilben 15%. Lengyelország gazdasági, viszonyaira jellemző, hogy a zloty paritásának a fenntartására az exportot minden áron és minden körülmények között fejleszteni kénytelenek. Ma már ez az egész export csak úgy mehet végbe, hogy az állam, egyrészt tekintélyes export-prémiumokat fizet, a munkabéreket a minimumra szoritották le, a szociális és egyéb terheket pedig teljesen megszüntették. Az infláció kísérteié. Lengyelországban az adóztatási kötelezettséget a lehetőség határáig feszitették, minden egyéb körülményen kívül már csak azért is, mert államfenntartási költségei szörnyen nagyok- Ez az adóztatási kötelezettség olyan nagyarányú, hogy a belföldi piac felvevőképességére is csökkentő hatással van. Nagyon sok gazdasági szakértő van, akinek az a legkomolyabb véleménye, hogy a viszonyok mai állása mellett Lengyel- ország nem fogja tudni sokáig tartani a mai állapotot, és vagy ki fogja mondani a külföldi adósságok fizetésére a moratóriumot, vagy inflációt vezet be. A lengyel polgárság erősen állás foglal az első módozat ellen és pedig presztízs okokból, a másik megoldás azonban csak fél-megoldás, Szöllőoltványok A legkeresettebb fajokból, garantált fajtisztán, úgymint amerikai sima és gyökeres alanyvesszőt szállít: P&QPÄR3 PR Messes Árjegyzék kivá- níil r n. Media®. natra ingyen üt mert a külföldi adósságok kivétel nélkül külföldi valutára szólnak és ezen az infláció nem segít. Attól is félnek, hogy az infláció, ha megindul, mértéktelen lesz, továbbá félő, hogy a lengyel nép az infláció következményeitől any- nyira megijed, hogy az ijedelem katasztrofális dimenziókat öltve, társadalmi felfordulásokhoz vezethet. •• — ► jjfv *&¥ íWjfN A lengyel agrárkrízis mértékét és mélységét azokkal az adatokkal jellemezhetem, melyek a mütrágyafogyasztást és a gazdasági gépek használatát mutatják. Műtrágya fogyasztás: 1929. 1930. 1931. Értéke millió zlotyban 90,4 58,4 26,5 Mennyiségi index 102,9 74,3 37,7 A mezőgazdasági géptermelés az 1932. év első negyedében az 1931. év első negyedének csak 1,5%-a volt. A mezőgazdasági gépek behozatala pedig 1932-ben az 1928. évnek csak 3.5%-a volt. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy Lengyelországban, a mezőgazdasági gépek ipara teljesen megszűnt s a paraszt általánosságban a faekéhez tér vissza. N8 a termelés, csökkennek az árak A Lengyelország gabonatermésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a bevetett hektárterület növekedését minden igyekezettel előmozdítani törekszenek, de a termés hektáronkénti árai, különösen a Lengyelországra döntően fontos rozsra vonatkozólag, katasztrofális visszafejlődést mutatnak: 1000 hektár aratási felület: 1931 Buza Rozs Árpa Zab Buza Rozs Árpa Zab Buza Rozs Árpa Zab 1819 5771 1265 1271 Aratási hozam 1000 tonnánként 1931 1930 2200 2240 5660 6958 1470 1463 2390 2347 Egy hektáronkénti termés q 12.1 13.6 9.8 11.8 11.6 11.5 11.0 10.7 1930 1929 évek 1645 1427 5895 579S 1233 1258 2187 2191 1929 1792 7Ó09 1659 2953 12.6 12.1 13.2 13.5 Lengyelország földművelését hihetetlen teherként nyomja az eladósodás. Ennek a valóban szomorú állapotnak a képét a következőképpen festi Hotzsch professzor. „A lengyel földművelésnek hosszúlejáratú eladósodása 2.8 milliárd zloty, amelynek kamatterhe 11%. A rövidlejáratu eladósodás 1.5 milliárdot tesz, kamatterhe pedig 16%. A lengyel össztermés értékét 2.3 milliárdra becsülik. Ha tehát a kamatokat figyelembe, vesszük, akkor termelési költségre 1.5 milliárd marad, ami hektáronként 55 zlotyt tesz ki. Azonban pl. a poseni vojvod- ságban egyedül az üzemköltségek tesznek ki 165 zlotyt hektáronként.“ A lengyel termelő agrárgazdát azonban nemcsak a gabonák roppant árzuhanása veri, hanem az ipari anyagoknak a változatlan drágasága is. Ha a nagy kereskedelmi indexet 1927 = 100-nak vesszük Lengyelországban, akkor havi átlag ipari anyagok 1929 1930 1931 1932 január 1932 február 1932 március Szóval, 1927 óta Éi-vel tolódott el a Ez a helyzet már a mezőgazdasági anyagok 103.2 85.7 94.0 68.5 79.4 59.7 74.4 51.8 73.0 54.5 72.2 54.1 az árnivó 25%-al, tehát mezőgazdaság hátrányára, lengyel parlamentben is súlyos összecsapásokra adott okot. (Befejező közlemény következik.) Ha a bankigazgatót az ügyészségre idézik, esedékes a bírák banktartozása (Déva, október 26.) Birói és jogászkörökben nem kis leltünést keltett az az eset, amely a napokban történt meg Déván. Egy aktának az elintézése kapcsán a vizsgálóbiróság megidézte Floru bankigazgatót, hogy igazolja, milyen alapon termel aranyat Brádon? A meghívás szabályszerűen történt s igy semmi törvénytelen abban nem lehetett, különösen akkor, amikor tudjuk, hogy egy feljelentésnek az elintézéséről van szó. Floru bankigazgató azonban megharagudott, mert az volt a véleménye, hogy a csendőrségi nyomozás teljesen elegendő ebben az ügyben. Ezzel kapcsolatosan vagy ettől függetlenül, most már biztosan nem állíthatjuk, ugyanebben az időben Floru bankigazgató bankjánál lévő tartozásokat azonnal esedékessé tették s igy a törvényszéki birákat is szigorúan felszólították, hogy kölcsöneiket rendezzék s nem tettek kivételt még azokkal sem, akiknek tartozásuk nem volt esedékes. I fa Utolérhetetlen olcsó árak! B i ;E f EGMODERNEBB, szolid kivitelű ebédlők, hálók, úri és a 1 j kombinált szobák, rekamier és ülőbútorok, bútorszövetek. if NAGY VÁLASZTÉK Transilvania Butoravár. m Isi OLCSO festés és vegytísztitásban CLUJ0Ü AZ UNIÓ VEZET. nintK£í.T: Str. Samui! ucca ÍO sz.
