Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-28 / 248. szám

Keletiüjsm XV. ÉVF. 248. SZÁM. @8 KÉSS* Chevalier és Jeanette Macdonald u; filmle a Színkor Mozgóban csütörtökön!! Nem lehet jogcím a műkedvelő előa engedélyének megtagadására Nyílt válasz Isac Emil szinészeti vezér- felügyelőnek egy telefonbeszélgetésére (Kolozsvár, október 26.) Tegnap este megszó­lalt a szerkesztőségi telelőn. Isac Emil sziné­szeti vezérfelügyelő akart beszélni a szerkesz­tőség egyik tagjával. Én állottam rendelkezé­sére. Az alábbiakat mondotta telefonon keresz­tül: — Az utóbbi napokban nagyon sok kérvény érkezett hozzám, amelyben kolozsvári és vidéki műkedvelők arra kérnek, hogy operette előadá­sok megtartására engedélyt adjak ki. Kissé zavartan álltam a telefonkagylónál és őszintén szólva nem tudtam, mennyiben tarto­zik ez a tisztán adminisztrációs ügy a mi hatás­körünkbe. Isac vezérfelügyelő azonban csak­mar eloszlatta kétségeinket. — Mit szólnak az urak, a Keleti XJjság szer­kesztői, mi a véleményük, kiadjam-e az enge­délyeket, vagy ne? — Nem értem a kérdést, vezérfelügyelő ur, nem vagyok tisztában azzal, hogy a különben fontos kérdésnek az elintézése mennyiben érde­kel bennünket? — Én csak a tanácsukat és a véleményüket kérem. Nekem ebben a kérdésben meg van a ha­tározott álláspontom. De mégis kiváncsi va­gyok a véleményükre. Pillanatig sem haboztam, hogy a hozzánk intézett szokatlan kérdésre mit kell válaszol­nom­— Az én véleményem és ezzel egyetért a Keleti Újság egész szerkesztősége, nem lehet más, mint az, hogy a műkedvelő társulatok ré szére még abban az esetben is, ha operettet akar­nak játszani, ki kell azonnal adni a játszási en­gedélyt. Nincs és nem lehet a kérés teljesítésé­nek semmi akadálya. Mielőtt még folytathattuk volna, ismét Isac vezérfelügyelő ur jellegzetes hangja szólalt meg: — Halló, halló, nem szeretném, ha félreérte­nének. Én máskép látom a dolgot. Kétségtelen, hogy^ a műkedvelő előadások megtartását, ha a kérvényezők az előírási feltételeknek megfelel­nek, engedélyezni kell s azt hiszem az uraknak ebben az irányban a múltban sem merülhettek fel ellenem indokolt panaszai. De van itt egy szempont, amiről ugylátszik megfeledkeznek. Ismeretes, hogy Kolozsváron nagyon sok szí­nész, köztük elsősorban az operctte-sziuészek, szerződés és kenyér nélkül állanak. Én itt szo­ciális problémát látok és úgy érzem, hogy a műkedvelői operette-előadások ártanak a ko­moly és nivós operette előadásoknak. Vállal­ják-e az urak a felelősséget azért, hogy Kolozs­váron több értékes operett-színész kenyér nél­kül áll és ugyanakkor gyönge és az általánas ^kulturnivón alul mozgó műkedvelők hódítsák el a maguk részére a közönséget? Isac vezér felügyelő tiszteletreméltó érveit meghallgatom, de újból kénytelen vellam meg maradni az előbbi álláspontom mellett: a mű­kedvelők részére ki kell adni az engedélyeket, mert a fennálló törvények szellemében nem le­het indokot találni a kérések elutasítására. A vezérfelügyelő ur még hosszabb ideig vi­tatta az álláspontját, és arra kért, hogy? rövid időn belül határozott választ adjunk. Húszon négy óra leforgása után sem helvezkedhetünl más álláspontra. Műkedvelő előadások a múlt­ában is mindig voltak. Soha senkinek az eszébe nem jutott, hogy a műkedvelők szereplése elé gáncsot vessen azért, mert az esetleg árt a hiva­tásos operett-színészeknek. Jelenleg még Ko­lozsváron nincsenek operettelőadások, de úgy vagyunk informálva, hogy rövidesen nivós ope­rett-előadások is lesznek. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy maguk a hivatásos operett- színészek sem félnek a műkedvelők konkur ron­dájától. Ha félniök kell, akkor bizonyára jobb előadásokat fognak a jövőben produkálni, de ha nem tudnak magasabb és művészibb nivót mutatni, akkor túlélték önmagukat s a közön­ségnek sem lesz szüksége gyönge, versenyképte­len operett-előadásokra. A vezérfelügyelő ur a telefonbeszélgetés kapcsán többször hangsúlyozta, hogy a műked­velők gyatra, müvészietlen előadásokat nyújta­nak és nem szolgálják a komoly művészetet. Mi a magunk részéről nem látjuk ilyen tragikusan a dolgot. Nem tartjuk komoly művészetnek még a legragyogóbb kiállítású s a legmodernebb trükkökkel megrendezett operette-előadásokat sem. Viszont nem becsüljük le a műkedvelők előadásait. Sőt, határozottan állitjuk, hogy a műkedvelők által előadott régi és ismert ope­rettek, még ha nem is a legjobb előadásban s modern kiállításban kerülnek színre, mégis in­kább szolgálják a népi kultúrát, mint a hivatá­sos szinészek által előadott selejtes operett­előadások. Bármennyire tiszteletreméltónk a vezérfel­ügyelő ur aggodalmai, mi azt hisszük, hogy a probléma magva nem itt van elásva. Nem a műkedvelők konkurrenciájától és versenyké­pességétől kell félteni a kisebbségi színészetet, hanem sokkal mélyebben fekvő akadályoktól. A magyar színészet kétségtelen a legválságosabb napjait éli ma Romániában, de annak elsősor­ban azok a kormányintézkedések az okai, ame­lyek különféle terhes adókkal bénítják meg a szinészek és a színészet munkáját. Az állam és városok a befolyó adókból és más jövedelmek­ből hatalmas összegeket fordítanak kulturális célokra, de ezekből az összegekből a magyar szí­nészet semmit sem kap. Csak magasabb terhe­ket, kibírhatatlan taxákat s különféle hatósági vegzaturákat. Tehát mégegyszer és újból hangsúlyozzuk, hogy a műkedvelői előadásokat engedélyezni kell, mert a fennálló törvények és rendeletek nem gördítenek azoknak a megtartáa elé aka­dályokat. Ha a vezérfelügyelő ur mégis annyira a szivén viseli az állásnélküli magyar szineszek sorsát, akkor magas állásában tegyen a kor­mánynak előterjesztést, hogy a kisebbségi szín­házak terhes és elviselhetetlen adóit és taxáit szállítsák le s az állam és a városok olyan arány ban segélyezzék a magyar színészetet, mint amilyen az adózóknak a nemzetiségi számará­nya. Ne tegyenek különbséget román és magyar kultúra közt, mert mindkét kultúra közös célo­kat szolgál s egyformán kapcsolódik bele a nagy egyetemes emberi kultúrába. f—* ) Az adózás reformját léptetik életbe Január ©lseién (Bukarest, október 26.) A Lupta szerint az adórendszer reorganizálására vonatkozólag Mi- ronescu által megkezdett munkálatokat Mad- gearu igen gyorsan folytatni kívánja. A pénz­ügyminiszter a becsületes adófizetők újabb meg­terhelése nélkül is olyan adórendszert akar élet­beléptetni, amely az állam jövedelmeit megfe­lelően emelni fogja. A proporcionalitást akarja a pénzügyminiszter fokozottabban belevinni az egyenes adórendszerbe. Ezenkívül reformálni óhajtja a közvetett adókat is, elsősorban a fo­gyasztási illetékeket, azután az alkoholmonopó­liumot. Ezek a pénzügyi reformok 1933 január 1-én fognak életbe lépni. A pénzügyminiszter megállapítva azt, hogy az egyenes adó kirovásánál az adókivető-bizott­Az áttölti vetés és behajtás rendszerét átalakítják ság tagjai döntő módon állapítják meg az adó összegét és ez a döntés sokszor igazságtalan, másrészt pedig al­kalmat ad a megvesztegetésekre, figyelembevéve Charles Ristnek az erre vonat­kozó megállapításait is, elhatározta, hogy radi­kális reformot vezet be az adókivetések rend­szerében. A reformra szükség van egyrészt azért, mert az állam bevételei napról-napra csökken­nek, másrészt, mert sorozatos adócsalásokat fe­deztek fel és éppen ezért feltétlen szükséges úgy az adókivetést, mint az adóbehajtást teljesen újjászervezni. Az erre vonatkozó tanulmányok már folyamat­ban vannak. Jelentkezés kell az állampolqárságért! A törvényhozás megszavazta az uj állam­polgársági törvényt, mely lehetővé teszi mind­azoknak az állampolgárság megszerzését, akik eddig azzal nem bírtak s emiatt annyi bajnak, költségnek és keserűségnek voltak kitéve. A je­lentkezés határideje 1933 szeptember elseje. Ezt a Iicsszn határidőt senkinek sem szabad be­járnia, hanem már most azonnal meg kell in­dulnia mindenkinek, akinek nincs a kezében az uilasnpolgársági bizonyítványa, hogy azt men­tő! előbb megszerezze. Beszélgettünk e tárgyban a mai napon a városi illetékes szakosztály veze­tőjével, aki kijelentette, hogy mindaddig, amíg a minisztériumtól külön utasítás nem érkezik, a jelentkezőknek az alábbi okmányokkal felsze­relt írásbeli kérést kell beadniok a városházán. 1. Illetőségi bizonyítványt a községtől ahol lak­nak, igazolva, hogy 1918. óta a mai Románia területén laknak és nem optáltak. 2. Igazolniuk kell, hogy miért nem jelentkeztek annak idején az állampolgársági jegyzékbe való felvételü­kért. 3. Születési, házassági és katonai igazol­ványt is mellékelni kell a kéréshez. Önálló haja­don nőknél módosul a kérdés a tényleges álla­potnak megfelelően. Az Országos Magyar Párt kolozsvári tago­zata szívesen ad felvilágosítást azoknak, akik hozzáfordulnak mindennap d. e. 10—1 óra kö­zött. MEGNYÍLT BUKARESTBEN A Pa reni O teteleşeami SCHRAMMEL KONCERT AZUGA SOR IS Méljen leszállított árak étterem és bár-kávékáz, Strada Matei Milio 12 szám alatt. a Nemzeti Színház mellett. ESöisin Bandi vezetésével ilomáii, erdélyi és bécsi konyha. A helyiség és a kert éjjel-nappal a közönség rendelkezésére áll. Minden este 9 órától tánc a Bukarestben elő­ször szereplő Hawayan-Jazz közreműködésével.

Next

/
Thumbnails
Contents