Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-27 / 247. szám
4 cam KELETI'UJSMí XV. ÉVF. 247. SZÁM. Mennyitér az ember? Irta ca a. temesvári Szabolcska-ünnepen elmondotta: HAVASZ LASZLÖ dr. Különös meghatott érzések között élek, már majdnem huszonnégy órája. Meglepetések élnek, olyan érzésgejzir szakad fel, olyan képek és sugarak jelennek meg tekintetem előtt, amelyek mély, nagy örömmel töltenek eh. Legjobban szeretnék álmodozó hallgatóság lenni, elmélyülni az ünnep hangulatában, figyelni a lelkek megmozdulását, a gondolatok lépteit és Hallgatva csendesen hazamenni innen, magammal vinni muzsikáló emlékük szakadatlan velem járó édes ajándékát. De mégis kötelességem az, hogy szóljak itten. Miről beszéljek? — tűnődtem magamban Ha Szabolcsba költői egyéniségéről, lelkületének mélységéről készültem volna beszélni, most kifosztottál! állnék itt és mégis gazdagon, mert az előttem elhangzott beszéd ezt a témát olyan feledhetetlenül kimerítette. Én kerülővel indulok s olyan témát vetek fel, amely látszólag távol áll ettől az ünneptől. Megkérdezem, mennyit ér az ember? Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a cinko- tai kántornak Mátyás király, a nagyszerű reneszánsz-fejedelem azt a kérdést is felvetette, mennyit ér a király? Azt felelte erre, ha Urunkat, Krisztust eladták 30 ezüst pénzen, akkor a király mindenesetre 29-et megér. Nem tudom, ebben a társaságban ki merné elmondani, hogy huszonkilenc ezüst pénzt megér. Miután senki sincs, aki a saját becsét meg tudná állapítani 29 ezüsttől lefelé tört számokig, azért jó lesz nekünk egész más utón elindulni és feleletet keresni. A napokban egy hirt olvastam valamelyik újságban, hogy egy természettudós kiszámította azt, hogy egy élő ember szervezetében mennyi nyersanyag van. Van benne 6—8 kiló mész, egy kiló vas, negyedkiló réz, nem tudom én még mi minden és ha ezt ócskavasképpen eladnánk, összesen ki tenne 7 sillinget és egynéhány pennyt. Nem ajánlom, hogy minket ócskavasnak áruljanak és valahogy azt kell éleznünk, hogy ennél jóval magasabb értékünk kell hogy legyen. A mai embernek felelete mindjárt az, hogy minden embernek annyi az értéke, amennyi haszna van. A biztosító társaságok kik nagyiparrá tették ezt, megállapították, hogy egy adott kultúrában, egy adott nemzetben egy átlagember körülbelül ennyi összeget jelent haszonban, keresményben. Körülbelül 4 ember létminimumát állapította meg, mely a mi pénzünkben körülbelül évi 3000 pengőt jelent Európában egy átlagembernek az átlagértéke. Ha már most ezt tőkési'1.; k, ötven-hatvanezer pmge jő ki s ha ezt az összeget járadékra változtatjuk, 30—40 éven át ; áibelül 4000 pengőnyi összegre lehet tenni cg;, átlagember haszonértékét, de ez is elfogy épp úgy, mint ahogy az élet is elfogy. Ezen a gondolaton ment tovább a világ, amely az embert eszköznek nézte és amely az emberre^ csak a haszonérték formájában tudott gondolni. El lehet képzelni, hogy ahol a rabszolgakereskedelem általános és egyetemes törvény, meg van az embernek épp úgy az ára, mint bármiféle árucikknek a világon. Az antik Róma ssn a rabszolgák értéke rettentő magasra szökött béke idején, ha a háborút megüzenték,' a rabszolgák értéke gyorsan esett. Ha akkor lett volna börze, bizonyára lett volna emberről szóló spekuláció, hossz és besszre való játék. Az ember árfolyamértéke az ember lealacsonyitása, az emberi méltóságnak lcalázása. Ebből lehet arra következtetni, hogy az emberiség értéke nem abban rejlik, hogy mennyi hasznot hajt. Valahol ezenkívül, felül van az embernek igazi értéke, de az emberi érték valahol túl rejlik, transzcendens magasságban. Éppen azért döbbenünk rá arra, llogy micsoda rettentő lealázás és megszégyenítés az, amiké az ember ónmagát valamiért eladja. Mert az e bér hajlandó magát áruba bocsátani, mint az afrikai bennszülöttektől üveggyöngyökért gyémántokat vettek, a sátáni börze ma is felajánlja az embernek az üveggyöngyöket, csillogó aranyfüstöt, de ezért cserébe életet kell adni. Ez a rettentő lélekvásár folyik ebben a világban, melyben a sátán uralkodik és küzd a királyságért. Nézzünk gazdag emberekre, ott ülnek királyi palotákban, aranyhegyeikben, bibor van a vállukon, előttük a dőzsölés aszta.a; szegény emberek, bá* ráment a lelked erre az aranyra, erre a fényre, erre a világosságra, mikor tudod, hogy bíborod elmállilc és aranyad elgurul, magad nyomorult csontváz leszel, hát azt hiszed, hogy annyit érsz te, amennyit cserébe kaptál? Hisz ez az élet, rongyos diszletpapirbo'. való rekvizituma, nem ér meg egy ihletést, egy látást, egy szárnyalást, te milliószor gazdagabb vagy, mint ezek mind együttvéve. így jutunk oda, hogy az ember értéke, az ember lelke valami olyan földi viszonylatokon kívül és felül álló érték és dolog, amely nem fogható össze ezen a földön semmivel. Ez az érték nem attól függ. hogy milyen élvezetet szerez nekem, vagy no ked, mennyi hasznot hajt nekem, családomnak, nemzetemnek. Ezek önmagukban is értékesek- akkor is, ha a világ nem is ismeri el. A Louvre művészi szépségei akkor is örökké, értékesek maradnak, ha nem jönnek nemzedékek áhítatban megcsodálni fenségüket. Az igazság akkor is megmarad, ha nem ismerik, akkor is, ha nem fogadják el, akkor is, ha megtagadják. Pipa füsttel, szappanbuborékkal, mesterséges gőzzel a Siriust és n sarki csillagot elhoiaáp/ositaiii nem lehet: az igazság túl él az idők méretein, a századokon, az örökkévalóságból veszi kezdetét és az örökkévalóságban küldi üzenetét. Fs a jóság, akár csinálod, akár nem, akár szereted, akár nem, a jóság tulemelkedik időn és enyészeten. Nincsen kötve korokhoz, századokhoz, nemzetségekhez, nyelvekhez, a jóság szent Volapük, szent internacionálé, amely túl él az időn, amely hez néha felérkezünk, akárhonnan jöttünk. .Jóság, szépség, igazság, szentség, ezeket ha ösz- szefoglalom, úgy ezek a halhatatlan lelkeknek olyan vonásai, melyeket nem ebből a világból hozott .magával. Ezt nem lehet Darvinnal, fejlődéssel megmagyarázni, amely az örökkévaló teremtő kéznek az ihlete, a fejlődése, koncepciója ez rajtunk. Egy darab Isten őslényegéből Ez az isteni szikra, amellyel ő hozzá vagyunk hasonlóak. Azt mondtam kerülő utón jövök és íme, akkor, amikor én itt összefoglaltam az ember értékét, a halhatatlan lélek isteni képében, arról beszéltem, hogy minden költőben mi a maradandó és beszéltem arról, hogy Szabolcsba milyen világnak és milyen gondolatnak volt a papja. Lehet, hogy egyszerű volt. azonban olyan szépségek és igazságok mosolyogtak fel rajta, amelyek akkor is fognak mosolyogni, mint minden igazság és szépség, amikor az ég és föld elmúlnak. A szépség nagyobb, mint a valóság és tovább él, mint az idő. Lehet, hogy igénytelen volt költészete, de volt benne igazság és aki igazat szól, amellett tanúképpen felemelik szavukat a füvek és fák, a hegyek esküsznek és bizonyságot tesznek a századok és az örökkévalóság mond reá áment. l ehet, hogy nyugodt volt, egyhangú volt. tuls a családiassága, de a jóság énekese volt, a „--ág atmoszférája vesz körül írásaiból a vele való találkozásban ás a jóság, mint egy felséges ráadás ebben a világban megmarad akkor is, ha tűzben megég az egész univerzum. A jóság az a hatalom, amelyen nem fog még a poklok tüze sem. Jöhet bármily vihar, bármily Götterdämmerung, minden eléghet, de mint egy égő házban egy karikagyűrű, egy arany öiádem, szétpusztult világban megmarad az örökkévaló jóság, a halhatatlan jótett. Még egv következtetést, ila ilyen nagy értékű az ember, ha ilyen nagy kincs az élet, akkor ez túl van azon, hogy eladjuk, hogy bérbe adjuk, hogy részleteket letörjünk be1 öle Ami páratlan érték, azt csak ajándékba lehet adni. Mint ahogy a napfényt nem lehet megfizetni, a nap Isten ajándéka; a levegőt nem lehet megfizetni, az minden pillanatban meghozza ajándékát, igy a halhatatlan lelket nem lehet r'aera dobni, kamataival nem lehet élni, azt csak áldozatul lehet odaadni, áldozatul szépségre, jóságra, igazságra. ti leszerelés kérdésében Herrioí ás a nagy- vezéikar között teljes snegdllapodds pit léire (Paris, október 25.) Ismeretes, hogy Herriot miniszterelnök és a nagyvezérkar közölt véle- méii5reltérés támadt a francia leszerelési tervezet tekintetében. A francia vezérkar tiltakozását jelentette be a leszerelési javaslat szárazföldi részére vonatkozólag. Herriot erre osszo- hivta a nemzetvédelmi tanácsot és együttes tanácskozásokat folytatott vele. A ke 'ős tanácskozás befejeztével a kormány kommünikét adott ki, amely szerint a kormány és a n tgyvezérkar között létrejött a megegyezés. Miután a javaslaton újabb módosítások válnak szükségessé, nem valószínű, hogy a november 3-iki leszerelési konferencián Herriot már beterjeszthesse tervezetét. Megszűnt az egyetemi hallgatók beiratkozási sztrájkja (Kolozsvár, október 25.) Beszámoltunk arról, hogy az egyetem tanácsa és a sztrájkoló diákok közt bizonyos megegyezés jött létre, amennyiben elengedték erre az évre az úgynevezett látogatási dijat. A diákokat ez az engedmény nem elégítette ki és kérték a többi taxák, de különösen a vizsgadijak leszállítását és kijelentették, hogy a sztrájkot mindaddig folytatni fogják, amig ezen a téren is nem kapnak kedvező választ az egyetem vezetőségétől. Goangă professzor, a jogi fakultás dékánja, akit tegnap estüleíileg kerestek fel a diákok mintegy kétezerén, csütörtökre ígérte err9 a választ és igy a diákok határozata értelmében addig nem kerülhetett volna sor beiratkozásra. Tekintve azonban az idő előrehaladottságát, mely egyaránt sürgeti a hallgatókat és az egyetem tanárait, akiknek szintén érdekük, hogy a rendes időben megkezdődhessenek az előadások, egyeztető megbeszélések indultak meg a diákok és a tanári kar között, melynek fonalát Pop Traian jogi professzor vette kezébe. A diákok ma délelőtti gyűlésen kihirdették a megegyezés lényegét, mely szerint a tanári kar ígéretet tett a vizsgadijak méltányos leszállítására is, de most nem tud határozott feletet adni a redukálás nagyságára vonatkozólag, amennyiben azt egy későbbi időpontban összeülendő egyetem- közötti bizottság fogja megállapítani és egysé-j gessé tenni mind a négy egyetemen. Ezzel szemben a diákok azt az Ígéretet tették, hogy az ügyi elintézéséig felfüggesztik a sztrájkot, illetve! beiratkoznak az uj tanévre és jelentkeznek hátralevő vizsgáik letételére. Ezzel a kolozsvári egyetemi hallgatók sztrájkja egyelőre véget ért és már a mai nap folyamán megkezdték a beiratkozást a jogi fakultáson is, de a vizsgadijak végleges leszállításáig hangoztatják az „ideiglenes“ jelzőt. A kisebbségi diákok és a sztrájk. Az egyetemi diákság sztrájkmozgalmáról megírtuk, hogy kisebbségellenes politikai tüntetések mellékvágányára igyekeztek terelni. Ilyen irányú felhívás meg is jelent, de nyilvánvaló volt, hogy illetéktelen helyről induló beavatkozási szándék szerette volna ezt a mozgalmat politikai célokra felhasználni. A diákság vezetőségei és ítélőképessége azonban úgy látszik átláttak ezen a szándékon és nem engedték a gazdasági mozgalom áldásos eredményeit veszélyeztetni. Ezt lehetett megállapítani a jogi karon hétfőn tartott diákgyülés lefolyásáról. A gyűlés egyik szónoka a tendenciózusan lanszirozott hiresztelésekkel szemben megállapította, hogy az egyetem kisebbségi hallgatói a legteljesebb szolidaritást állották a mozgalomban és magatartásuk ellen senki kifogást nem emelhet. E bejelentést és megállapítást hosszas, általános taps és éljenzés fogadta, jeléül annak, hogy a diákság nem akarja komolytalan uszításnak odaadni magát. Telefon; 9-80 fi. Devecseri Ánci moz^ásművészeti iskolája m Ritmikus torna sPeciá*is gyermek be sis . , módszer. Modern ™ tánc tornaterem. ~g testformálás f* F®rd* szz 2u.I., afopostával gg gyógytorna sremben. gg pmmmsm
