Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-23 / 244. szám

2 KUETlUjSm XV. ÉVF. 244. SZÁM. Optimista és szigora kijelentést»]; a pénzügyminisztérium útadá sáidál. Ma délelőtt megtörtént a pénzügyminiszté­rium átadása. Megjelentek az összes főtisztvise­lők. Mironescu volt pénzügyminiszter rövid be­szédben kifejtette, hogy ma rendkívül nehéz feladata van a pénzügyminiszternek. — Én vállaltam ezt a munkát — mondta — Imert reméltem, hogy sikerülni fog a helyzetet ; megjavítanom. Most azonban pihenésre van .szükségem, ezért nem vállalhatom tovább. El­lenben a kormány többi tagjaival való szolida­ritásom jeléül egy más megoldást vállaltam, őfelsége Madgearu Virgilt nevezte ki pénzügy- miniszternek, kit nem kell bemutatnom és ki kiváló kapacitásának már jelét adta. Amikor idejöttem, • súlyos helyzetet találtam, de m”t, ami­kor eltávozom, a helyzet már sokkal könnyebb. — rAz államkincstárban 800 millió lej tőkét ha­gyok azután, hogy az összes október havi anyagi [kiadásokat is teljesítettük. Bármilyen személyi . változás is történjék, egy dolog változatlan ma­rad, ez pedig a közgazdasági és pénzügyi poli- itika. Én biztos vagyok abban, hogy Madgearu fis ezt a politikát fogja folytatni. Mironescu beszédére Madgearu miniszter a következőkben válaszolt: — Azzal a meggyőződéssel veszem át a pénz­ügyminisztérium vezetését, hogy még nem ér- ikeztünk el a krízis végére. Tudatában vagyok a helyzet nehézségeinek és remélem, hogy a ja­vulási kezdet, melyet Mironescu indított meg. ki fog vezetni ebből a káoszból, amelyben az ország van. — Ha néhány hónap mnlva a helyzet ja­vulni fog, úgy a megfeszített munka után remélhetem, hogy normális viszo­nyok közé lépünk, mikor is az állam normális eszközökkel eleget tehet napi szükségletei kielégítésének. Amikor ide elérkeztünk, akkor bizalommal tekinthe­tünk a jövő elé. Kötelességünk, hogy az ország reális és stabil költségvetésit biztosítsuk. Véle­ményem szerint nincs mar további szükség ösz- szevonásokra, hanem az állami költségek átcso­portosítására. Az állam jövedelmét fokozni kell, azonban nem az adók felemelésével. Mi már néhány adónemet leszállítottunk, igy a mező- gazdasági adót, az épületek adóját és a kisipa­rosok adóját. De felmerül az a kérdés, hogy váj­jon az állam megkapja-e az őt megillető jöve­delmeket? Véleményem szerint az állam még mindig nem lépett a reális követelései birto­kába az inkasszó terén. Az államot tehát meg­károsítják. Le fogom törni az összes adócsalókat és azokat, akik őket támogatják. Ha a jelenlegi törvén» ok ehr ez nem elégségesek, úgy uj törvé­nyeket ogok kérni a parlamenttől, a meglevő­ket pedit, a legnagyobb szigorial fogom alkal­mazni. A törvénykönyvvel a kezemben, a leg­keményebb szankciókkal sújtom a visszaélést elkövető tisztviselőket. A tisztviselőknél minden közbenjárás felesleges és haszontalan. A pénz­ügyminisztérium ajtói ilyen intervenciók elől zárva lesznek. — Ma áldozat pénzügyminiszternek lenni, mert ez azt jelenti, hogy vállalni kell a felelős­séget az ország helyzetének megjavításáért. Re­mélőm, hogy a közvélemény és az adózók nagy tömege a jelenlegi súlyos körülmények közt meg fogja tenni kötelességét. Madgearu beszéde után az újságíróknak a következő kijelentést tette: — Dolgozni íogok az ország pénzügyi hely­zetének a helyreállításáért és minden eszközzel fenn fogom tartani a nemzeti valuta stabilitá­sát. Akik a lejjel spekulálni fognak, azokat a Nemzeti Bank rendszabályai fogják sújtani, mert a Nemzeti Bank megfelelő rendszabályok­kal rendelkezik a lej védelmére. Akik viszont a sajtóban, vagy másként fogják támadni a nem­zeti valutát, azokat megismertetjük az alarm- törvények rendelkezéseivel. Egyetlen egy or­szágban a engedik meg, hogy a valutával ve­szélyes ,ot űzzenek. Ein .dotta még, hogy respektálni fogja a külföldi tartozásokat és m<. szemenő takarékos- sági intézkedéseket tesz. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcs­kiviteli szabályzat és gyümölcsstandardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Memorandului 24, Ára 50, vidékre 60 lej. v ,,, Â minisztertanácson Mania Tltulescat lidwozolte elsőnek (Bukarest, október 21.) A kormány pénte­ken délután 5-kor tartotta első minisztertaná­csát Maniu elnökletével. A miniszterelnök min­denekelőtt üdvözölte a kormány uj tagjait, akik a mai súlyos viszonyok között, oly nehéz fel adatot vállaltak magukra. A nemzeti-paraszt,- párt miniszterein kívül külön is üdvözli Titu- lescut és Saxnsonovici tábornokot, akik értékes kolaborációt jelentenek az ország újjáépítésének munkájában. Tif- lescu válaszolt és hangsúlyozta, hogy 1 nem tagja a nemzeti-parasztpártnak, szo­ros .u egybekapcsolja a kormánnyal annak cél­kitűzéseivel való egyetértése és a párt elnöke iránti szeretete. Sam&onovici tábornok csatlakozik Tituleseu szavaihoz és reményét fejezi ki, hogy a hadse­reg érdekei iránt mindig kellő megértést fog tanúsítani az a kormány, amelynek Mania Gyu­la az elnöke, aki mindig gondot viselt a hadse­reg fejlesztésére és támogatására. Pan Halipa örömét fejezi ki, hogy az ösz- szes országrészek képviselői résztvesznek a kor­mányban. A miniszterelnök ezután köszönetét mond Vaida Sándornak az ország érdekében kifejtett fáradhatatlan munkájáért. Elhatározta a minisztertanács, hogy ezután minden csütörtökön délután 5-kor ül össze. Végül a miniszterelnök felkérte a kormány tagjait, hogy a törvényesség szellemében kezd­jék meg munkájukat az ország talpraállitása és újjáépítése érdekében. Vaida búcsúja, Vaida ma délelőtt Buteanu Aurél dr. kísé­retében megjelent a külügyminisztériumban, ahol Gafencu, a lelépő alminiszter fogadta a tisztviselői kar élén. Vaida meleghangú köszö­netét mondott a minisztérium összes munka­erőinek, akik az alminisztertől kezdve a gépiró- nőkig, mindig hűen és lelkiismeretesen teljesi- tették feladatukat. A tisztviselői kar kollektiv erdőkéiért mindig sikra fog szállni e parlament­ben, mert tudja, milyen munkát végeznek. Gafencu mond ezután köszönetét Vaidának, aki minőig megértő főnöke volt a külügymi­nisztérium személyzetének. Ez a tisztikar a kül­ügyi problémák teljes fontosságának átérzésé- vel végezte és fogja is végezni feladatát. tömbös miniszterelnök else reisdisasiíálya u magyar szociáldemokrata párt ellen SSizonyialan időre betiltotta a Népszavát, mert durván támadta Olasomtgot (Budapest, október 21.) Ä Népszavat az Olaszországot ért durva támadás miatt a kor­mány bizonytalan időre betiltotta. A betiltás­sal kapcsolatosan Gömbös Gyula miniszterel­nök nyilatkozott és kijelentette, hogy a sza­badságjogok csak addig lehetnek érvényben, amíg az ország jelentős érdekeivel nincsenek ellentétben. Amikor az ország minden részé­ből — mondotta a miniszterelnök — Ígéretet kaptam a lelkek harmóniájának megteremté­sére, — nem engedhetem meg, hogy a munkás­ság egyes vezetői ellenem forduljanak. A szo­ciáldemokrata párt egyes vezetői a magyar munkásságot el akarják távolítani tőlem. A meghatározatlan időre szóló lapbctiitás fi­gyelmeztetés egyes szociáldemokratapárti ve­zérek számára, hogy a küzdelmet felveszem. A lapbetiltás a szociáldemokrata párt kö­rében nagy riadalmat keltett. Ma az összes napilapok nyomdáiban a szedőszemélyzet öt­perces tüntetősztrájkot rendezett. Károly király — Kolozsváron Vasárnap délelőtt féltizenegykor érkezik, megtekinti a kiál­lítást és este nyolc órakor visszautazik Bukarestbe (Kolozsvár, október 21.) A kabinet-irodából mai nap folyamán megérkezett a hivatalos ér­tesítés, amely szerint Károly király vasárnap Kolozsvárra ér­kezik, megtekinti a termény és gyümölcs- ki állítást és minden valószínűség szerint még vasárnap este visszautazik Buka­restbe­Természetesen a király fogadtatásával kap­csolatosan már napok óta lázas munka folyik a városházán és a rendőrkveszturán. Az udvari vonat vasárnap délelőtt féltizenegykor érkezik meg a kolozsvári állomásra, itt a polgári és katonai hatóságok fejei fogják várni Őfelségét. Az első üdvözlő beszédet az egyik Kolozsváron tartózkodó miniszter fogja tartani a kormány nevében. A város képviseletében Deleu interi- márbizottsági elnök ősi szokás szerint kenyeret és sót nyújt át az uralkodónak és ugyanakkor rövid beszédben fogja üdvözölni Kolozsvár ki­rályi vendégét. A hadsereg nevében pedig az egyik generális mond rövid üdvözlő beszédet. A perront szigorú csendőr és rendőrkordon fogja elzárni és oda csak az e célra kiac t igazolvá­nyokkal lehet Lelépni. A megérkezés és az üdvözlő beszédek elhang­zása után Károly király autón egyenesen a gazdasági akadémia épületébe hajtat, hogy olt a termény- és gy inioinskiállitást megtekintse. Innen az útja az uj kereskedelmi és iparkamara épületébe vezet, ahol szintén a kiállított tárgya­kat tekinti meg és a különböző kereskedelmi és ipari szakférfiakat fogja fogadni. Ezek után a király kíséretével együtt autón az állomásra hajtat vissza és ott az udvari ebédlőkocsiban ebédel. Ebéd után kíséretével együtt a sétatér háta- mögött lévő sportpályán megtekinti a lóver­senyt. Az eddigi megállapítások szerint este hét órakor a román operába megy, hogy ott a Dene­vér cimü ünnepi előadást nézze meg. Az előadás pontosan hét érakor kezdődik, azután az ajtókat bezárják és senkit sem fognak beengedni a szín­házba. Még nem lehet pontosan tudni, de na­gyon valószínű, hogy az Uralkodó este nyolc órakor az udvari vonattal visszautazik Buka­restbe. Mindenüvé csak belepő, illetve meghívó jeggyel lehet bemenni. Akik a gazdasági aka­démiába vannak meghiva, azok az .1 lomás per ran j an tartandó fogadtatáson nem vehetnek részt. Különben a fogadtatásnál, amint értesül­tünk, a polgári hatóságok fejei csak frakkban vehetnek részt. Nemcsak a hivatalos hatóságok, hanem Ko­lozsvár polgársága is Románia uralkodóját ben­sőséges szeretettel és ünnepléssel fogadja. A ha­tóság -'k díszkapukat emeltek, a polgárság pedig zászlókkal fogja felékesiteni Kolozsvár városát. Bizonyára a magas királyi vendég látogatása a tiz napig tartó termény- és gyümöleskiállitás- nak nemcsak a fényét és a pompáját fogja emelni, hanem a kiállítás sikerét is biztosítani fogja. Különben az égés - ország minden részé­ből nagy érdeklődés nyilvánul meg a kolozsvári kiállítás iránt és megvan a remény arra, hogy a nagyszabású kiállítás Kolozsvár város szomo­rúan pangó kereskedelmi és ipari életében fel­lendülést fog hozni és a kiállított termények gazdagsága és bősége jó hírnevet fog szerezni az országnak külföldön is. — -!

Next

/
Thumbnails
Contents