Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-22 / 243. szám
6 KutnUjsüG \ XV. ÉVF. 243. SZÁM.Európa egyik legmodernebb állam- firflának nevezi Gömböst a csehszlovák félhivatalos Prager Presse (Prága, október 20.) A „Prager Presse“ felttinéstkeltő vezércikket közöl Gömbös Gyuláról, az uj magyar miniszterelnökről. A félhivatalos németnyelvű kormánylap elismeréssel foglalkozik a magyar miniszterelnök személyével és többek között ezeket irja: — Meg kell állapítanunk, hogy Gömbös Gyula céltudatos, kotnoly ember* aki nemcsak a szép szavak, hanem a tett embere is. Sok közös vonás van közte és Bethlen volt magyar miniszterelnök között. Gömbös is körülbelül olyan eszközökkel dolgozik, mint Bethlen, de szimpatikusabb politikus és erősebb kezű. Feltétlen hive az erős kéz politikájának. Bethlennek talán sikerült, bámu- lókat szereznie Magyarországon, Gömbös viszont híveket fog szerezni, akikkel végrehajtja szép programját. — A fiatalságra támaszkodik. Elgondolásában gyors és modern eszközökhöz nyúl, amikor keresztül akar vinni valamit. Gömbös ma Európa egyik legmodernebb államférfin. Modern célkitűzések, modern eszközök, modern elgondolások és modern stilus jellemzik. Halálos ellensége a konzervativizmusnak. r (Budapest, október 20.) A Budapesten megjelenő Reggeli Újság munkatársa meginterjúvolta Grigorcea búd pesti román követet IL Károly román király magyar királyságáról. A magyar újságíró kérdésére a román követ szintén kérdésekkel felelt, azonban olyan formában, hogy ez teljes cáfolatnak tekinthető. Az ujságiró először is azt kérdezte a követétől, hogy lehetségesnek tartja-e, hogy II. Károly román király Magyarország uralkodója lehessen. Erre Grigorcea követ a következőkben válaszolt: — Lehetségesnek tartaná ön, hogy egy mellkasban két szív dobogjon? Egy szív, amely fen- költ érzéssel vesz körül egy nemzetet és a másik, amely ugyancsak ilyen érzelmeket táplál .egy másik nemzet iránt? Lehetségesnek tartja azonkívül, hogy egy ember két egyházhoz tartozzon? Mondjuk az orthodox egyházhoz, amelyet a román alkotmány ir elő és a római katholiknsokhoz, amelyet viszont a magyar alkotmány kivan meg. — Azt Ön is tudhatja — folytatta ezután felvilágosításait a tornán követ, hogy uralkodónk rokonszenvezik a magyar nemzettel, ennek már többizben tanujelét is adta. Viszont II. Károly király például Francia- országgal is rokonszenvezik és ugye mégsem került sohasem szóba, hogy Franciaország császára legyen? ázt hiszem ez a magyarázat teljesen kielégítő és megnyugtató a perszonál- unióról szóló hírek ellenében. A Vámunióról is volt szó Magyarország és ÍRománia között — vetette közbe az ujságiró. i — Szakemberek részéről — mondotta a követ — már tényleg felmerült dz a gondolat. Itt mindössze arról lehet szó, hogy Románia, Ma- jgyarország és Jugoszlávia között kartellek, szerződések jöjjenek létre a kiviteli üzletek közös lebonyolítása érdekében. Erre a legkitűnőbb példa Stresa volt, hol a magyar és román delegátusok baráti egyetértésben képviselték közös érdekeiket. Bethlen arisztokrata volt, Gömbös demokrata és ezért szimpatikusabb. Bátor és tetterős. Egészen bizonyos, hogy nemcsak adott programot, hanem azt végre is hajtja. — Nagy barátja az olasz fassizmusnak és annak néhány praktikus módszerét alkalmazza is. Viszont le kell szögeznünk, hogy nem utánoz esztelenül. Nem nyúl diktatúrához. Nem akar magyar Mussolini lenni. — A revízió kérdését is szimpatikusán oldja meg. Külföldön roppant óvatosan kezeli a kényes kérdést, nem kíván nemzetközi bonyodalmakat okozni vele, odahaza viszont örökösén felszínen kivánja tartani és ezzel akarja megacélozni a magyar ifjúságot. A revízió jegyében akarja összefogásra birni és egy táborban egyesiteni a fiatal magyar nemzedéket. A cikk Magyarország politikai köreiben Óriási feltűnést keltett. Első eset ugyanis, hogy félhivatalos kormányorgánnm ennyire szimpatikusán irt magyar államférfiről. Annál különösebb ez, mert nem is polgáremberről van szó, hanem a magyar hadsereg egyik tábornokáról. Közös vámterületről nem volt szó, tárgyalások sem voltak ebben az irányban. Erre nincs is szükség, nyolcvanmillió pengőt tesz ki, amit a magyarok évente tőlünk importálnak. A jelenlegi gazdasági viszonyok, az államok ösózetaftása, de azok a tervek, amelyek á román-magyar vámunióra vonatkoztak, megmaradnak magánemb rek vállalkozásának. Ezután a román követ és a magyar újságíró között Gömbös Gyula magyar miniszter- elnök programja került szóba, amelyben az egyik pontban Gömbös leszögezi, hogy baráti jobbot kiván nyujtan Magyarország szomszédai felé. Grigorcea román követ erre a következőket mondotta: — Azt a baráti jobbot, amelyet felénk nyújtanak. nem szabad visszautasitani. örömmel üdvözlöm Gömbös véleményét a gazdasági együttműködésről. Az árucserét illetőleg a két állam között vannak kereskedelmi szerződések és kliring-egyezmények, amelyek eddig kielégítő eredményeket hoztak. í — Örömmel látom, hogy ön is célszerűnek látja a román-magyar közeledést. E nemes szándék könnyen valóra válhat, ha nem fűznek hozzá távoli célokat. Az a feladatunk, hogy ezen a téren a megértés útját egyengessük. Mit kell tudni a rendezőknek ? (Hollywoodi levelezőnktől.) A rendező alakja a nézők szemében mindig valami titokzatosságot rejt magában. A filmben nem látni őt, sőt ha egy film sikerül, akkor még a parancsszavát sem érezni, mert hiszen a jó film olyan, mint a fotografált valóság. Éppen azért kapják tömegével a filmlapok az érdeklődéseket, hogy miképen dolgoznak a rendezők és ezért gondol sok ifjú arra, hogy filmrendezői pályára kellene menni, — ha tudniillik egyéb gyakorlati pályán elhelyezkedést nem tud találni. A rendező munkája valóban nagyon érdekes hivatás. De egyben nagyon nehéz is, mert nemcsak alkotó tehetségre van szüksége, hanem hihetetlen energiára, szervezőtehetségre és igen nagy általános műveltségre. Ezenkívül a technikai tudást sem nélkülözheti. Mindezekből következik, hogy ha valaki rendező akar lenni, nem elég, ha a megfelelő jó nevelésben és iskolázottságban részesült, hanem gyakorlati tevékenységre, az élettel és az emberekkel való közvetlen érintkezés tapasztalataira is szüksége van. Éppen ezért a rendezők legnagyobb része más pálj áról tért át a rendezői pályára és festők. színészek, építészek, fényképészek, irók, sőt újságírók, vágy mérnökök voltak. így például George Hill, az Égi Titánok nagy sikert aratott rendezője, operatőr volt mie'őtt rendezni kezdett és mint a világháború pilótatisztje annyi tapasztalatot szerzett, hogy nyugodtan hozzáfoghatott az Égi Titánok rendezéséhez. Victor Fleming szintén felvevőoperatőr volt, valamint Sidney Franklin is. Clarence Brown prózaibb pályáról emelkedett Greta Garbo világhírű rendezőjévé, árneny- nyiben automobilkereskedő volt, Sam Wood ingatlanügynök és Howard Hughes olaj-furógé- peket gyártott. A rendezők túlnyomó része azonban művészi pályáról került a filmrendezői székbe és nagyrészük színész volt. Ezek közé tartozik Jack Conway, Edmound Goulding, Harry, Beaumont, Charles Brabin, Cecil B. de Mille, D. W. Griffith és Herbert Brenoo. Igen érdekes tapasztalatokat szerzett élete folyamán Tod Browning, Lon Chaney filméinek állandó rendezője, aki régebben cirkuszi pályán működött és minden volt, ami a cirkuszban lehet valaki. Később varietékomikus lett, éppúgy, mint Charles Riesner és W. S. Van Dyke, a Tarzan és Trader Horn világhírű rendezője. George Fitzmaurice Párisban festőművész volt és különös megvilágításai, melyeket filméin alkalmaz, elárulják a festőművészt. Az az általános elv a filmgyáraknál, hogy a jó rendező a rossz kéziratból is jó filmet csinál, viszont a rossz rendező a jó kéziratot is el tudja rontani. A rendezőnek tehát Sokat kell tudnia és az igazi rendező az, mint ahogy mindén életpályán ez dönt, aki Sokat látott, sokat tapasztalt és sokat élt. AUTÓ MODERN S.a. autőbuszjáratai. Téli menetrend. Érvényes 19S3, okt. 15-től. Kolozsvár—Mécs —Marosvásárhely INDUL . . 6151417-1 1 Kolozsvár ' ÉRKEZIK 830 1025 930 |1920 ÉRKEZIK J45 16«. 1540 l8io Mécs INDUL . . 665 825 755 I1736 INDUL . . 75O 1045 1515 1845 ÉRKEZIK 660 g20 750 Ij780 ÉRKE'IK 820 1?2° 1620 I920 Kissármás INDUL . . 615 805 I170S INDUL . . 8"5 1726 162s 1925 ÉRKEZIK 68720 |17— ÉRKEZIK 1025 1925 —-- M.-vásárhe íy 1 INDUL . . — 6—- |15Csatlakozás Teke—Segesvár—Udvarhely felé Összeköttetés Dés—Nagybánya Járattal INDUL . . 17—5 Kolozsvár' r ÉRKEZIK 815 INDUL . . (14—fKolozsvárt ÉRKEZIK IF5" ÉRKEZIK INDUL . . 18« 1845 7*7 Mócs INDUL . . ÉRKEZIK 635 6s° ÉRKEZIK INDUL . . 15« 1545 Mócs INDUL . . ÉRKEZIK 756 75O ÉRKEZIK 19*° -1 l Sármás É INDUL . .-j-ÍT ÉRKEZIK 1816 J ISz.-régera ft indul . . 530 Kedvezményes retour-jegyek. Központi iroda: ClnJ-Kolezsvár, Cal. Dorobanţilor (Honvéd acca) ?. Nem lehet román-magyar perszonálunió — állapítja meg Grigorcea, a budapesti román követ
