Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-03 / 227. szám

îpviselGház CJrsf-Kolozw üt, 1932. olcióher 3 * Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám óra 4 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARn LAP Szerkesztéségi és Ide d u «ivatili ta'efan 503, 5.94 XV, évfolyam 227. szám Előfizetés Magyarországon; Egyévrs 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre(2.50 Egyes szám ára 29 fillér. Titulescu külföldi nyilatkozata bombaként hatott Bukarestben A diplomáciában szokatlanul kitámadja a kormány kül­politikai akcióját — Veszedelmesnek mondja az oro­szokkal a tárgyalást — Vaida végleges döntést kér az uralkodótól — Hirtelen elterjedt a kormánybukás Kire (Bukarest, október 1.) A külföldi sajtó szá­mára Titulescu nyilatkozatot adott le s a nyi­latkozat itthon felzavarta a belpolitikai vizek csöndjét. Vannak, akik kormánybukásban re­ménykednek, vannak, akik kormánybukástól félnek. Vannak, akik nagyon elitélik Titules- cut a külföldi sajtóban közreadott kijelenté seiért, viszont mások a lemondott londoni követ nek e szokatlan csele d létében az ellenzék re­ménységeinek a megerősödését látják. Tény hogy a Titulescu-ügy most már elintézést igé A király döntését várják Ma délelőtt Vaida miniszterelnök ismét ki utazott Szinajába, a Titulescu nyilatkozatáró1 jelentést tenni. Sajtókörökben úgy tudják, hogy Vaida mint felelős kormányelnök a Titulescv elejtését kérte az uralkodótól, vagyis azt az előterjesztést tette, hogy fogadja el az uralkodó a Titulescu lemondását. Hogy mi lesz ennek az előterjesztésnek a követ kezménye, azt nem lehet tudni, Most fog azon ban kiderülni, hogy milyen erős ilyen esetber a Vaida-kormány, mert kedvezőtlen döntés esetén le kell von­nia a konzekvenciákat. Kormányhoz közelállók lehetetlennek tartanak ilyen kedvezőtlen döntést, azonban kizárva semmi sincs. Ma amikor Mironescut sürgősen elhívták a parlamentből és a konverziós vitát emiatt abba kellett hagyni, a folyósokon és az ülésteremben az ellenzék örömmámorban tört ki. Nem tudták, mi lehet az a fontos ügy, amiért olyan sürgő­sen távoznia kellett a pénzügyminiszternek s aí törvényjavaslata feletti vitát is félbe kellett szakítania. E ritka esetre nem találtak más magyarázatot, mint azt, hogy megbukott a kormány. Sürgés-forgás keletkezett, a liberálispártiak nagy örömmel kapták fel a hirt. ' Később megjött a magyarázat: Géniből szói litották telefonhoz Mironescu minisztert, Mad- gearunak volt sürgős beszélni valója. Jellemző azonban a helyzetre, hogy egy ilyen véletlen eset is pillanatok alatt valószínűvé tudja tenni a kormánybukás hirét. Titulescu nyilatkozata Külföldi táviratok közlése szerint Titulescu a következő nyilatkozatot adta a Reuter táv­irati irodának: — Nincs román ember, aki nálamnál job­ban ki vánná a szovjetunióval való megegyezést. De amikor megállapítom, hogy nyolc hónapon keresztül igyekeztünk Franciaországgal és Len­gyelországgal együtt megállapodásra jutni és lehetetlen volt anélkül, hogy Románia legeminensebb érkekeitől el tekintettünk volna, akkor helye van-e egy újabb, öt évre szóló pak­tumnak? Nem nyujt-e több biztosítékot a Bri- and—Kellog-paktum, amely nincs időhöz kötve? Románia és Oroszország között nem ugyanaz a helyzet, mint Oroszország és Franciaország, vagy Lengyelország, vagy a balti államok bár­melyike között, mert Oroszország elismerte ezeknek ha­tárait, a Romániáét ellenben nem. — Ha tehát egy ilyen időre szóló szerződés létrejön, úgy az csak gyengítené a Briand— Kellog-paktumot és Románia öt év múlva, a szerződés lejártakor áldozata lenne egy erőszakos aktusnak anélkül, hogy ez az aktus a Briand—Kellog- paktumot megsértette volna. Romániára nézve tehát sokkal rosszabb helyzetet_ terepit, ha meg­nemtámadási paktumot köt, mintha egyáltalán semmilyen szerződést nem köt az oroszokkal és marad a Kellog-szerződés. Elmondja Titulescu, hogy eddig 5 volt speciális delegátusa Romániának ebben a kér­désben, de csodálkozással állapítja meg, hogy az ő megkérdezése nélkül egy njabb ak­ciót kezdtek, anélkül, hogy őt legalább egy sifriozott távirat­ben értesítették volna. Vájjon a szovjetunió le­mondott igényeiről? Vagy Románia változtatta meg álláspontját? Titulescu végül hangsúlyozza, hogy egész életében teljes hűséggel szolgálta hazáját és mindig lelkiismeretesen teljesítette a rárótt fel­adatokat. Hej, Alfáiul Sokan megmondották már régen: „ennek rossz vége lesz.“ Talán már vége lesz a gyergyóalfalvi gyil­kosok pőrének, illetőleg annak a Csíkszeredái főtárgyalásnak, amely az elvetemült szenny- embereknek olyan förtelmes bokrétáját szedte össze, hogy ezekről éppen elég volt annyit ol­vasni, mint amennyit olvasni alkalma volt an­nak, akit érdekelt. Éppen elég volt, talán túlsók is volt ahoz, hogy továbbra is érdekeljen ez az eset, úgy mint bünügy. Olyan súlyos büntetése­ket és annyit nem is osztogatnak, nem is tudnak osztogatni, mint amilyeneket és amennyit a ra­dikális morálmütét megkívánna. De le kell szö­gezni már, hogy egy derék népnek, a gyergyói szegény és becsületes székelysógnek arról a sze­metjéről, _ salakjáról, éjszakai sötétségből kinőtt giz-gazáról van szó e gonosztevő típu­sok csoportjában, amelyet éppen a tisztalelkü és tisztaóletü nép közéleti magatartása ellen igyekeztek felhasználni annyiszor. A sötétség­ből gaztettek tevékenységeire felszabadított ijesztő alakok ezek, akiknek semmi köze ahoz a néphez, amelynek igy is ártatlanul is szé­gyene ma ez a szó: Alfalu. S mindjárt hozzáte­hetjük, hogy az alfalvi egyszerű emberek tisz­tességérzete szégyenli legnagyobb mértékben falujuk nevéhez fűződő bosszantó aktualitást. Gyergyóalfalunak már régi a rossz hire. A romlásnak már régen elterjedt a hire, de még­sem olyan régen, hogy sokan ne emlékeznének arra, hol kezdődött. A szegény, de tisztes életű Alfaluba mintegy 3 évtizeddel ezelőtt bepis- lantott a szerencse s bevitte a hasznos faüzletek­kel a munkának olyan jövedelmét, amit az ot­tani régi szegénységben _ nem ismertek azelőtt. Az üzletek vittek be uj embereket is, akik nj életmódokat mutattak meg. Az üzletek kivetkőz­te t te _k egyszerű dolgos falusi embereket a fehér „harisnya“ kezet kérgező munkás egyszerűségé­ből s a soványtalaju fensik mezejéről úgy csi­nált belőlük ipartermelőt, vállalkozót, üzért, hogy kiforgatta a tisztes életmódból is. Mert az alfalvi egyszerű emberek egyszer csak pezsgőt kezdettek rendelni a vendéglőben, ők, akik ad­dig ezt az italt talán hírből sem ismerték, hety­kén állítottak be a szentmiklósi fogadóba s meg akarták mutatni, hogy tudnak urizálni: — Kérek egy üveg pezsgőt. Akik látták ezeket a jeleneteket, amelyek­nek a vendéglői hősei hamistanuznak most a törvényszéki tárgyalóteremben, megcsóválták a fejüket és akkoriban mondogatták: — Hej Alfalu, ennek nem lesz jó vége. Ennek az a vége lett, hogy most ilyen zül­lött embertípusok miatt kell szégyenkeznie a szegénységben és tisztességben megmaradt al- falviaknak, mint amilyeneket ez a pör a nyilvá­nosság elé állított. De ezeknek a botrányalakok­nak, börtöntöltelékeknek semmi közük nincsen a néphez, csak annyi, hogy ezeket keresik ki mindég a magyarság megbomlasztáSi kísérle­teire, iskolaügynek, egyházi ügynek, magyar egységnek az ellenzőiül. Hiszen. Alfalu tisztes népe a maga egykori szerencséjét igyekezett a művelődésre, haladásra kihasználni. Nem emlí­tünk egyebet, csak annyit, hogy ez a falu fen- tartott egy középiskolát is, és egy gyergyói fa­lunak jóval előbb volt villanyvilágítása, mint Kolozsvár sz. kir. városnak. Azonban nem tudta megakadályozni, hogy sokan le ne vessék ma­gukról a népi fehér harisnyát és a harisnyáé viselettel a népi értéket jelentő tisztességet. Hej Alfalu, ezt a szégyent el kell most visel­nünk, de az egész népünk számára kell hogy le­gyen ennek a szégyennek tanulsága. Ki kell do­bálni a népéletből mindenütt a mindenre kap­ható, mindenre megvásárolható, aljas lelkű em­bertípusokat. Olyan erőssé kell fokozni az együvétartozás szeretet-szellemét, hogy ez lök­je ki magából az eltántorítható lelkeket, a gya­lázatra képes jellemteleneket. Igaz, hogy most néha nehéz megküzdeni ezeknek a betolakodásá­val, mert a gyalázattal nemtörődők burjánzási időszakát éljük. De ezzel a nehézséggel meg kell küzdeni. Ezt a nehézséget vállalni kell. Hírhedt gonosztevők törvényelőtti szereplé­se nem vethet árnyékot egyetlen egy tisztessé­ges emberre sem. A tisztességes Gyergyóra sem, ami van. A nép már régen kimondotta a maga Íté­letét a megvetésben az ilyen embertípusokról, csak a törvény kezére nem kerültek. Most a tör­vény szavára került a sor.

Next

/
Thumbnails
Contents