Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)

1932-10-16 / 238. szám

XV. fiVF. 238. SZÁM. KeletjÜjsäg 1 Mai diák az egyetemi könyvtárban Egyszerűeknek látszó kérdések, amelyekre nehéz válaszolni Az egyetemi ifjú, aki magyarul, románul, franciául és németül bes2él% de nem tudja, este hol alszik és délben, mit ebédel (Kolozsvár, október 14.) Valamelyik délelőtt behúzódtam az egyik egyetemi könyvtárba, Egyetemi hallgatókat találtam itt, akik már visszajöttek vizsgázni, vagy esetleg beiratkozni a következő évre- Itt töltik a napokat, melyek bizony a mai nehéz időben lassan és kedvetlenül vonszolódnak tova az idő végtelenjébe. De a fi ik örszeülnek rendületlenül mindennap és tanúi­nak, olvasnak hűségesen, mintha a jövő falait ostromolnák minden meghódított betűvel. Sajnos, a betűk falasa még mm elég am, bogi vele minden szükségletüket kielégítsék. Élni kell mindenekelőtt, a testi életet kell f mu­tai tani, mert anélkül a lélek sein érvényesülhet óbbon a materialista világban, akárhogy táplál­va van is. Hiába, már ez igy van. Pedig az ide Coózesereglett ifjak nagyrésze előtt még a leg­sűrűbb homály fedi a kilátásokat mindarra vo­natkozólag, ami a testi élet feltételeit illeti, hogy mi lesz velük az uj iskolai évben. Ilyen reménytelen esztendő elé még nem indult a dvik■ ság egyetlenegy ősszel sem. Álljon itt néhány pillanatfelvétel enpek a bizonyítására. A könyvtár használatára feljogosit egy egy­szerű iv kitöltése, melyen a legalapvetőbb kér déseket teszik fel a beiratkozó elé s az igy nyert adatokat majd felhasználják statisztikai ré- lokia a mai ifjúság anyagi és szellemi életének a tanulmányozásánál. (De nehogy valaki ilyen adatok alapján akarjon képet alkotni magának a diákság helyzetéről, mert a legfontosabb kér désekre maguk az ivet kitöltő diákok is csak szellemes ötletekkel tudnak valami választ be Írni, amint azt mindjárt meglátjuk ) Két falusi fiú jön be, az arcukon még rajta maradt a nyári napok egészséges szinc- Meg kapják az ivet, hozzáfognak kitölteni. — Milyen nyelven beszél? — következik a kérdés mindjárt az anyakönyvi adatok után. — Magyar, román, francia, német — íródik be a felelet. őszintén szólva nem néztem volna ki ennyit a fiúból, különösen azért mert az első pillanatra megállapítottam, hogy falum szülők gyermeke. — Szülőjének vagy gyámjának foglalkozá­sa? — kérdezi tovább a másik sor, — még erre is beiródik a felelet, hogy: nyugdíjas. De már a harmadik kérdés ezek után annyira naiv, hogy komoly feleletet lehetetlen is volna beírni. Ugyanis arról tudakolózik, hogy mennyi jöve­delmük van a szülőknek. De meg is akad itt a toll, mert mit lehet válaszolni erre a legjobb akarat mellett is- Mi jövedelme van ma egy nyugdíjasnak, erre nehéz számokban felelni. Talán még ha azt kérdeznék, hogy mennyi jöve­delme kellene legyen, vagy mennyi nyugdíjhát­raléka van kifizetetlenül, akkor még lehetne be­szélni. — Te Józsi, ide mit Írjak? — fordul jóta­nácsért a barátjához. — írd azt, amit kapnia kellene, — pillant fel a saját lapjáról a másik- Közben ő is kitöl­tötte, hogy az apja földmives és a jövedelmi ro­vatba elszánt gesztussal — behúz egy hosszú vo­nalat. Ez a leghelyesebb megoldás, mert tudni fogja mindenki, hogy ez körülbelül lejben meny­nyinek felel meg. Aki pedig az átszámításhoz nem ért, az nyissop fel egy közgazdasági lapot és rögtön megkapja a szükséges magyarázató kát. Ezalatt a másik lapra is beiródik nagy bi­zonyt;! lan számokkal, hogy a jövedelem 800 lej. Lehet menni tovább, de mind nagyobb tapaszta­latlanságot árul el ez a kiterített fehér lap a reális élet iránt. Ugyanis most már arra kiván­csi, hogy a „tanuló élvez-e valahonnan segélyt és ha igen, mennyitV' Kicsi iróniát érez a kitöltő ebben a kérdés­ben, valószínű nem a legkellemesebb meglepe­tések érhették ezen a téren, mert odaszól megint az előbbi Józsinak és fanyar mosollyal mondja: — Beírom, hogy „élveznék szivesen, ha vol­na.“ De ezt mégis igen szellemeskedőnek találja és nem Írja le. Végre megtalálja a megoldást es beírja némi megelégedéssel: Nem élvez. Ezzel készen volnánk, de jön a következő: Lakása, ucca, házszám, internálás, vagy hóna­pos szoba? — Na it.t lehet, válogatni, amint látom. minderre én volnék a legkiváncsibb — mondja a szomszédnak, aki közben a kedvezmény élve­zéséhez is beirt egy határozott nemet, összemo­solyognak a papiros felett, tanakodnak egy da­rabig. mert valamit be kell vallani, mert csak nem lakhatnak az uccán. A valóságot nem Írhat­ják, mert most még potyáznak azoknál, akik­nek valahol már van lakásuk. De Józsinak itt is helyén van az esze és rövidesen egy teljes cim tölti meg a rovatot, még a hónapos szoba meg­jegyzést is utána teszi a szabatosság kedvéért. Jön még az utolsó s egyben a legcsattanó' sabb: Hol étkezik? A másik rögtön rávágja a feleletet, mely ezek után magától jött. — A napnál. — Közelebb nem kapnál? — érdeklődik őszin­téin a Józsi, kacagását befelé nyeldesi, mig a másik megnevezi a közelebbi vendéglőt: — Akkor talán a holdban. Végeredményé­ben úgyis mindegy. A könyvtári csend ellenére is felkacagnak ezen a fordulaton, dehát mégis kell valamit - irni, mert a polgári élet úgy kívánja, hogy le­SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM BUDAPEST subalpin (430 m.) Diétás gyógyintézet Legideálisabb őszi, téli klimatikus üdilllőholy. Már heti 140P.-t6l orvosi felii gye! ette!, 5—6-szori étkezéssel, vizkurá­vai, fűtéssel együtt. gyen meg mindenkinek a rendes kosztja és la­kása. Amint látjuk, még az egyetemi hallgató­nak sem engedik meg, hogy kivétel legyen ez alól, hiába magyarázná, hogy ő tulajdonképpen meg sem tudná mondani, vájjon mikor és hol szokott „étkezni.“ Végre mégis megállapodnak abban, hogy „háznál.“ Ezekután már lényegesebb kérdés nem lé vén, beadják az ivet és eltűnnek a könyvszekr^r nyék között- A diák. aki tud magyarul, románul, franciául és németül, de azt mégsem tudja, hogy ma a világegyete~r melyik pontján fog megebédelni. És körű1 az asztaloknál minden­hol tömötten beülték a helyet az ideálizmussát tele fiatalok, akiknek talán jó is, és lehet, hogy az egyetlen kivezető ut a valóságból az, hogy nem veszik komolyan a nyomorúságos helyze­tet. Ülnek és falják a betűt, ahelyett is talán; amit anyagi formában kellene bevenni. Kijövet még belenéztem a könyvbe, ahová bevezetik a beiratkozottak neveit- Azon a ng- pon már másfél oldalt töltöttek meg. Egymás alá sorakoznak a megjegyzések: tanárjelölt, joghallgató, orvostanhallgató, gyógyszerész stb. És ezzel van megtelve az egész könyv. Je­löltünk volna elég, de vájjon mi lesz belőlük? ». Jakab György. Két és fél milliárd a GFR folyó évi deficitje jelentette ki Mirto közlekedésügyi miniszter 3 milliárdos költségvetéscsökk eníésí terveznek mindennemű szabadjegy beszüntetésével d< (Bukarest, október 14.) Eduard Mirto köz­lekedésügyi miniszter Ioaniţescu munkaügyi miniszter kíséretében próbautazást tartott a napokban az Angliából rendelt „Sentinelix Camel“ autómotoron, amelyet azzal a céllal akarnak bevezetni a CFR mellékvonalain, hogy az autóbusz és autó konkurrenciával felvegye a harcot. Az utazás alatt Mirto miniszter érde­kes kijelentést tett az újságíróknak, amelyek közül különösen a CFR átszervezésére vonat­kozó tervei nagyfontosságuak. — Akarják tudni, hogy áll a kormány? -— kérdezte a miniszter az újságíróktól. — Természetesen. — A lehető legjobban. Ezután a Tituleseu-ügyről intéztek kérdé­seket Mirto miniszterhez, aki sietett leszegezni, hogy bármilyen formában is intéződjék el az ügy, az semmiféle befolyással nincs a kormány helyzetére nézve. Ha Titulescu hazaérkezése után nem fogadja el a kormány ajánlatát, ak­kor Vaida marad a külügyminiszter és minden megv. tovább a régiben. Külön megkérte Mirto miniszter a sajtó munkatársait arra, hogy Írják meg azt. hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságánál folyó tárgyalások nagy reménnyel kecsegtetnek cs valószínű nagyobb összegű segítség folyósításá­nak lehetősége, amelyet elsősorban a mezőgaz­daság talpraáliítására fognak felhasználni. Ezután áttért saját specialitására a CFR-re s mindenekelőtt nyilvánosságra hozta azt, hogy az 1932. évi deficit két- és felni illiárd lejt tesz ki. A deficit általában a személyvonatok néptelen- ségéből és a mellékvonalak nagy veszteségeiből ered. — A jövőévi költségvetés — mondta a mi­niszter — elkészítésénél nagy leszállításokat kell végeznünk aunál is inkább, mert a jőve delinek is csökkeni fognak a tarifaleszállitás következtében. Összesen húrommillíárd lejt fog kitenni a költségvetés leszállítás. A miniszter szerint elsősorban a tüzelő-! anyagoknál fogják a kiadásokat csökkenteni, al lehetőség szerint olyan mértékben, hogy a bá­nyaipar ne szenvedjen ennek következtében. Másodsorban a személyvonatoknál eszközölt ta­karékosság jön tekintetbe s a CFR el van hatá­rozva arra is, hogy mindenféle kedvezmény és ingyenjegyet beszüntet. Azért is kivihetőnek látja Mirto miniszter a kedvezmények meg­szüntetését, mert a tarifákat olyan mértékben fogják leszállítani, hogy mindenki számára hozzáférhetővé válik a CFR vonalain való utazás. — Remélem, hogy a CFR személyzete is belátja a szükségességét a takarékosságnak s a maga részéről is kész lesz meghozni az áldoza­tokat ezekben a nehéz pillanatokban. Ha a miniszternek ez az utolsó kijelentése arra vonatkozik, hogy a CFR tisztviselői eset­leg újabb fizetésleszállitásnak vannak kitéve,, úgy nem hisszük, hogy a már amúgy is eppett az életstandardra csökkentett fizetésű CFR tisztviselők boldogan sietnének az „áldozatot“ meghozni. Ami az uj angol motoros vonatot illeti, a,z kitünően bevált, 75 kilométeres sebességgel abszolválva a Bukarest—Giurgiu és vissza utati Ezeknek a vonatoknak a bevezetését úgy terve­zik, hogy tarifájuk ötven százalékkal alacso­nyabb lesz a többi vonatokénál s igy sikerülni fog velük kiszorítani az autóbuszok t. í ■se Gyümölcsfákat legjobb ősszel ültetni. kérjenek Árjegyzéket IlmbPDs! Fischsr ss Aiud—Nagyenyed.

Next

/
Thumbnails
Contents