Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-14 / 210. szám
* e 1 Öh á z BUDAPEST V Clzsf-SColoxsvtfr, „ _ , 1932. szeptember 14 * SSJßFCsIl Tiursxir Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. országos maqyarpArti lap Szerkesztőségi és kiadóhivaUtI te'etaa: 503, 6,91 XV, évfolyam # 210. szám Előfizetés Magyarországán; 1 Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 120 fillér. Feloszlatták a néniét birodalmi gy ülést Aia^22sa és Olaszország tHna®^atjáIí a német ©g’yess- jogosnltságot — A francia választ kedden teszik közzé (Berlin, szeptember 12.) Egész Németország legnagyobb feszültséggel várta a birodalmi gyűlés megnyitását, de mondhatjuk, hogy nemcsak Németország, hanem az egész világ figyelme a ma délután 3 órakor megnyiló birodalmi gyűlés felé fordult. Már az ucca képe is elárulta, hogy nagy események készülnek. A parlament elé nagy tömeg sorakozott fel, a parlament belsejében minden hely elkelt. A képviselők úgyszólván teljes számban felvonultak, a karzatokon szorongott az érdeklődök tömege,kormány teljes számban felvonult. Gering elnök három órakor nyitja meg az ülést. Az ülés megnyitása után a kommunisták a legutolsó szükségrendelet visszavonását javasolják és bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. A szocialisták szónoka csatlakozik az indítványhoz. Göring elnök kérdést intéz a parlamenthez, k.ivánja-e a szavazás azonnali megkezdését. A parlament egyhangúlag a szavazás megkezdése mellett döntött. A Hitler-párt szavazás előtt félórai szünetet kért, amelyet a birodalmi gyűlés megadott. Háromnegyed négy órakor Göring elnök megnyitja az ülést és elrendeli a szavazás megkezdését. A szavazás megkezdése után Papén kancellár kért szót, amelyet azonban az elnök a házszabályokra való hivatkozással nem adott meg. Erre a kancellár egy iratot akart átadni az elnöknek, aki azonban az átvételt megtagadta. Erre Papén kancellár az iratot letette a ház asztalára és a kormány tagjaival együtt eltávozott az ülésteremből. A gyűlés folytatta a szavazást, a kancellár azonban távozása közben többször kijelentette, hogy Hindenburg elnök feloszlató leiratát tette le a ház asztalára s igy a birodalmi gyűlés jogilag feloszlottnak tekinthető. A kancellár azt is kijelentette, hogy a parlament sürgős feloszlatására azért volt szükség, mert megtörténhetett volna, hogy a parlament a legutóbb kiadott gazdasági sziikségrendeletet leszavazza, ami az ország'nagyfokú károsodását jelentette volna, A német birodalmi gyűlés feloszlatása nem lephet meg senkit. A kormány semmiféle többségre sem támaszkodhatott, de a parlament egyetlen pártjának sem volt többsége, sőt a pártokat elválasztó nagy elvi ellentétek miatt még csak remény se volt arra, hogy két vagy több párt koalíciója révén munkaképes többség jöhetett volna létre. A feloszlatás tehát megtörtént, hogy azonban Papennek mik a legközelebbi tervei, arról semmit sem lehet tudni. Lehet, hogy uj választással próbál alkotmányos többséget biztosítani, az sincs kizárva, hogy parlament nélkül akar kormányozni. Angisa elismeri a németek egyenjofösuHságát A francia választ szombaton Francois- Poncet berlini nagykövet átadta a német külügyminiszternek. A válasz tartalmát csak kedden hozzák nyilvánosságra, de minden jel arra mutat, hogy a francia álláspont teljesen visszautasító lesz. A franciák az egyes követelésekre nem adnak választ, hanem a németek áltai ajánlott közvetlen tárgyalásokat utasítják a Népszövetség elé. A német lapok ebben nagy sérelmet látnak és kétségtelen, hogy a német-francia viszony ismét kiéleződött. (London, szeptember 12.) A Daily Telegraf híradása szerint Macdonald miniszterelnök hosszasan tárgyalt Simon külügyminiszterrel, a tárgyalások során megvitatták Anglia álláspontját a francia-német konfliktussal kapcsolatban. A lap értesülése szerint Anglia csak a közvetítés álláspontjára helyezkedik, mert mindent el keli követni, hogy Németország a leszerelési konferencián résztvegyen és továbbra is a Népszövetség tagja maradjon. A lap szerint Angliának el kell ismernie a német követelések jogosságát, már csak azért is, mert a mostani konfliktus elsimítása alkalmas lehet arra, hogy a németeket végkép megbékítse. Anglia hajlandó a német követeléseket támogatni, feltéve, hogy Németország, bejelenti, hogy a leszerelés gondolatát előbbre juttatja. (Genf, szeptember 12.) A leszerelési konferencia technikai bizottságának hétfőn kellett volna összeülnie. A német delegátusok azonban mindaddig nem hajlandók a bizottsági üléseken résztvenni, amig az egyenjogositás kérdésében döntés nem történik. A bizottság elnöksége a hétfői gyűlést csütörtökre halasztotta el. mert reméli, hogy addig a nehézségek kiküszöbölődnek. A franciák azt hiszik, hogy a németek nem zárják el maguk elől az utat a leszerelési konferencián való további részvételre nézve. Mussolini Németország mellett. Mussolini egyenesen a német követelések mellé állott. A berlini Börsencourir-ban cikket irt, amelynek már eime is: Németországnak igaza van, elárulja a Duoe álláspontját. A nemzetközi politika legfontosabb eredménye, irja Mussolini, a német kormány bejelentése. A németek joggal tarthatnak _ _ igényt arra, hogy egyenjogúságukat elismerjék, hiszen tagjai a Népszövetségnek, amelynek tagjai között pedig kiváltságos tagok nem szerepelnek. A valóságban azonban Németország a locarnoi szerződés, sőt a Kellogg-paktum dacára is még mindig másodrendű hatalomként szerepel. A genfi konferencia csődje igazolja a németeket, akik Dem akarják, hogy a mai helyzet állandósuljon. A németek kimaradása a leszerelési konferenciáról irja Mussolini, a konferencia végleges összeomlását jelentené. A jelen körülmények között feltétlenül szükséges, hogy Németország a fegyverkezés kérdésében teljes egyenjogúságot kapjon már esak azért is, hogy a németeknek alkalmuk legyen bebizonyitaniok, hogy ők is kívánják a békét és a leszerelést. Ha azonban a többi állam nem szerel le, — fejezi be fejtegetéseit Mussolini -- Németországnak is feltétlenül joga van ennek megfelelően fegyverkezni. Harcias kijelentések a marnei csata emlékünnepén. Â marnei csata emlékünnepén Maux-ban Herriot nagy beszédet tartott, a beszéd Lebrun elnök. Edge amerikai nagykövet és Pershing tábornok amerikai vezérkari főnök jelenlétében hangzott el s igy fokozott jelentőségű, Herriot beszéde bár általánosságban nem volt harcias, de kifejezésre juttatta, hogy Franciaország ragaszkodik a biztonsági rendszabályokhoz, hogy a háborús veszedelmet megakadályozza, Célzott arra is, hogy Franciaország nem mehet bele újabb fegyverkezés megengedésébe. Paul Boncour francia hadügyminiszter egyenesen kikelt a német fegyverkezés egyen- jogosságának elismerése ellen, arra hivatkozott, hogy Németország fegyverkezik és ezért Franciaországnak mindent meg kell tennie a német fegyverkezés megakadályozására. Dagad a 20 milliós bukaresti szállítási botrány Az Adeve.ru! szeriül a feadlszálíitásofesiál kompromittált tábornokok ellen vágyom zárlatot rendeltek el (Bukarest, szeptember 12.) Az Adeverul szerint Gavrileseu tábornok a II. hadtest hadbíróságának megbízásából folytatja a vizsgálatot a haditengerészetnél, ahol bizonyos visszaélések valószínűségére jöttek rá a hadihajók szállításánál, valamint a szénszállítmányok átvételénél. A lap szerint több, mint 20 millió kárról van szó, amelyért több magasrangu tengerésztisztet tesznek anyagilag felelőssé és a hadbiróság már indítványt tett a szóban- í'orgó tisztek vagyonának zár alá vételére. A vizsgálat a következők ellen folyik: Cedrea ellentengernagy, volt haditengerészeti felügyelő, akit 28 millión felüli kórért tesznek felelőssé és ezenkívül egyetemlegesen, társaival együtt még 20 milliót követelnek tőle, Budeann tábornok intendáns, aki ellen 344.000 lej a követelés és ezenkívül 578.000 az egyetem- leges felelősség részesedése. Vasilesen Matei parancsnoktól 12 millió 814.000 lejt akarnak behajtani és szavatossági alapon több mint 18 milliót. Több alsóbbrangu tengerósztiszt is szerepel a kinos ügyben és egy Urbano nevű olasz, aki Bukarestben él és aki a tengeralattjáró és torpedőüldőzők szállítását közvetítette. A magasabbrangu tiszteknél minden valószínűség szerint csak mulasztásról van szó, de a hadbiróság ennek dacára felelőssé kívánja tenni az állam káráért a lelkiismeretlen parancsnokokat. Egy tengeralattjárót, amely nem felelt meg a rendelés előírásainak és amelyet most akartak átadni, a hadügyminisztérium a szállító olasz gyár rendelkezésére bocsátja. A hajóért előlegben kifizetett 150.000 liráért is felelőssé teszik a rendelésnél eljárt közegeket.
