Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-12 / 209. szám
Még ma nem igen tudja mindenki, hogy mit jelent ez a szó )) ÍH19 (( de egészen bizonyos, hogy aki egyszer e cégnél vásárol, megelégedetten jegyzi meg az KtimUjs&G y> ASCONlaCALEA REG. FERDINAND 25. ^ (Főpostával szemben) nevét, mert ott a legolcsóbban vásárolhatja mindenki a legutóbbi divat szerint és kiváló minőségű szövetekből készült ruhaszükségletét. ELSŐRENDŰ ŰRI SZABÓSÁG XV. ÉVF.209 SZÁM. Ön ne higyjen nekünk, de jöjjön be hozzánk és győződjön meg személyesen, hogy nálunk vá- várolhaí a legelőnyösebben !!! Jókai Mór történelmi regényeinek rehabilitációja Rajka László kolozsvári tanár tanulmánya Jókai két regényéről, mely bizonyítja, hogy Jókai történelmi regényeiben lelkiismeretesen kodott a történelmi hűséghez ragaszAmint Jókai alakja immár mithikussá vált, az újabban tolyó kutatások róla mindinkább kiemelik realizmusát. Ami azt teszi, hogy abban a kritikai bozótban, mely) életében és földi halála óta müveinek nagyszerű virágos kertjében támadt és mely dudva- tömeg szamártövisekben sem szűkölködik, bár, terme szetesen az elismerésnek és csodálatnak szépséges virágai is illatoznak közte, valótlan az a frázissá vált kifogás, hogy „túltengő a fantáziája“, mely történeti tárgyú müveiben főeleme regényeinek. Azok, akik foglalkoztak históriával, történelmi korokat részletező memoárokkal, jól látták, Jókait olvasva, hogy mennyi históriai adatot használ fel, hogy nem fantáziájának féktelen csapongása, hanem átélései, olvasmányai, tanulmányai az alapjai történelmi színezetű munkáinak is. Most, föntartván azt a szerencsét, hogy más vonatkozásban is szóljunk erről a tárgyról, — mert ideje immár a Jókairól Írott dzsungelt egy kissé megtisztítani, — ezúttal Jókai két müvének forrásáról adhatunk számot két alapos és okos tanulmány nyomán, melyeket Rajka László dr., a Marianum leányfőgimnázium tanára Kolozsvárott irt és melyet az Erdélyi Muzeum Egyesület kiadásában megjelenő Erdélyi Tudományos füzetekben adott közre dr. György Lajos, Erdélynek ez a kiváló iiodalomtörténetirója, akinek érdemes munkásságáról szaktudománya terén és nagyszerű alkotásáról, mely által a kolozsvári katb. főgimnázium könyvtárát nyilvános könyvtárrá fejlesztette, nem lehet eléggé hálával és elismeréssel lennünk. Jókai „Törökvilág Magyarországon“ c. regényét és „Kalandor“-át, helyesebben „Egy hirhedt kalandor a XVII.-ik században“ c. regényeinek forrásait világította, meg e kiadványsorozat két füzetében dr. Rajka László Jókai elsőbben említett regényének két törté nelmi munka volt a főforrása, mindkettőre Jókai is hivatkozik többször. Egyik Cserei Mihály históriája, a másik Bethlen János erdélyi kancellár Historia Rerum TranssHvanicarum ab a. 1662 ad a. 1673. Mint cime mutatja, az 1662—1673 közt való évek történetét adja Rajka részletesen és alaposan kimutatja Jókai néhány tévedésével együtt, hogy müvében hogyan használta föl forrásainak adatait. Fejtegetései, mint minden előttünk, a mi e halhatatlan nágy póétánkról szól, érdekesek és tanulságosak. Mi itt csupán következtetéseit adhatjuk, melyek azonban, természetesen munkájának legfontosabb részei. Rajka professzor fölveti a kérdést: „rossz történeti regényíró tehát Jókai ?“ És erre — úgymond Rajka — nyugodt lelkiismerettel feleljük: Nem. „Ha egy történeti regényírónak annyi szabadsága sem lehet adott anyagával szemben, akkor Tinódi Lantos Sebestyén a legzseniálisabb poéta a világon !“ Rajka ezután megállapítja, hogy Jókai lényeges eseményt nem változtatott meg, történelmi forrásait kellő tiszteiéiben tartotta, sót Csereit talán túlságos hiven is követte. Rajka most rátér arra a kifogásra, melyet Jókaival szemben szoktak tenni: Igaz ugyan, hogy a történelmi eseményeket nem ferdíthette el nagyon, de regényeinek történelmi levegője hamis. Való igaz, a Törökvilág, Erdélynek nem kedvező korszakából meriti tárgyát, hangulata mégsem komor. Az adót követelő török — mondja szerzőnk - bizonyára nem volt oly mulatságos figura, mint Yffim bég Jókainál, Jókainak ezt a szokását különösen Gyulai Pál ostorozta szüntelen, pedig nem volt tökéletes igaza, mert nem léhaság és felületesség volt, aminek Gyulai nevezte, hanem derült világnézet. Jókai a sa ját élete eseméuyein is nyugodt derűvel tekint végig. 1849-50-ben történt bujdosása, későbbi politikai el ítélése sem lehetett abban a pillanatban oly mulatságos előtte, mint amilyen derült humorral tudta azt később elbeszélni. Ha müvészetileg jogosult Doszto- ievszky pesszimizmusa, akkor éppen annyira jogosult Jókai derült optimizmusa is. Rajka dr. azzal a véleménnyel végzi tanulmányát, hogy az összehasonlít, részek bárkit meggyőzhetnek. Jókai valóságos bűvész abban, hogy a hoit történelem betűjét megérinti éf ibtól oly káprázatosán pazar világ támad bámuló szemeink előtt, melynek láttára nem mondhatunk mást. minthogy istenáldotta nagy tehetség volt az, aki ily varázslatra képes volt. Jókai Kalandoráról, melyet nemzetközi viszonyaiban is a legérdekesebb és legizgalmasabb, teljesen modernnek nevezhető regénynek tartottam mindig, eddig is tudtuk, hogy Jókai ezt a regényét, mely e-y XVII.-ik századbeli német tüzér pőrének keretében, páratlanul érdekes kalandjának sorozata, a Rhei nischer Antiquarius c. műből irta. Maga Jókai megnevezte forrását, mint annyi más regényénél. És úgy nevezett kritikusai, anélkül, hogy összehasonlították volna forrásával müvét, szinte érthetetlen vakmerő ségget kicsinyelték egyik-másik könyvét. Nem beszélek a nagyobb és régebbi kritikákról. Azok megjelenése idején a komoly, modern kritika módszere nem volt annyira kifejlődve, mint az ujabbi időkben. Am, hogy Jókairól, monográfiában is, kivált az Akadémia által kiadott életrajzban is annyi nagyképűség és oly fel- sőbbséges, mulatságosan orrhangu részletek jelenhessenek meg, a világ egyik legnagyobb regényírójáról, ezért: ha még tudnék csodálkozni azon, ami megtörténhetik és íoly ezen a világon, — nagyon csodálkoznám. Rajka László dr. kiutazott Koblenzbe, ott elolvadta és lemásoltatta a Jókai által Idézett ritka könyvnek a regényre vonatkozó részletét. Az Antiquarius régebben Útikönyvet jelentett, valamelyes őse volta könyveimben a Baedecker-nek. Ezt a könyvet Stram- berg irta és vonatkozó kötete 1845-ben jelent meg m Koblenzben. szomszédságában az ehrenbreitstelni várnak, melyben a Kalandor pőre. árulása és kivégzése lefolyt. Rajka László ismerteti a forrást képező elbeszélés tartalmát. Jókai regényében tökéletesen kihasználta, csaknem az utolsó mondatig, forrását, mégsem fordított, sem nem utánzott, úgy, hogy ez a regénye Jókai művészetének kitűnő fokmérője. Az összehasonlításnál megállapítja a szerző, hogy a Kalandor első három része, a mü egyharmada, forrásának kilenc oldalán aránylag nagy részletességgel megtalálható, mig a fennmaradó kétharmadrész tizenegy fejezetéhez Stramberg öt nyomtatott oldallal járult. Jókai Kalandorának nagyobbik részéhez Stramberg csupán az indítékot szolgáltatta, igen gyakran csupán egy mondat, vagy egy odavetett megjegyzés alakjában. Minden egyezés ellenére óriási a külömb» ség Jókai és forrása közt. Stramberg elbeszélése formátlan márványdarab, Jókai regénye kész szobor. Jókai tárgyát sokoldalú olvasottságának felhasználásával bővíti ebben a müvében is. Sajnálatomra nincs helyem arra, hogy Jókai zseniális kiegészítéseit, melyeket a szerző részben kimutat, felsorolhassam. Jókaitól ered a lengyel unitáriusok szerepeltetése is. Jókai Kalandorát regényes történethalmaznak nevezi és Stramberg elbeszélését Jókai mindenféle babonás és kalandos történet gyüjtőmedencéjeként használta fel. Ehhez művészi tökéletességű keretet alkotott, mely teljesen Jókai sajátja. Az áruló tüzér a nagyherceg és a soltész előtt a kinpad után bevallja bűneit, egész sorozatot, mert arra számit, hogy hosszú elbeszélései alatt a franciák, akiknek kémkedett, beveszik a várat és kiszabadítják. A kalandor oly ügyesen vall, hogy összes bűneiben ártatlannak tűnik föl, a jólelkü nagyherceg meg is bocsátaná bűneit, de a soltész, aki vallatja, ridegebb, józan bb. Végül a vádlott tüzér kifogy kalandjaiból. Az árulás vádja alól is szeretné tisztázni magát, de nem sikerül és kivégzik. A keret művészi tökéletességét Rajka helyesen emeli ki. A kalandos elbeszélések fölött a nagyherceg és a hitetlenkedő soltész többször is összeszólalkoznak, vitáznak is, ami a keretet állandóan felszínen tartja. Érdekes, hegy ezt a müvét Jókai közvetlenül „Szép Michál“-ja után irta, melyre jelentős hatással volt egy tizenhetedik századbeli kalandorregény: az Ungarischer Simplicissimus. Rajka tanulmányának második része „Rá- kóczy Fiá“-val foglalkozik és mutat rá a regény eredeti forrásaira, melyhez Jókai hiven ragaszkodott. Erről majd legközelebbi cikkemben. Gyalul Farkas. Építkezés miatt, Ideiglenesen régi helyiségünktől a harmadik házba költöztünk át. Egy hónapig, ideiglenes helyiségünkben uj őszi áruinkból és maradékokból nagy olcsó elárusitást rendezünk HELLER & MOLNÁR divat nagyáruháza, Cluj-Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand 21.
