Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-12 / 209. szám
országos magyarpArti la? Szark9sztös§3i és kiadóhWatall tsiafo.i: 333, 3,94 XV. évfolyam * 209. szám Előfizetés belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 4 lei. Előfizetés Magyarországom Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. Bethlen György gróf válasza Brandsch almíníszter meghívására A lapok már megemlékeztek Brandseh Rudolf kisebbségi alminiszternek a kisebbségi pártok vezéreihez intézett felhívásáról, mely a kisebbségeket, közös érdekeiknek a román állameszme keretében való megoldási módjának megvitatására, értekezletre óhajtja egybehívni. Brandsch hivatalos átiratában megállapítja, hogy a kisebbségi alminiszterium egy évnél hosszabb működésének eredményéi bebizonyi- tották, hogy az elv, amely létesítésénél irányadó volt, reális szükségességet jelent és hogy az intézmény által szolgálni hivatott cél teljesen eléretett. A kiindulási pout szerinte az volt, ,hogy a népkisebbségi kérdés állampolitikai kérdés kell legyen, az is kell maradjon és nem szabad, hogy függjön, vagy befolyásoltassék a pártpolitikától- A felhívást a Magyar Párt el- möke, Bethlen György gróf is megkapta ér, pedig egy magánlevél kíséretében, mely kiterjeszkedik azokra a bírálatokra, amelyek Brandsch állását legutóbb is érték. Brandsch szerint e támadások nem ártanak sem neki, sem hivatalának. Bethlen György grófnak a felhívásra adott válaszát szükségesnek tartjuk alábbiakban teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni, attól a céltól vezéreltetve, hogy eme az utóbbi időben több oldalról megvitatás tárgyát képezett kérdésben a közvélemény hiteles formában megismerhesse a Magyar Párt álláspontját, annak részletes megindokolásával együtt Bukarest, 1932. szeptember 1-én. Mélyen Tisztelt Miniszter Ur! Igazolom 1932. augusztus 22-én kelt nb- hivatalos megkeresésének, valamint 1932. augusztus 23-án kelt nb. levelének vételét. Sajnálatomra kénytelen vagyok jelen válaszomban megállapítani, hogy nem értek egyet Miniszter urnák az úgynevezett kisebbségi almi- niszteri állás szükségességére és működésének eredményeire vonatkozó megállapításaival Eredményt, vagyis a kisebbségek helyzetének javítását nem észleltem, a helyzet tehát nem jobb, mint volt, mielőtt a szóbanforgó állás rendszeresittetett. így a józan logika önként felveti azt a kérdést, hogy ilyen körülmények között a kisebbségi kérdésre nézve vájjon nem egyenesen ártalmas-e az, hogy bármely kisebbség részéről is támogatás nyujtassék a jelenlegi állapotnak tovább való fenntartásához, amely csupán ár* a alkalmas, hogy azt a látszatot keltse úgy belföldön, mint külföldön, mintha a kisebbségi kérdés a román államban olyan helyes mederbe terelődött volna, amely lehetővé teszi azt. hogy a kisebbségek köréből való poiiiikuB elválíalhatónak és viscihetőnek Ítélje eme politikai (nem hivatalnoki) állást, akit úgy mint a kormánynak tagját, a politikai, parlamenti felelősség szolidárisán terhel. Bármi legyen is azonban a vélemény az intézmények hatásköréről, valamint a kisebbségi kérdésre eddigi fennállása alatt gyakorolt hatása felől és még a legkedvezőbben is Ítélkezve e tekintetben, meg kell állapítanom, — nem beszélve fent érintett általános politikai kormányzati felelősségről, — hogy meggyőződésem szerint eme állást kisebbségi politikus csal; akkor fogadhatja el, hogyha a kisebbségi kérdés te kintetében a légkör, az általános kormányzat: politika és ennek folytán az egész kérdésnél megoldási processzusa legalább bizonyos rela tiv haladást mutat fel. Egyedül ez teszi erköl csileg lehetővé, hogy kisebbségi politikus ugj saját kisebbségével szemben, annak hasznára vállalhassa azt, valamint, bogy ne okozzon esetleg crac tisztség elvállalásával emellett s többi kisebbségnek hátrányt. A kisebbségi jogok csak a kisebbségek és többségi nemzet kö- zötti küzdelem utján juthatnak érvényre, eme küzdelem pedig csal, a szolidáris, vagy légalábt is hasonló érdekű kisebbségeknek szoros összefogása utján lehet reájuk nézve sikeres eredményű- Ha tehát ffyeugitok valamely más kisebbséget, úgy ennek folytán indirekte gyengi tem azon kisebbséget is, amelyhez magam tartozom. Mindezek folytán azon megállapítást teszem, hogy ezidőszerint és mindaddig, amig a körülmények nem fognak a kisebbségek javára jelentékeny eltolódást felmutatni, helyesebbnek tartom, hogyha már a kormány a kisebbségek felett való gondoskodását külön szerv n+ján ki vánja gyakorolni, hogy ez nem politikai, hanem pusztán hivatalnoki jelleggel birjon, mivel csak ezúton érhető el, amit Miniszter ur is emlit és megállapít, hogy tudniillik, ne függjön és ne befolyásoltassék az a pártpolitikától. Hogy valaki tényleg a kisebbségek politikai képviselője lehessen a kormányban, ehhez az kellene, hogy azok delegáltja, vagy legalább is bizalmuk letéteményese legyen. Még pedig nem csupán egyiknek, hanem lehetőleg az összeseknek, de mindenesetre elsősorban a legnagyobb létszámúnak közülük. Ennélfogva tellát úgy érzem, hogy a magyar kisebbség teljes joggal és illetékességgel szólhat hozzá egy bár nem a magyar, de más romániai kisebbséghez tartozó politikus tényéhez. Hogy a Német Párt az állás betöltésére nézve megkérdeztetett-e és ha igen, az ő véleménye szerint töltetett-e be az almi- niszteri állás, ez úgy Ítélem, hogy kevésbé tartozik reám. Még arra sem kívánok kitérjesz- 'odni, hogy más kisebbségek nyilatkoztak-e e kérdésben és ha igen, miképen? Azt azonban méltán kifogásolhatom, hogy a legszámosabb, i magyar kisebbség véleményét e kérdésben már ismételten, — sem az állás statuáló sár« sem annak kivel leendő betöltésére nézve, - soha egyetlen illetékes tényező sem tartott) szükségesnek megismerni_________ »HIIITAM1A «* Angol-Román Hí^tositó R.-T. BUCUREŞTI Aiapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The bxess insurance Company Ltd. londoni bi tosité társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek-. Kartellen kívül! Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett a aptöke 15,000.000 Lei. Bejegyezve az ilfovi törvényszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Oficial 1924 márc. 9-i 53. számában. V/ Miniszter ur b. közlései utján nemcsak alkalmat adott nekem e tárgyban elfoglalt álláspontom közlésére, de úgy gondolom, hogy a kérdés felvetése folytán nem is térhetek ki az elől, hogy annak horderejéhez mért komolysággal és őszinteséggel ne foglalkozzam azzal és ne válaszoljak, abban az esetben is, hogyha a véleményünk eltérő lenne. Távol áll tőlem személyes vonatkozásokat keresni, vagy belekeverni a kérdésbe, de nem mellőzhetem anna1; felcmlítését, miszerint Miniszter ur politikai szereplésével nem szerezte meg a magyarság bizalmát. Ennek indokolásául szabad legyen csupán arra szorítkoznom és hivatkoznom, hogy éppen kisebbségi alminiszteri minőségben két olyan kormánynak volt tagja, amelyek által lefolytatott két általános parlamenti választáson a magyar kisebbséggel szemben a választások szabadságát sértő különféle meg nem engedett hatósági beavatkozások nyertek alkalmazást. Minden netalán ellenkező állítással szemben már előre kijelentem, hogy mindkét választásra vonatkozóan nemcsak tudósítások és hirek, de személyes tapasztalatok alapján teszem eme meg nem dönt liető megállapításomat. Miniszter ur tagja lévén mindkét kormánynak, azokkal együtt kell és kénytelen elviselni eme tényékért a felelősséget még abban az esetben is, hogyha nem részes a választási visszaélések elkövetésében. Egyébként nincsen tudomásom arról, hogy ezek elitélését nyilvánosan kifejezésre juttatta volna. És itt ismét felmerül a kérdés, hogy miképpen viselhet politikai állást kisebbségi politikus oly kormányokban, amelyek általánosan, de különösen a kisebbségekkel szemben tanúsítanak ilyen választási magatartást? Az ilyen esetek szolgáltak többek között okul és alkalmul arra, hogy a nyilvánosság előtt illő bírálatok hangzottak el Miniszter ur politikai magatartásáról. Mindezek ellenére és fentebb kifejtett álláspontomat teljes egészében fenntartva, az általános kisebbségi kérdés előbbre vitelének célját és elsősorban a magyarság sorsának javítását tartva kötelességszerüen szem előtt, készségemet jelentem ki arra nézve, hogy a Miniszter ur által a kisebbségi kérdés megoldása céljából egybehívni tervezett értekezleteken részt vegyek. A tanácskozásokon azonban csak abban az esetben vehetnék részt, ha azokra az úgynevezett „magyar gazdasági szövetség“ képviselője nem kap meghívást. Mi ugyanis sohasem téveszthetjük szem elől azt az alig leplezhető tényt, hogy az ilyen alakulatoknak kormánytámogatással való létrehozása csak azt az áldat- I lan célt szolgálja, hogy éket verjen a kisebbségi népek sorai közé. Emellett senki közülünk el nem felejtheti azokat a választási visszaéléseket, melyeknek fentebb említett csoport a maga parlamenti képviseletét köszönheti. Amennyiben tehát komoly a’apja volna azoknak a hirlapi közléseknek, amolvek szerint Miniszter ur e csoportot is meghivta volna, úgy a magyar népkisebbség boldogulásának feltételeire és e boldogulás jelenlegi akadályaira vonatkozó észrevételeimet csak külön megbeszélés keretében volnék hajlandó kifejteni. Úgy Ítélem, hogy minden politikai szempont. félretétclével is kötelességem úgy a kormánynak, mint bármely hatóságnak és*így Miniszter urnák is ily célú kezdeményezését támogatni mindaddig, ameddig be nem bizonyulna, hogy az akció nem válik a magyar kisebbség előnyére. Kérve, hogy jelen levelemet méltóztassék úgy tekinteni, hogy az egyúttal a vezetésem alatt álló Magyar Párt véleményét is tartalmazza, maradtam kiváló tisztelettel: Dr. gróf Bethlen György, s. k., a Magyar Párt elnöke.
