Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-11 / 208. szám

XV. ÉVF. 208. SZÁM. KttETl'UjSXG Automobili át az ember többféleképen teheti ócskavassá. Gyorsan megy, ha pl ágyúgolyókkal bombázza. Lassab­ban, de ugyanolyan megsemmisítő ha­tással érhető ez el meg nem felelő kenőanyag ha ználatával; de még ’gy is sokkal hamarabb tehető tönkre a kocsi, mint ahogyan Öp azt képzeli Kérjük, gondolja meg, hogy a surlódó géprészeket csak egy hártyavékony kenőanyagréteg választja el egymás­tól. Ennek a rétegnek a minőségétől függ a gépjármű élettartama, telj esi tő- képessége, üzembiztonsága és gazda­ságos üzeme. Ezért használják az automobilisták milliói a Mobiloilt, azoknak az olaját, akik éveken át zavartalan örömüket akarják lelni kocsijukban. Mobil&l igy as ön olaja ia! VACUUM OIL COMPANY S. Bejegyzett A. d. R. Akit nem lehet megvesztegetni  szar is íBáwmrí watíé&x&t eierűs é.3 fanutGárjos Gpí&étijs Ü^vádkoníjresszus magyar ügyvédek nélkül Pompás dolguk lehet a romániai ügyvé­deknek. Összehívnak egy ügyvédkongresszust és ott nem az ügyvédi kar szociális problé­máit állítják előtérbe, hanem a nacionalista szempontokat. Az ünnepélyes megnyitón a ro­mán színházban miniszterek, generálisok, ,egy püspök s csak végső sorban ügyvédek je­lentek meg. Órákhosszat tartó felolvasások hangzottak el s telt nézőtér előtt a memoran­dum pörről s a régi magyar rezsim ellen hang­zottak el súlyos kritikai megjegyzések. Hogy a.kamarában, szenátusban, politi­kai összejöveteleken folyton csak a „gyűlölt magyar rezsim“-ről hallunk s még az iskolák katedráiról is folyton felszínen tartják a ma- ;gyargyalázást, — már megszoktuk. Az ilyen Itaktika fölött az ittélő magyarság morális fö­lényének tudatában néha napirendre tér, máskor azonban élesen visszautasítja az örök- :ké tartó szitkozódásokat és szőrszálhasoga- tásokat. Pedig mások ócsárlása sohasem volt al­kotó munka. Már pedig a szociális nyomor­ral küzdő ügyvédi karnak a kongresszusán jtermelő munkára van elsősorban szüksége. Köztudomású, hogy különösen az erdélyi és bánsági ügyvédi kar súlyos gazdasági vál­sággal küzd, el lehet mondani, hogy tisztessé­ges ügyvédi munkából, jogot és igazságot ke­reső ügyvédi tevékenységből megélni nem le­het. Nem túlzás annak a megállapítása, hogy ma az ügyvéd nem más, mint béJy< giigynök, .kincstári alkalmazott, fizetés nélkül, aki bé­lyegeket vásárol és bélyegeket ragaszt. Sok esetben azonban még a bélyegköitségei sem térülnek meg. Az ügyvéd magas kvalifiká­ciójával és diplomájával, ha élni és boldogul­ni akar, csak politikus, vagy kijáró lehet, mert az általános gazdasági válság, a rossz bélyeg- és ügyvédtörvény, a konverzió miatt ,az ügyvéd íisztultabb jogi etikával csak kol- .dusbotra juthat. Mikor egv magas értelmiséggel biró kaszt a legsúlyosabb anyagi válság meredélyén áll, akkor az ügyvédi karnak szociális tömörü­lésre, nagy és közös problémáik megoldására van szüksége. Már pedig a mostani ügyvédi kongresszuson olyan hangok hallatszottak el, amelyek különösen a magyar ügyvédi kart kínos helyzetbe hozták. A magyar ügyvédek, akik Erdély és Bánát különböző városaiból és községeiből eljöttek Kolozsvárra, hogy nemzetiségre, fajra és vallásra való tekintet nélkül résztvegyenek egy szociális munka- program kidolgozásában, a legnagyobb meg­lepetéssel hallották és tapasztalták, hogy az ünnepélyes megnyitó előadáson tüzet okádtak a magyarság ellen, „zsarnoki uralomról“ be­széltek és az ügyvédi kar mélyreható problé­mái háttérbe «szorultak. A rideg tárgyilagos­ság nem hallgathatja el azt sem, hogy a ki­sebbségekkel szembeni türelmességről is szó esett, de ez a kijelentés nem oszlathatta el azt a kínos atmoszférát, amelynek következmé­nyeképpen a magyar ügyvédek legnagyobb része feltűnés nélkül, de kénytelen volt , el­hagyni az ügyvédkongresszust. Ilyen intonáció után érthető, hs a magyar .ügyvédek a kongresszus további részében nem vettek részt és most már tüntetőleg távol tar­tották magukat a tanácskozásoktól. Az ügyvédkongresszuson történt, illetve elhangzott kijelentések hire kiszivárgott és a megdöbbenés érzését váltotta ki a magyar­ság körében. Azok az ügyvédek, akik más városokból jöttek a kongresszusra, hazautaz­va kellemetlen emlékekkel hagyták el a kon­gresszust. Nagy hiba, hogy politikai de­monstrációra használták fel az ügyvédkon­gresszust és azt megfosztották egyetemes és szociális jellegétől. De nemcsak a magyar ügyvédi kar jutott kínos helyzetbe az udva­riatlan és tapintatlan kijelentések miatt, ha­nem maga a kongresszus is sokat veszített az értékéből, mikor olyan területre tévedt a tár­gyalás menete, ahol nem az érvek, hanem a gyűlölet diktált. (Belgrád, szeptember 9.) A szerb királyi pár néhány héttel ezelőtt a szlovéniai Kam- nik község határában zergevadászaton vett részt. A zergevadászat már rég lezajlott, azonban a kamnikaiak még most is emlegetik a vadászatnak egy kedves epizódját. A vadászat idejére elzárták az auitóközle- kedés elől a kamniki erdőbe vezető utat, mert nem akarták, hegy az autó íiikölése elzavarja a nemes vadakat. A sorompó mellé az erdőke­rülő tizenegyéves fiát, a kis Tamást állították, akinek az volt a tisztje, hogy érvényt szerezzen ennek a tilalomnak. Megmondták neki, hogy a vadászat megkezdése után egyetlen egy autót som szabad az erdőt elzáró sorompón áten­gedni. Közvetlen a vadászat megkezdése után az udvari vadászatra meghívott egyik előkelőség autón érkezett meg a sorompóhoz. Minthogy látta, hogy már elkésett és a többiek felálltak a vadászathoz, tovább akart menni az autójá­val, a kis Tome azonban vonakodott felnyitni a sorompót és hiába kérlelte az előkelő ur, ak­kor sem enyhült meg, amikor két .'tizdináror bankjegyet nyomott a kezébe. Nem fogadta el a borravalót és akkor sem nyHo'ta fel a sorom pót, amikor a vendég még két darab tizdiná- rossal tetézte az ajándékot. Mit volt mit tenni, gyalog kellett odamenni a vadászat szín­helyére. A vadászat befejezte után Sándor király is, tudomást szerzett arról, hogy egy vendége hiába próbálta a kis sorompóőrt megveszte­getni és látni kívánta a kisfiút, aki ilyen ko­molyan fogja fel a feladatát. A kis Tamást odavezették az uralkodó elé és mikor a király megkérdezte, hogy miért nem engedte át a*. előkelő ur autóját, azt felelte: —- Parancsot kaptam, hogy nem szabad egyetlen autót sem átengednem és én akkor !s teljesítettem volna a parancsot, ha százezer dinárral akartak volna megvesztegetni. A király megsimogatta a kisfiút és igy szólt hozzá: — Légy mindig ilyen határozott és jelle- mes, soha se hagyd magad senkitől megveszte­getni. A kör Mállókhoz pedig igy szóit: — Ez jó őrzője lesz a vadászterületnek és a hazának. A kisfiú az uralkodótól a dicséreten kivül még ezer dinár jutalmat is kapott, amiből meg­tanulhatja, hogy néha az is kifizeti magát, ha az ember nem enged a csábításnak és nem hagyja magát megvesztegetni. * Gyümölcs-, dióexpor tőrök! A gyümölcs­kiviteli szabályzat és gyüroölcsstöndardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents