Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-11 / 208. szám
XV. ÉVF. 208. SZÁM. KttETl'UjSXG Automobili át az ember többféleképen teheti ócskavassá. Gyorsan megy, ha pl ágyúgolyókkal bombázza. Lassabban, de ugyanolyan megsemmisítő hatással érhető ez el meg nem felelő kenőanyag ha ználatával; de még ’gy is sokkal hamarabb tehető tönkre a kocsi, mint ahogyan Öp azt képzeli Kérjük, gondolja meg, hogy a surlódó géprészeket csak egy hártyavékony kenőanyagréteg választja el egymástól. Ennek a rétegnek a minőségétől függ a gépjármű élettartama, telj esi tő- képessége, üzembiztonsága és gazdaságos üzeme. Ezért használják az automobilisták milliói a Mobiloilt, azoknak az olaját, akik éveken át zavartalan örömüket akarják lelni kocsijukban. Mobil&l igy as ön olaja ia! VACUUM OIL COMPANY S. Bejegyzett A. d. R. Akit nem lehet megvesztegetni  szar is íBáwmrí watíé&x&t eierűs é.3 fanutGárjos Gpí&étijs Ü^vádkoníjresszus magyar ügyvédek nélkül Pompás dolguk lehet a romániai ügyvédeknek. Összehívnak egy ügyvédkongresszust és ott nem az ügyvédi kar szociális problémáit állítják előtérbe, hanem a nacionalista szempontokat. Az ünnepélyes megnyitón a román színházban miniszterek, generálisok, ,egy püspök s csak végső sorban ügyvédek jelentek meg. Órákhosszat tartó felolvasások hangzottak el s telt nézőtér előtt a memorandum pörről s a régi magyar rezsim ellen hangzottak el súlyos kritikai megjegyzések. Hogy a.kamarában, szenátusban, politikai összejöveteleken folyton csak a „gyűlölt magyar rezsim“-ről hallunk s még az iskolák katedráiról is folyton felszínen tartják a ma- ;gyargyalázást, — már megszoktuk. Az ilyen Itaktika fölött az ittélő magyarság morális fölényének tudatában néha napirendre tér, máskor azonban élesen visszautasítja az örök- :ké tartó szitkozódásokat és szőrszálhasoga- tásokat. Pedig mások ócsárlása sohasem volt alkotó munka. Már pedig a szociális nyomorral küzdő ügyvédi karnak a kongresszusán jtermelő munkára van elsősorban szüksége. Köztudomású, hogy különösen az erdélyi és bánsági ügyvédi kar súlyos gazdasági válsággal küzd, el lehet mondani, hogy tisztességes ügyvédi munkából, jogot és igazságot kereső ügyvédi tevékenységből megélni nem lehet. Nem túlzás annak a megállapítása, hogy ma az ügyvéd nem más, mint béJy< giigynök, .kincstári alkalmazott, fizetés nélkül, aki bélyegeket vásárol és bélyegeket ragaszt. Sok esetben azonban még a bélyegköitségei sem térülnek meg. Az ügyvéd magas kvalifikációjával és diplomájával, ha élni és boldogulni akar, csak politikus, vagy kijáró lehet, mert az általános gazdasági válság, a rossz bélyeg- és ügyvédtörvény, a konverzió miatt ,az ügyvéd íisztultabb jogi etikával csak kol- .dusbotra juthat. Mikor egv magas értelmiséggel biró kaszt a legsúlyosabb anyagi válság meredélyén áll, akkor az ügyvédi karnak szociális tömörülésre, nagy és közös problémáik megoldására van szüksége. Már pedig a mostani ügyvédi kongresszuson olyan hangok hallatszottak el, amelyek különösen a magyar ügyvédi kart kínos helyzetbe hozták. A magyar ügyvédek, akik Erdély és Bánát különböző városaiból és községeiből eljöttek Kolozsvárra, hogy nemzetiségre, fajra és vallásra való tekintet nélkül résztvegyenek egy szociális munka- program kidolgozásában, a legnagyobb meglepetéssel hallották és tapasztalták, hogy az ünnepélyes megnyitó előadáson tüzet okádtak a magyarság ellen, „zsarnoki uralomról“ beszéltek és az ügyvédi kar mélyreható problémái háttérbe «szorultak. A rideg tárgyilagosság nem hallgathatja el azt sem, hogy a kisebbségekkel szembeni türelmességről is szó esett, de ez a kijelentés nem oszlathatta el azt a kínos atmoszférát, amelynek következményeképpen a magyar ügyvédek legnagyobb része feltűnés nélkül, de kénytelen volt , elhagyni az ügyvédkongresszust. Ilyen intonáció után érthető, hs a magyar .ügyvédek a kongresszus további részében nem vettek részt és most már tüntetőleg távol tartották magukat a tanácskozásoktól. Az ügyvédkongresszuson történt, illetve elhangzott kijelentések hire kiszivárgott és a megdöbbenés érzését váltotta ki a magyarság körében. Azok az ügyvédek, akik más városokból jöttek a kongresszusra, hazautazva kellemetlen emlékekkel hagyták el a kongresszust. Nagy hiba, hogy politikai demonstrációra használták fel az ügyvédkongresszust és azt megfosztották egyetemes és szociális jellegétől. De nemcsak a magyar ügyvédi kar jutott kínos helyzetbe az udvariatlan és tapintatlan kijelentések miatt, hanem maga a kongresszus is sokat veszített az értékéből, mikor olyan területre tévedt a tárgyalás menete, ahol nem az érvek, hanem a gyűlölet diktált. (Belgrád, szeptember 9.) A szerb királyi pár néhány héttel ezelőtt a szlovéniai Kam- nik község határában zergevadászaton vett részt. A zergevadászat már rég lezajlott, azonban a kamnikaiak még most is emlegetik a vadászatnak egy kedves epizódját. A vadászat idejére elzárták az auitóközle- kedés elől a kamniki erdőbe vezető utat, mert nem akarták, hegy az autó íiikölése elzavarja a nemes vadakat. A sorompó mellé az erdőkerülő tizenegyéves fiát, a kis Tamást állították, akinek az volt a tisztje, hogy érvényt szerezzen ennek a tilalomnak. Megmondták neki, hogy a vadászat megkezdése után egyetlen egy autót som szabad az erdőt elzáró sorompón átengedni. Közvetlen a vadászat megkezdése után az udvari vadászatra meghívott egyik előkelőség autón érkezett meg a sorompóhoz. Minthogy látta, hogy már elkésett és a többiek felálltak a vadászathoz, tovább akart menni az autójával, a kis Tome azonban vonakodott felnyitni a sorompót és hiába kérlelte az előkelő ur, akkor sem enyhült meg, amikor két .'tizdináror bankjegyet nyomott a kezébe. Nem fogadta el a borravalót és akkor sem nyHo'ta fel a sorom pót, amikor a vendég még két darab tizdiná- rossal tetézte az ajándékot. Mit volt mit tenni, gyalog kellett odamenni a vadászat színhelyére. A vadászat befejezte után Sándor király is, tudomást szerzett arról, hogy egy vendége hiába próbálta a kis sorompóőrt megvesztegetni és látni kívánta a kisfiút, aki ilyen komolyan fogja fel a feladatát. A kis Tamást odavezették az uralkodó elé és mikor a király megkérdezte, hogy miért nem engedte át a*. előkelő ur autóját, azt felelte: —- Parancsot kaptam, hogy nem szabad egyetlen autót sem átengednem és én akkor !s teljesítettem volna a parancsot, ha százezer dinárral akartak volna megvesztegetni. A király megsimogatta a kisfiút és igy szólt hozzá: — Légy mindig ilyen határozott és jelle- mes, soha se hagyd magad senkitől megvesztegetni. A kör Mállókhoz pedig igy szóit: — Ez jó őrzője lesz a vadászterületnek és a hazának. A kisfiú az uralkodótól a dicséreten kivül még ezer dinár jutalmat is kapott, amiből megtanulhatja, hogy néha az is kifizeti magát, ha az ember nem enged a csábításnak és nem hagyja magát megvesztegetni. * Gyümölcs-, dióexpor tőrök! A gyümölcskiviteli szabályzat és gyüroölcsstöndardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej.
