Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-10 / 207. szám

XV. EVF. 207. SZÁM. KurnlljsSG Popovlci ig&zságügyminiazter a kolozsvári ügyvédkongresszuson bejeisnfatíe a törvényegységesitést ás az ügyvédi kar küzdi átszervezését (Kolozsvár, szeptember 8.) Csütörtökön délelőtt féltizenegy órakor zajlott le az orszá­gos ügyvédkongresszus megnyitó ünnepsége. A román szinház helyiségét zsúfolásig meg­töltötte az érdeklődő közönség. A rivaldán elhelyezett bibor drapériás asztalnál ül a szövetség vezérkara. Jönnek a vendégek, Constantin Naumescu, a fehér ba­juszos, evikkeres elnök, Popoviei Mihai igaz­ságügyminiszter, Hatieganu Emil erdélyi mi­niszter, Ivan görög keleti püspök, Stratilescu tábornok, Pan dr. megyei prefektus, Peleu Victor dr. interimárbizottsági elnök stb. Dragomir Sándor dr. a kolozsvári ügyvé­di kamara dékánja mond üdvözlő beszédet. Hcss.zabb történeti visszapillantással foglal­kozik az erdélyi román jogászvilág fejlődé­sével. Ezután Naumescu emelkedik szólásra, aki azt fejtegeti, hogy a hazafiság nem zárja ki azt, hogy a románok barátságban akarnak élni az Üt élő népekkel. Felolvassa az Őfelsé­gének küldendő távirat szövegét, amit az ügyvédek állva hallgatnak végig. Uj diszel- nököt választanak Mihali Tivadar dr. szemé­lyében, aki megköszöni a kitüntetést. Popoviei bejelenti a förvény- egységesitést. Popoviei Mihály igazságügyminiszter emel­kedik ezután szólásra. Az igazságügy problé­máit boncolgatja. Kijelentette, hogy az őszi parlamenti ülésszakon megszavazzák a tör­vények egységesítését célzó javaslatot. — Erre feltétlenül szükség van — álla­pítja meg, — mert egy országban nem lehet öt féle törvényt alkalmazni. Az egységesítés azonban nem olyan egyszerű kérdés. Két szem pont viaskodik egymással. Az egyik álláspont a regáti törvények kiterjesztését szorgalmaz­za. Ez nem egészséges gondolat, hiszen sokat fejlődtünk és változtak a viszonyok. A másik szempont egy az összes érdekeket szemolőtt tartó uj tervezet mellett tör lándzsát. Mi ezt csináljuk meg. Kijelenti, hogy a törvényvé­leményező tanács már elkészült az uj bün­tetőtörvénykönyv és perrendtartás tervezet­tel. Beszédében érintette a válság kimólyülé- sének kérdését is. Az ügyvédi kar átszervezése. Popoviei át akarja szervezni az ügyvédi kart is. Ezt így indokolja meg: — Az állam beleszólása a gazdasági élet­be fokozódni fog, tehát olyan állami ügyvé­dekre van szükség, akik hivatásuk magasla­tán állva a legkényesebb ügyekben is eljár­nak. Kifejtette, hogy korlátozni akarja az ügyvédek számát is. Magyarázatképpen em­líti meg, hogy a nagy nyomor miatt, ami egy részről a gazdasági válságnak, másrészről pe­dig az ügyvédi túltermelésnek tulajdonítható, vannak, akik más utón keresik meg a kenye­rüket. Üdvözletek. Ivan görögkeleti püspök nagy hibának tartja a törvénytisztelet hiányát. Majd elis­Iskolások szerencséje a Lepage-sorsjegy. — Minden vásárló ingyen kapja. Kérjen ingyen betétkönyvet Lepagetól. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcs­kiviteli szabályzat és gyümöicsstandardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Memorandului o* K ,.r ~n eo i: merően nyilatkozik az erdélyi román ügyvé­dekről, akik védték a papokat és a tanítókat. Nagyön sajnálja, hogy pénzhiány miatt nem misézhetik az épülő katedrálisban és nem vo­nulhatnak el Avram Jancu szobra előtt. (Tud­ni illik még csak az alapkő van elhelyezve). A kongresszus első napjának délutánja pro­gramszerűen folyt le. A délutánt főleg az ügy­véd szövetség adminisztrációs ügyeinek meg­tárgyalása töltötte be. A tárgyalás meglehető­sen gyér érdeklődés mellett folyt le, aminek részben az az oka, hogy a kongresszus előadó tisztségét nem minden tárgynál töltötte he olyan szónok, aki elég meggyőző lendülettel tudta volna a tárgyalás iránt az érdeklődést fenntartani. Természetszerűleg, de az előadó kitűnő ké­pességei és szépen felépített beszéde miatt is legérdekesebb tárgya és a legnagyobb érdeklő­déssel övezett előadása a kongresszusnak Pet- roviei Georg, az ügyvéd szövetség aielnökének előadása volt az ügyvédek adójáról. Az előadó szép és meggyőző szavakkal mél­tatta az ügyvédek nemes hivatását és kitért az ügyvédi pálya tudományos feladataira. Az ügyvédnek a tudása a vagyona, melyet mégis ,ugy adóztatnak meg, mint a kereskedelmi tő­két. A kereskedelmi tőke pedig örökölhető s ön­magában hasznotliajtó valami, míg az ügyvéd tudása, képessége, hivatásbeli elhivatottsága megszűnik, semmivé lesz; az ügyvéjd életével együtt ér véget. Ennek a megadóztatása alap­jában véve is ellenkezik a jogossággal, de még (Cluj-Kolozsvár, szeptember 8.) A román­magyar cserevonatok sorában ma a budapes­tiek küiönvonata érkezett meg Kolozsvárra négyszázötven kirándulóval. A társasutazás résztvevőinek eredeti létszáma ezer volt, kÖzv- liik azonban ötszázötven csak Nagyváradig utazott és ott tölti el az erdélyi kirándulásra szánt néhány napot. A kolozsvári közönség páratlan szívességgel és vendégszeretettel fo­gadta a budapesti utasokat. Sokszáz ember várta az érkezőket, részben a pályaudvaron, részben pedig azokon az útvonalokon, amelye­ken berobogtak a városba. A budapestiek ki­rándulásának igazi létjogosultsága ugyanis az volt, hogy rengetegen vannak ott, akiknek hoz­zátartozóik, esetleg családjaik Erdélyben él- nak, azonban a drága vasúti közlekedés miatt nem ftudták meglátogatni évek óta őket. Sokán közülük erdélyi születésűek és hosszú évek óta vágyakoznak arra. hogy szülő földjüket t ismét megláthassák. A hat órák».» futó gyorsvonat megállása után megindító és szivbemarkolé jelenetek játszódtak le a pályaudvaron. Család­tagok, rég nem látott barátok borultak egymás keblére és még azok is könnyekre fakadtak, akik csak nézői volak a megható találkozások­nak. A Keleti Újság munkatársa beszólt a kirán­dulás főrendezőjével és vezetőjével. Pajzs Ödön újságíróval, „Az Est“ egyik szerkesztőjével. Pajzs szerkesztő el van ragadtatva a román hatóságok kedvességétől s különösen pedig a nagyváradi díszes fogadtatástól. — Szó sincs róla, mondotta Pajzs, mi, bucla­^ / r...»_ .. M ^ . a r..,;,.1 * .... .. tv.,* . Pestiek l Magyarok? Koloassvá­vqí* legelőször Lcpagekoz menjenek: város­térkép, olcsó emléktárgyak, képeslapok, erdélyi művészet, irodalom. Erdélyi HáT-íípar, román parmüvészet, népviseleti tárgyak kiállítása a Lepage könyvkereskedésben. _ , Agerbíceanu esperes a görög katholikus püspök Ag, Hatieganu Gyula dr. az egyetem, Tătarii Coriolan dr. az orvosszövetség, Deieu Victor a város, Uívianu táblabiró a kolozsvári igazságügyi intézmények és Cessna dr. a köz­jegyzői kamara nevében fejezik ki üdvözle­tüket. Két órakor vége volt a díszeiéinek. A mi­nisztereket és a jelenlevő elnökséget Ivan püspök látta vendégül. súlyosabb ezzel szemben az, hogy Romániában még nehezebb terheket raknak az ügyvédek vállára, mint más dolgozó osztályéra. Különö­sen szembetűnő, ha a nyugati államok adó kvó­tájával hasonlítjuk össze. Belgiumban négy, F; anciaországban hat százalék az az adq, ami Romániában nyolc százalék erejéig teszi pró­bára és nmriti ki az ügyvédek teherbíró képes­ségét. A beszéd több felszólalást eredményezett, dr. Ghilesau és még bárom bukovinai ügyvéd szóltak a tárgyhoz, mely után a kongresszus határozati javaslatot fogadott el adóteher or­voslását célzó lépés érdekében. _ Ezután az ügyvédek egyesületének 1931 32-ik évre szóló titkári jelentés következett, melyet Grigore Dumitrescu, a szövetség vezér­titkára adott elő. Érdekes adata a beszámoló­nak az, hogy hétezer ügyvéde van Romániá­nak, ami meglepően kis szám. Ezekután az ügyvédek nyugdijegyesülete és más adminisztrációs ügyek képezték az ügy- védkongresszus megbeszélésének tárgyát. A kongresszus délutáni ülése este fél nyolc óra­kor ért véget. Este százötven terítékes bankett volt az Amerika-vendéglőben. pestre érkezett ötszáz bukaresti vendéget úgy fogadjuk, ahogy az illik is a magyar vendég­szeretethez. azonban mégis jól esett látnunk, hogy a román hatóságok egymást akarják túl­licitálni a kedvességben. Már a határon sok jelét láttuk ennek, Nagyváradon azonban, ahol katonazenével, a polgármester üdvözlő beszédé­vel fogadtak, meggyőződtünk arról, hogy való­ban szövésén látott vendégek vagyunk. Ebben különben nagy része van a bukarestiek kirán­dulását rendező Dimineaţa szerkesztős'gének, amely külön táviratban közölte a biha-püs- pölci-i hatóságokkal, mennyire szives volt a bukaresti román vendégek budapesti üdvözlése s ugyanazt a szívességet kérte a magyar ki­rándulók számára is. Kolozsvárt szintén tapasz­taltuk a közönség rokonszenvét és szeretetét. Nem hiszem, hogy ennek ne lenne jó hatása a két szomszéd nemzet jövendőbeli viszonyára. Annál is inkább, mert közelebbről egy nagyobb budapesti delegáció utazik Bukarestbe Ripka főpolgármester vezetése alatt s ehhez a delegá­cióhoz csatlakozik a kereskedelmi és iparka­mara küldöttsége is. Pajzs szerkesztő beszélgetés közben egy rend­kívül kedves epizódot mondott el. A bukaresti kirándulók tudvalevőleg a magyar fővárosból Bécsbe utaztak, itt azonban valami törés volt a rendezésben, mert a bukarestiek, akik alig akartak megválni Pesttől, kétségbeessen tele­fonálták fel Pajzsot s megkérték, hogy egyen­súlyozza ki a bécsi rendezésig hibákat. így jg történt és a magyar újságírónak kellett gon­doskodnia arról, hogy a román turisták Becs­Az ügyvédek adója, a s*yugdljegyesület kérdése képezte a csütörtöki megbeszélés tárgyát Ötszáz budapesti kiránduló érkezett ma Kolozsvárra Százakra menő tömeg fogadta a budapestieket a pálya­udvaron és a vasúthoz vezető útvonalakon — ‘ Megható jelenetek a pestiek érkezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents