Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-10 / 207. szám
XV. ÉVF. 207. SZÁM. KeletíUjsmg 3 II „Komintern!*1 Stalin a szovjet- bormâng gyámsága aid rendelte Barátságos üzleti poliiíka az imperialista államokkal — Bíznak abban, Eaogy Romániávai ás megkőiik a megnemíásnadási szerződ as^ Magyarország ellen pedig döntő akciói akarnak kezdeni (Berlin, szeptember 8.) A szovjetek jól bevált politikai taktikája kezdettől fogva arra irányult, hogy a nemzetközi kommunista párt (Komintern) propagandamunkáját a szovjet- kormány hivatalos diplomáciájától és külpolitikájától elkülönítsék. A szovjet kormány hivatalosan soha sem azonosította magát a Komintern törekvéseivel és hűvösen kitért a kapitalista államok tiltakozásai elől, valahányszor azok a Komintern és a szovjet kormain politika együttműködésére i?mutattak. A „Komintern“ rövid kötélen. Utóbbi időben azonban bizonyos belpolitikai és külső nehézségek miatt győzött Sta- linuak az az álláspontja, hogy a reális körülményekkel inkább számottevő kormánypolitika befolyáshoz jogson a Komintern tevékenységének irányításában. Stalin a legfelsőbb kormányhatóságok hatáskörét centralista célzattal ugyan, de főképpen azért nyirbálta meg, hogy a Komintern ellenzéki túlsúlyát ezeken a kormányzati szerveken belül megtörje. így egyesítette például a Politbürót a népbiztosok tanácsával, tovább bá a Komintern végrehajtó bizottságát a kormánynak alárendelte. Ezt a centralizációt Momölcsöző, mert a két állam között felszított szenvedélyek a háború következtében előbb- utóbb kommunista forradalomhoz vezetnek. Döntő akciók előtt. A Politbüro a gazdasági világválság további fokozását várja. Ez a válság ,,a kapitalista államok félelmetes szovjet-elleni egységfrontját “ még inkább lazítja annyira, hogy a világforradalom lehetősége ismét a reális meg valósulás küszöbén áll. Hasonló optimizmussal Ítélik meg a helyzetet a Balkánra nézve is. Görögország, Bulgária és Jugoszlávia a kommunista agitáció számára igen alkalmas területek, amelyekhez később Olaszország is bekapcsolható. Molotow véleménye szerint a fasizmus végeredményben va-banque politika. Elismeri, hogy ,,a forradalmi nacionalizmus hullámai az egész világot elborították, de ezek a mozgalmak az Internacionálé malmára hajtják a vizet“, mert a nacionalizmus radikálizálódása mindenütt véres politikai és társadalmi felfordulásokat von maga után. Németországban a kommunista párt ereje megnövekedett. „Mindenfelől a szocialista gondolat visszhangját hallom, mondja Molotow, még akkor is, ha az nemzeti szocialista formát öltött.“ Azonban most már elérkezett az ideje, hogy a jövőben a nacionalista törekvésektől megvonjuk támogatásunkat, még ott is, ahol eddig taktikai okokból kivánatos volt (pl. Kina). Legfőbb törekvésünk, hogy a kommunizmust a maga tiszta formájában juttassuk győzelemre. „Késhegyig menő harcot hirdet a fasizmus és a nacionalizmus ellen. Németország, Magyarország, Spanyolország és Kina viszonyai nagyon érettek arra, hogy ott a Komintern „döntő akciókat kezdjen.“ A döntést Európában Németország, Ázsiában pedig Kina forradalmositása fogja megérlelni. Egyelőre taktikai okokból azt ajánlja, hogy a döntő roham előtt „elterelő manővert ^ kell alkalmazni“, azaz Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában és Angliában sztrájkokkal egybekötött zavargásokat kell szítani. A szovjet távolkeleti manipulációi. Kínára vonatkozólag Molotow elfogadta a Kominternnek azt a tervét, hogy a Mandzsu riában állomásozó japán csapatokat a felkelőkkel való kimerítő harcokba bonvolttsák, mert a cél az, hogy egy orosz-japán háború kitörése elkerülhető legyen. (Worosz'lov hadügyi népbiztosnak ebben a tcknitetben ellenkező véleménye van.) A Komintern tervének megfelelően a kommunista párt távolkeleti szekciója öt felkelő hadosztályt szervezett, kettőt az orosz kommunisták, hármat a kínai kommunista párt megbízottja, Mang-Ming vezetése alatt. * lotow képviseli, aki mint a népbiztosok tanácsának elnöke, egyúttal a Komintern végrehajtó-bizottságának vezetője és a Politbüro egyik vezéregyénisége is. A szovjetkormány politikáját jelenleg az ötéves terv belső krízise irányítja s ez szabja meg a külpolitikát is, amelynek ideiglenes célja, hogy a szomszéd államokkal kerülje a konfliktusokat. Ilyen körülmények között a Komintern egyelőre óvatosan kell hogy manőverezzen, anélkül azonban, hogy az Internacionálé messzemenő céljait felejtené. A Komintern „Stillhalteja“ azonban csak ideiglenes mindaddig, amíg a belső krízis el nem múlik s amig a szovjetek gazdasági s katonai fegyverkezésének munkája befejezést nem nyer. Molotow a Komintern egyik legutóbbi ülésén világosan kifejtette a követendő politika alapelveit. Véleménye szerint minden kommunistának legfőbb tő -e levese odairányul, hogy Németországban polgárba borút idézzen elő, ugyanakkor „tekintette! kei! {ennünk arra, hogy a szovjetkormány a német bir.iiaitnn mai Kötött szerződéseket tiszteVíben tartsa.“ „Az imperialista államok és a szovjetkormány között felmerülő vitás kérdéseket barátságosan kell megoldani“ — mondta Molotow — természetesen addig, amig „engedékenységünk az egyesült köztársaságok sta- tusquoját“ nem veszélyezteti. A lengyelekkel és Romániával részben megkötött, részben megkötendő megnemtámadási szerződések a szovjet számára a háború lehetőségét egyszerre két fronton szüntette meg. A szovjetkormány engedékenysége azonban csak látszólagos s voltaképpen a Komintern akciószabadságát táplálja. Ugyanis a lengyelek, miután biztonságban érzik magukat észak felől, egy németellenes agresszív politika útjára térnek. A német-lengyel háború lehetősége a Komintern szempontjából igen gyűiipr íársis’dáíó'i Erdélyi népművészeti tárgyak, képeslapok a LEPAGE KÖNYVKERESKEDÉSBEN. — A határállomásokon megzsarolták a Magyarországból Radnára srkaző zarándokokat (Máriaradna, szeptember 8.) Most kezdődtek meg a nagy őszi búcsúk a máriaradnai kegyhelyen. Szombaton és vasárnap a bánság német községeinek hívői nagy számban vonultak fel. Mint ismeretes, ez alkalommal engedő lyezték magyarországi zarándokok beutazását is az országba. Az engedélyt a magyarországi katolikus hívők ki is használják és Battonya, Makó, Elek és Szolnok hitközségei már be is je lentették érkezésüket a radnni rendfőnökségnél. Azok a kisebb magyarországi csoportok, amelyek a szombati és vasárnapi búcsúra érkeztek, megbotránkozvu újságolták, hogy a határállomások pénzböváltói csak tiz b jt adtak helyzetével, minthogy azoknak nem szabad a vonatot elhagyniok egészen Eadnáig. A határ- átlépési igazolványt ugyanis csak ezzel a feltétellel állították ki. Erre a hírre páter Thimo- tcus, a radnai zárda főnöke azonnal érintkezésbe lépett Draja Ion képviselővel, aki a aia- gyarqrszági zarándokok engedélyezését keresztülvitte és megkérte a képviselőt, hasson oda illetékes helyen, hogy a zarándokok ne legyenek kitéve a pénzváltók zsarolásának. Draja képviselő még a tegnap éjjeli vonattal Bukarestbe utazott, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a zarándokok megvédése érdé kében. egy pengőért, igy élve vissza a zarándokok Fellázadt egy gőztts legénysége és nyílt tenge rest snegtaga dia a parancsok teljesítéséé (Hága, szeptember 8.) A Rotterdam holland gőzös legénysége napokkal ezelőtt fellázadt és nem teljesítette a hajó kapitányának és tisztikarának parancsát. A hatalmas gőzös Amerikából futott be Európába. Menetrendszerűen Rotterdamban kellett kikötnie. Plymouth közelében a matrózok megtudták, hogy a hajót nem Rotterdam- ab, hanem Boulognebe irányítják és ott kiszállásra kényszerűik az utasokat, de a Boulogne és Rotterdam közötti vasúti költséget mindenkinek megtérítik. Erre kitört a lázadás. A matrózok kijelentették, ragaszkodnak a menetrendszerű útirányhoz és nem hajlandók más kikötőkbe vinni a hajót. A helyzet kritikusra fordult. Táviratot küldtek a rotterdami matrózszervezeteknek, melyben bejelentették, hogy sztrájkba lépnek. Rotterdamból az a válasz érkezett, hogy teljesítsék a kapitány panuicsqit. A szervezet utasításaival dacolva a matrózok kijelentették, nem teljesitik a parancsokat és sztrájkba léptek. A sztrájknak csak akkor lett vége, mikor a kapitány írásban kötelezte magát, hogy llpíterdamhan köt ki. A kapitány bo akarta csapni a legénységet és háromszor kísérelte meg, hogy más kikötőbe vezesse a hajói. A legénység' azzal válaszolt, hogy eloltotta a kazánok íüzét. A hajó most érkezett meg Rotterdamba, ahol nagy tömeg várta és a matrózokat megéljenezte. Hatalmas rendőri készültség vonult ki, hogy a rend feulartásáról gondoskodjék. Az utasok elmondták, hogy legnagyobb meglepetéssel értesültek a menetirány hirtelen megváiioz^atásáuíl. A kapitány útközben határozta el, hogy nem vezeti hajóját Rotterdamig, hanem Boulognebnn kiköt és innen visszaindul Southamptonba. Természetes, hogy a hir hallattára nagy izgalom tört ki, mely csak akkor csillapodott, mikor megtudták, hogy a vasúti költségeket a hajóstársaság megtéríti. Több utgs azonban — közöttük egy idősebb amerikai hölgy is — nem volt hajlandó partraszállni és kijelentette, követeli, hogy Rotterdamba vigyék, mert oda szól a jegye. Példáját többen követték. A sztrájkoló legénység azután gondoskodott is róla, hogy a hajó rendeltetési helyére érkezzen. vigyen magával olcsó népművészeti emléket a LEPAGE könyvkereskedésből. —
