Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-08 / 205. szám
XV. ÉVF. 205. SZÁM. KeletíUjskg 3 Lupuhoz kellemetlen kérdéseket intéztek a kamarában libşplis kapcsolatai és anti- kariista magatartása miatt Lupu igyekezett védekezni s csak akkor jött ki a sodrából, amikor megkérdezték tőle, miből él? — Megszavazás előtt a közigazgatási javaslat (Bukarest, szeptember 6.) A kamara ma délutáni ülésén Pop Cicio elnök felolvasta a király válaszát a ma délben átnyújtott feliratra. A választ a kamara állva hallgatta végig. Pop Cicio ezután a következőket mondotta: A mi válaszunk az uralkodó szavaira ennyi Éljen a király! Á képviselők percekig felállva tapsolják az uralkodót. Ezután Voicu Nitescu miniszter beterjeszti a szőiőilletményekről, továbbá a rendőrségi törvény módosításáról szóló javaslatokat. Dr. Lupu személyes kérdésben kér szót. Néhány nappal ezelőtt Radulescu Mehedinţi a felirati javaslat előadója záróbeszédében foglalkozott az ő kilépésével a parasztpártból és a január 4-i aktus körüli magatartásával. Mindenekelőtt kijelenti, hogy a felirati vitában azért nem vett részt, mert elfáradt és pihenésre szorult. Ez nem is csoda, hiszen a Iorga- parlamentben egyedül harcolt, mig önök — mondja a többségnek — pihentek. Ami a parasztpártot illeti, onnan nem lépett ki, hanem elszakadt. .T.'.', Pompillu ipaniíescu közbeszól. Lupu: Maga hallgasson! Én vagyok a politikai keresztapja. Mirto emlékezteti Luput Calimanesti állomáson Mihalác^p jelenlétében folytatott be szélgetésükre, ..amikor kérte őket, kövessék oda ahova azután, egyedül ment: a liberális pártba. Lupu: Én nem folytattam az önök útját, mert a kolaborá'öió hive voltam. Ezért mentem a liberálisokkal, de nem szégyeltem bevallani, hogy csalódtam. Kár volt. Ami a január 4-iki aktust illeti, a sziuajai koronatanácsonsííMihalache képviselte a parasztpártot Én mindent elkövettem, hogy ez az aktus meg ne történjék. (Gúnyos helyeslés a jobboldalonjkésMirto: MilMáche mielőtt a koronatanáesra ment és miután onnan visszajött, informált bennünket és Önt is és ön is helyeselte magatartását. Lupu: Ez,igaz, de azután a régenstanács- nak kifejtettem, hogy a herceg lemondásánál senki sem volt jelen és ez az egész aktus törvényességét kétségessé teszi. Stere, akinek autoritását önök is elismerik, gratulált a ré- genstanáesnál tett kijelentéseimhez. A parasztpárt Craiovában gyűlést tartott és az én tudomáséin és hozzájárulásom nélkül állást foglalt a január 4-iki aktussal szemben. Én kénytelen voltam tiltakozni ez ellen, nem azért, mintha az aktust helyeseltem volna, de politikai szempontok miatt, mert nem akartam, hogy Ferdinand király életében ezt a kérdést felvessük és zavar keletkezzék. Ezért szakadtam el. Önök szememre vetik, hogy a liberális kormányban résztvettem, hiszen önök is beléptek a Barbu Stir bey kormányba, Mirto: Ez nem volt liberális kormány, hanem választási kabinet és mi Iuniant és Popo- viciot a választások szabadságának ellenőrzésére küldtük ebbe a kormányba. Lupu: 1928-ban kértem a régenstanácsot, bizza meg önöket kabinetalakitással, de miután kormányra kerültek, nem siettek megcsinálni a restaurációt. Szegezzük le, hogy sem önök, de én sem, nem voltunk antikaríisíák. Emlékeztet a restauráció ünnepélyes lefolyására, amikor a király arra hivott fel mindnyájunkat, temessük el a multat. t t'M t Jégverés, tűzkár, betörés« es baleset ellen előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz Józsefük 37. Telefon 12-75. Hangsúlyoznunk kell, hogy hivei vagyunk a monarchiának, csak az abszolutizmus ellen küzdünk. Pop Cicio elnök: Tessék tudomásul venni, hogy az uralkodó személyében sohasem felelős és minden tettéért a kormány viseli a felelősséget a parlament előtt. Radulescu Mehedinţi válaszol Lupunak arra a megjegyzésére, hogy ő szegény tanító volt és mit szól a nagyok dolgaiba? Igaz, hogy tanító volt, nem is szégyeli, de tovább tanulT és mindenki előtt ki tudja mutatni, miből é!. Lupu magából kikelve: Mit akar ezzel mondani? Én a képviselőt napidijakból élek. amit azért a munkámért kapok, amelyet több mint 10 éve a parlamentben kifejtek. Csak nem vádol azzal, hogy megnemengedett utakon van(Bukarest, szeptember 6.) Annak idején a Keleti Újság is megemlékezett arról, hogy a tórdai kereskedők és iparosok nagygyűlést tar hittak, amelyen egy emlékiratot készítettek el, Rbben az emlékiratban arra kérték a kormányt, hogy a konverziót a kereskedőkre és az párosokra az összes produktiv munkát végző okosságra terjesszék ki. Ugyanakkor kérték íz állami egyenes adók, különböző taxák, bélyegilletékek csökkentését, a vasúti személy(Sresa, szeptember 6.) A Georges Bonnet volt francia miniszter elnöklésével hétfőn délelőtt megkezdődött, a közép- és keleteurópai államok szanálására összehívott nemzetközi gazdasági konferencia, lényegében csak folytatása a lausannei jóvátételi konferenciának. A tárgyalások kiinduló pontja a lausannei jegyzőkönyv, amely Ausztria szanálásának előfeltételeit szegezi le és célja azoknak az intézkedéseknek a megvitatása, ámeneknek segítségével könnyíteni lehet a keleteurópai állomokban devizahiány miatt életbeléptéiéit fizetési és kereskedelmi korlátozásokon. Ezzel kapcsolatban természetesen szóba kerül a keleteurópai államok súlyos pénzügyi helyzete is. A stresai konferencián felmerült problémákat már a tavasszal rendezni akarták a Tardieu-terv alapján, amely azonban a londoni tanácskozáson megbukott. A franciák javított formában most is a Tardieu- tervvel akarnak jönni és újból az az álláspontjuk, hogy a válság megoldására teljesen elegendő, ha Magyarországot és Ausztriát beolvasztják a kisantantba és a sok szegény országból egyetlen gazdag államszövetséget csinálnak, amelynek minden tagja kölcsönösen preferen- ciáiis vámkedvezményekben részesíti a másikat. A francia tervvel szemben Olaszország, Magyarország, Bulgária és Lengyelország a gazdasági javulás előfeltételének a keleteurópai agrár- államok gabonaexportjának növelését tekinti. ——"CTWBM!H II WimjgKga» mák jövedelmeim? Szegény ember vagyok és az is maradok. Radulescu: Nem vádolok senkit, de ön állította be úgy a dolgot, mintha engem meg akarna alázni, ön elhallgatta, hogy azért lépett be a liberálisokhoz, mert tudta, hogy három hónap múlva ők fognak uralomra jutni. A román demokrácia akkor nagy veszteséget szenvedett, de végeredményben Ön lett a vesztes, P. loaniţeseu elismeri, hogy Lupu Mirto- val együtt rábeszélte őt, aki munkáspolitikával foglalkozott, lépjen be a parasztpártba. Mindig meg is maradt ebben a pártban, amely nem lett sohasem hűtlen elveihez. Lupu felelni akar, de a többség lehurrogja, mire Mirto a következő szavakkal fejezi be a vitát: — Lupu ur, majd a történelem meg fogja állapítani az ön szerepét és azt, kinek vaa igaza. Tartok tőle, hogy abból ki fog derülni, a liberálisok tudták előre, mit akar Lupu. (Derültség és zaj a liberálisoknál.) Mirto ezután beterjeszti a CFR autonómiájáról, a hajózás autonóm intézetéről és a CFR munkáspénztáráró! szóló törvényjavaslatokat. Erre áttértek a napirendre, amelyen a köz- igazgatási törvényjavaslat szerepelt. Algiu előadó szólalt fel a javaslathoz. Algiu után valósziniileg Calinescu almi- niszter fog beszélni és felszólalása után a javaslat szavazás alá kerül. és áru-tarifa leszállítását, a különböző vámok mérséklését és megfelelő fizetési eszközöknek forgalombahozatalát, ami nélkül az egész ország gazdasági vérkeringése végleg elakad. Ezt a memorandumot ma délelőtt nyújtotta át dr. Gál Miklós magyarpárti képviselő Pop Cicio Istvánnak, a kamara elnökének. Holnap fogja átadni Vaida Sándor miniszterelnöknek és a szenátus elnökének. A két álláspont közötti ellentétek már az- első délelőtti tanácskozások során teljes mértékben kifejezésre is jutottak. Az olaszok, akiknek álláspontját a németek is teljesen támogatják, azt javasolták, hogy Európa újjáépítését általános megállapodással alapozzák meg, amelyet az európai nagyhatalmak kötnének a válságsujtotta dunai államokkal. Hivatkoznak az olaszok arra is, hogy a francia terv megvalósítása még jobban feldarabolná Európát és még jobban fokozná az általános nyomort. (Sresa, szeptember 6.) A konferencia mai napján Madgearu román miniszter mondott nag:/ beszédet, amelyben az agrárállamok, elsősorban Románia helyzetével foglalkozott. Madgearu a pereferenciális vámok szükségszerűsége mellett érvelt. A tanácskozásokon általában valamennyi delegátus franciául beszél, ami nagyban megkönnyíti a konferencia harmonikus menetét. Csupán a német delegátusok beszélnek németül, ami azonban semmiféle kifogásra nem adott okot. A konverziót modositó TÖRVÉNYJAVASLAT teljes magyar fordítása kapható Or. Mandel Fordító Irodájában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 50, vidékre 60 lel, mely bélyegben is beküldhető. A tordai kereskedők memorandumát ma nyújtották át a kamara elnökének A stresai francia program: Ausztria és Magyarország beolvasztása a kisantantba Az olaszok élesen szembehelyezkednek a tervvel Madgearu előadása az agrár áll amok helyzetéről
