Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-05 / 203. szám

KuetiUjsxg XV. ÉVF. 203. SZÁM. Amikor Jókai kalap helyett szavazó urnát tett a fejére Derűs kalaphistóriák Manapság, amikor a kalap az úri öltözködés egyik legfontosabb kiegészítő része, nehezen tud­juk elképzelni, hogy volt idő, amikor az emberek nem viseltek kalapot. Az emberiség kulturhistóriá- jáhan a kalap eleinte csak jelvény volt. A rómaiak­nál a szabadság jelvénye; ugyanis a felszabadult rabszolgák felszabadulásukkor uruktól kalapot kaptak. Az általános kalapviselet Németországban •csak a X. században kezdődik, mig Franciaország­ban csak a XIV. század végén kezdenek kalapot viselni és egész Európában csak a XV. században vált általánossá annyira, hogy bizonyos körülmé­nyek között kalap nélkül bizony megbámulták az embert. * Luigi Lablache, a XIX. század hires olasz te­noristája, igen szórakozott ember volt. Egy alka­lommal, amikor Firenzében vendégszerepelt, egy reggel meghívót kapott II. Linót toszkánaí nagy­hercegtől. Lablache, midőn megérkezett a Pnti- palotába, több ur társaságában hosszabb ideig kel­lett várakoznia az uralkodó előszobájában. Mint­hogy a tenorista a jelenvoltakat mind ismerte, megkérte őket, hogy makacs rheumájára való te­kintettel engedjék meg, hogy kalapját fején tart­hassa. A következő pillanatban megjelent a szol­gálatot teljesítő kamarás és jelenteje, hogy őfel­sége azonnal beszélni kíván Lablache úrral. A művész sietségében nem gondolt arra, hogy ka­lapja a fején van és hamarosan felkapta a legelső kezeügyébe eső kalapot és belépett a nagyherceg szobájába. II. Lipót Lablache láttára hangosan felkacagott. A művész elképedt és miután meglepetéséből fel- ócsudott, bátorságot véve magának, megkérdezte a fejedelmet, hogy mi indította ily jóizü nevetésre ? — Mondja csak kedves Lablache, — kérdezte ekkor Lipót, — a két kalap közül melyik az öné, az, amelyik a fején, vagy az, amelyik a kezében van? Lablache, ki csak ekkor jött rá szórakozott­ságára, szellemesen igy felelt: — Felség, olyan embernek, aki elvesztette a fejét, bizony két kalap egy kissé sok. Egy alkalommal Jókai Mór barátai tisztele­tére vacsorát adott a Svábhegyen. A fekete kávé­nál, midőn a beszélgetés elcserélt tárgyakról folyt, Jókai az alábbi történetkéket beszélte el: — Nekem is kicserélték már néhányszor a kalapomat. A hatvanas években egy nagy'ejü hon­atya csert .(e ki egyszer. Mindig becsipeiten jött a Házba és az vitte el. Gondoltam, most már mind­egy, a kocsimig csalt eltart az ő kalapja, de ami­kor rátettem a fejemre, hát leesett a vállamig. Utoljára is kénytelen voltam hátul beledugni a bo­tomat és igy vittem a kalapot félig a fejemen, fé­lig a botomon a kocsiig. Még furcsább esetem volt egyszer az Akadé­miában. Valami gyűlésre szólítottak be. Onnan meg úgy elvitte valaki a kalapomat, hogy a magáét sem hagyta ott helyette. Nó, még ilyet nem értem, gondoltam. Ez va­lami kétfejű ember lehetett, hogy mind a két ka­lapra szüksége volt. Azon este a szavazó urnában jöttem haza, vagyis van ott egy hagyományos kopott kalap, melybe a szavazó cédulákat szokták dobni, — azt tettem a fejemre. Nikita, Montenegró királya nagyon zsugori ember volt. Az orosz cár évenként egymillió frank kegydijban részesítette, a bécsi udvar pedig fél­millió frankot adott neki évenkint. — És mi, — mondogatták a crnagóc minisz­terek, — nem tudjuk elképzelni, mit csinál a ki­rály ezzel a rengeteg sok pénzzel. Amikor Helena leánya 1901-ben férjhez ment III. Viktor Emanuel olasz királyhoz, Nikita vásá­rolt magának egy ragyogó cilinderkalapot, melyet .kerek tiz évig viselt s melyben ezen tiz év alatt számos látogatást tett külföldi udvaroknál. Végre maga is ráunt a kopott jószágra és egy nagylelkű pillanatában odaajándékozta a viharvert cilindert inasának. A komornyik kivasaltatta a cilinderkala­pot és büszkén feszitett vele Cetinje uccáin. Egy 'napon a komornyik összetalálkozott az uccán Nikita j királlyal, kinek feltűnt a szép cilinderkalap, meg­kérdezte tehát, hogy hol vette? — Felséged maga ajándékozott meg vele, —1 hangzott az alázatos válasz. — Micsoda? Én ajándékoztam volna neked egy ilyen szép kalapot? Ilyen ostobaságot nem követhettem el. Azonnal vissza fogod adni. Úgyis megint el kell látogatnom Bécsbe, legalább nem kell majd pénzt kiadnom kalapért. És a szegény komornyik hiába mentegetőzött, vissza kellett adnia a cilindert Victor Hugo, a nagy francia költő ifjú korá­ban egy alkalommal, midőn Páris egyik boule- vardján sétálgatva egy kirakat előtt megállóit, a hirtelen keletkezett szélroham a kalapját lefújta. Hátrafordult és látta, hogy a kalapot a szél sebe­sen karikázva viszi a járdán, tehát utána rohant. Midőn már éppen, hogy elérte a kalapot, újabb szélroham tiz méterrel tovább vitte azt, mig végre egy lámpaoszlopban megakadt. Hugo akkor, oda­rohant és felkapta a kalapot. Ekkor egy ur, ki éppen akkor érkezett oda, kivette Hugo kezéből a kalapot és igy szólt: — Nagyon le vagyok kötelezve önnek uram; nagyon szépen köszönöm. — Hogyan ? . .. Miért ? ... — Ez a kalap az enyém. — Hát akkor hol vau az enyém ? — kérdezte Hugo megrökönyödve. — A kalapzsinoron függve lóg a hátán. Az előbb említett II. Lipót nagyherceg egy al-1 kálómmal meglátogatott egy elmegyógyintézetet. Az intézet igazgatója, az orvosok és saját kísérete kalauzolta végig az uralkodót az intézeten. Ekkor figyelmét egy különös körülmény vonta magára, melyet senki sem tudott megmagyarázni. Ugyanis mialatt a nagyherceg, valamint egész kísérete ci­linderét kezében tartotta, az igazgató rendületle­nül fején tartotta a kalapját Midőn vége volt a látogatásnak, az igazgató ki- kisérve magas vendégét, a tébolyda kijáratánál le­vette kalapját és igy szólt a nagyherceghez: — Bocsánatot kell kérnem felségedtől, hogy látogatása alatt, jelenlétében kalapomat a fejemen tartottam. Ez nem felséged iránti tiszteletlenség­bői történt, hanem azért kellett kalapomat a feje­men tartanom, hogy intézetem ápoltjai előtt te­D—LENGYEL GYÓGYINTÉZETE Cluj-Kolczsvár, Calea Regele Ferdi­nand 111. (Fere jez József nt). Tel. 211. a mai nehéz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel uj osztályokat létesített: III. osztály ötszöri napi étkezéssel 120 lei. II. *i «... »» 180 ,. I. H ». »» M 240 i. Bármilyen mQSét, vagy ssöiés esetén lé­nyegesen redukált díjazással. Röntgen, Quarz, Diatermia, Sollux, Vállanyfurdők és másnemű villanyke- zelések szintén redukált árral Diétás konyha orvosi ellenőrzés mellett. Bejárd betegek részére is. Cukorbetegek, szívbetegek, érelmeszesedés­ben szenvedők, vesebetegek, köszvényes és rheu- más betegek, gyomor- és bélfekélyben szenvedők, krónikus bélhurutban és epekőben, valamint kró­nikus epehólyaggyulladásban szenvedők részére, Hízó- és fogyókúrák. Bővebb felvilágosítással és prospektussal szol­gál az Intézet gazdasági osztálya. kintélyemet fenntartsam. Mert, ha betegeim meg­látták volna, hogy van a világon valaki, aki te­kintélyesebb nálam, mint ahogyan felséged kétség nélkül az, nekem itt végem lett volna. Az egyik nagy new-yorki kalapkereskedő egy alkalommal nagy plakátokat ragasztatott ki a kö­vetkező szöveggel: „Woodhonse kalapjai a legjobbak. Charlie Chaplin is ilyet hord,.“ A konkurrens cég a plakátok alá kis cédulát ragasztatott ezen szöveggel-. „Ezért nevet rajta mindenki.“ s. d. - • äs equadorf lázadók fegyverszüneted kötöttek a kormánnyal (Newyork, szept. 3.) Quitoból, Ecuador állam fővárosából újabb véres harcokról ér­keznek jelentések. A felkelők, mint jelentettük, három nap­pal ezelőtt puccsszerűen Elfoglalták a fővárost és vezérüket Bonifáeiot köztársasági elnök­nek kiáltották ki. Kétnapos pünkösdi király­ság után a forradalmárok kénytelenek voltak visszavonulni, mert a kormányhoz hii csapa­tokkal nem tudták felvenni a harcot. Mene­külésük után Quito környékén ütötték fel hadiszállásukat és bevárták itt a forradalom­hoz csatlakozott csapatok és polgári felkelők csatlakozását, majd kedden uj offenzivát in­dítottak a főváros ellen. A felkelőknek véres harc után több helyen sikerült áttörniük a kormánycsapatok frontját és benyomulniok a fővárosba. Quito uccáin kedden egész nap véres harcok folytak, amelyeknek többszáz halottjuk volt. Végül is az arzenál is a lázadók közébe került, úgy hogy a kormánycsapato­kat nem tudják lőszerrel ellátni. Guajaquivil városából nagyobb muníció szállítmányokat indítottak útnak a kormánycsapatok számára. A törvényes kormány repülőosztagot küldött Quíotoba, hogy ezek bombázzák a forradal­márok állásait. Az idegen diplomáciai testü­leteket és külföldi alattvalókat felszólították, hogy saját biztonságuk érdekében sürgősen hagyják el a fővárost. A kormánycsapatok egy repülőgépe kedden délután bombát do­bott a fővárosra. Egy színház a bombázás kö­vetkeztében összedőlt és számos néző lelte ha­lálát a romok alatt. Több más épület is elpusz­tult. Tegnap este a fdkelők megszállták a vil­lamos és vízmüveket, aminek következtében a viz és villanyáramszolgáltatás szünetel. A lakosságót teherautókon élelmezik, mert a vasúti forgalom is megszakadt. A kormánycsapatok és a felkelők közt a harcok egész éjszaka folytak, ma azonban a forradalom váratlanul véget ért. A quitoi diplomáciai testület közvetítésével a kormány megegyezést kötött a lázadókkal, amelynek értelmében ezek minden feltétel nélkül elfo­gadták a kormány által felajánlott fegyver- szünetet és letették a fegyvert, A kormány- csapatok .szerdán délután ismét bevonultak a fővárosba, Ideiglenes köztársasági elnökké Altornozt választották meg. Hivatalos megállapítás szerint a forra­dalmi összeütközések és a lázadó csapatokkal folytatott harcok során több ezer ember esett el. — Zeneszerzést, zeneelméletet, összhang­zattant, kontra punktot, formatant cs hang­szerelést tanítok tehetséges és szorgalmid nö­vendék ekm k. Zenemüveket zongorára, karra, zenekarra alkalmaz, Delly-Szabó Géza, Ma­gyar v.ra 44. A konverziót módosító TÖRVÉNYJAVASLAT teljes magyar fordítósa kapható Or. Mandel Fordító Irodájában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 50, vi­dékre 60 lel, mely bélyegben Is beküldhető. iOLCSO festés és veg^y tisztításban CLUJON AZ UNIÓ VEZET. ST

Next

/
Thumbnails
Contents