Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-05 / 203. szám

fíElETíSJfSJÍG XV. ÉVF. 203. SZÁM. kormányozzák, mert ott is kinevezik a város vezetőségét. Franasovici: Más Párig, mások a krité­riumok, amelyek alapján kinevezés történik. Argetoianu: ön is azt hiszi, hogy ezek a kritériumok javulhatnak a választások utján. —7 A falvakban a legtöbb helyen szoígá- latrakész egyének hajtják végre a felsőbb rendeleteket, anélkül, hogy a község lakossá­gának akarata megnyilatkozhatnék, Ezzel a rendszerrel 100 évvel estünk vissza, amikor két táborra oszlott a társadalom: az egyik pa­rancsolt, a másik pedig engedelmeskedett. A megsemmisüli önkormányzati jog. — Az önkormányzati jog megsemmisült, a nép, amely hozzászokott, hogy önmaga in­tézze helyi ügyeit és válassza meg tisztvise­lőit és vezetőit, meg kell, hogy hajoljon a diktatórikus tempó előtt és a hatalmasok ke­gyét kell keresnie, ha élni akar. A központi hatalom és az önkormányzat között még jó .gazdasági viszonyok idején is megnyilatkozik az érdekellentét és mennyivel erősebb ez ma, amikor mindenki megfeszíti minden erejét, hogy ne legyen kénytelen mindig több és több közterhet elviselni. Már pedig az utolsó észtén dobén szomorúan tapasztalhattuk, hogy tel­jesen állami természetű terheket egyszerű mi­niszteri rendelettel áthárítanak a községekre és a városokra. így például a rendőrség és z kórházak fenntartási költségeit, állami nyug- dijterheket és másokat. — Érthető és indokolt tehát a lakosság- elkeseredése, amikor minden megkérdezése nélkül milliókat rónak ki reá, anélkül, hogy még dönthetne is afelett, hogy honnan vegye ezt a pénzt. Nagyon helytelen és meggondo­latlan rendszer, hogy a mai nehéz időkben a helyi önkormányzat legkisebb megnyilatko­zását is elnyomják és az általános választójog korszakában a népet éretlennek bélyegzik' sa­ját ügyén k vitelére! — Az interimárbizottságok rendszerét semmi mással nem lehet igazolni, mint csak azzal, hogy minden kormány a maga embe­reit igyekszik hivatalhoz és hatalomhoz jut­tatni, akikkel azután szabadon rendelkezhetik. A kormányok azzal szoktak érvelni a rend­szer fenntartása érdekében, hogy választás esetén a szélsőséges elemek is bejuthatnak a helyi közigazgatásba. Nem gondolják a kor­mányok, hogy_ a szélsőséges elemeket az erő­siti meg a legjobban, hogy az elemi alkotmá­nyos jogokat is elkobozzák és ezzel az elnyo­mással növelik azt az elkeseredést, amely egy­aránt vezet a jobb- és balodali destrukcióhoz1!! — Ha az interimárbizottságok tagjainak névsorát átnézzük, úgy azt látjuk, hogy a kinevezésnél sohasem az érdem, szakértelem, vagy a lakosság ethnikai vagy szociális meg­oszlása az iránydv, hanem az, hogy a kor­mány hívei hatalomhoz és tantiemhez jussa­nak! Ennek tulajdonítható, hogy a városok­ban a kereskedő- és iparososztály, — amely a legsúlyosabban adózik, — az ideiglenes bi­zottságokban egyáltalában nem, vagy csak igen esekéüy mértékben szokott képviselethez jutni. Tanárok a közigazgatásban. — Hogy a kinevezés mennyire nem tük­rözi vissza a lakosság összetételét, legjobban bizonyította, hogy Iorga idején az interimár­bizottságok zsúfolva voltak tanárokkal, — akiket én nagyra becsülök, hiszen magam is tanári pályán működtem, — de akikről nem ■ hiszem, hogy a kereskedelmi és ipari centru­mok vezetésére ők lennének hivatottak. Hegedűs Nándor ezután kifejtette, hogy a Mániu-kormány az 1929. évi közigazgatási .törvényt úgy alkotta meg, hogy alkalma le­gyen feloszlatni a választott tanácsokat, kine­vezni az interimárbizottságokat, amelyeknek hatáskörét ő állapította meg, de gondoskodott arról is, hogy a törvénybe olyan intézkedése­ket foglaljon, hogy a nemzeti-parasztpárti vá­lasztott tanácsokat már ne lehessen olyan könnyen feloszlatni. Argetoianu azonban nem sokat törődött Maniu előrelátásával, hanem mihelyt uralomra került, egyrészt királyi dekrétummal kergette el Manin választott ta­nácsait... Argetoianu: A jövő évben is igy fogok cselekedni. Inescu: Reméljük, hogy a jövő évben nem lesz erre alkalma. Argetoianu: ön maradjon a reménysó :- gél, én maradok a feloszlatással, — Másrészt az uj parlamenttel — már az első héten — olyan törvényt szavaztatott meg, amely az ő számára is gyermekjátékká tette a községi tanácsok feloszlatását. Kölcsön, kölcsön után. — Annak jellemzésere, hogy nálunk meny­nyire semmibe veszik azokat a törvényes in­tézkedéseket is, amelyeket a törvény kifeje­zetten kihangsúlyoz, felemlítem, hogy a köz- igazgatási törvény szerint az ideiglenes bi­zottságok mindennel foglalkozhatnak, csak kölcsönök kötésével nem. Ennek ellenére ta­valy a kormány egész tömeg törvényjavasla­tot nyújtott be, hogy az egyes városok inte- rimárbizottságai milyen kölcsönöket vehet­nek fel. Ez az eljárás a lakosság akaratának legsúlyosabb kijátszása, mert az ideiglenes bizottságok tagjai, akiknek nincs gyökerük a jelen generációban és természetesen még ke­vésbé a jövő nemzedékben, ezekkel r* köflesö­NEM MINDEGY, hogy mivé! kezeli a hajhullást! A hajkorpázás kezdeti stádiumában végezzen rendszeres hajmosást EGGER PETROL hajszesszel és PETROL SZAPPANNAL, miáltal megelőz a haj kihullását. Ne hanyagolja el a tsajkarpátós UexaSásiS Az Egger Petrol és Petrol-szappan gyógyszertár ban, drogériában ős illatszertárban kapható. nőkkel utódainkat is megterhelik, anélkül, hogy legalább tudnók, hogy mire fordítják a felvett összegeket, milyen kamatot fogunk érte fizetni. Példabeszéd már Erdélyben, hogy kölcsön van primár nélkül is, de primár nincs kölcsön nélkül. V. . — Miután tudomásunk van arról, hogy az önök interimárbizottságainak elnökei is kölcsönök után szaladgálnak Bukarestben, elvárjuk, hogy legalább Önök érvényt szerez­zenek saját törvényük akaratának és ezeknek a kölcsönöknek a folyóstaaát fenntartják az újonnan megválasztandó városi és községi ta­nácsok részére. " Me, vasárnap este 9 órakor utoljára m iíin a ICol^isum uslwarán. Főszereplők: Forgács Sándor (Akárki), Fekete M., Tasnády A., Balázs, Nyerges, Tompa, Bárdy Teréz, Benes Ilona, Kerekes Ilona, Váró Anni. Jegyek a Magyar Színház pénztáránál I Legdrágább jegy ára 40 lei »»mi* Â klnulláasott kisebbségek Utalt ezután Hegedűs Nándor arra, hogy a kisebbségek képviselőit rendszeresen mellő­zik az interimárbizoí óságokból. Statsztikai adatokat sorol fel a Iorga-kormány idejéből a kisebbségek jogtalan és indokolatlan mellő­zésének bizonyítására és sajnálattal állapí­totta meg, hogy a Vaida-kőrmány óta sem javult e tekintetbe a helyzet, sőt némely he­lyen rosszabbodott. Emelt hangon a követke­zőket mondja: — Brassőmegyében, ahol a lakosság 32%-a magyar, Szatmánnegyében, ahol 39% a magyar lakosság, nem ne­veztek ki egyetlen magyar tagot sem az interiraárbizottságba! Szilágyban, ahol 31%, Koíozsban, ahol 30% és Tor- damegyében, ahol 24% a magyar la­kosság, mindössze egy-egy magyar tagot neveztek ki az ideiglenes ta­nácsba! Argetoianu: A magyar impérium alatt hány román tagot neveztek ki. Wilier: Nem volí rá szükség, mert nem voltak interimárbizottságok, Lúgoson a lakos­ságnak csak egyharmada volt román, mégis román nyelven is vezették a közigazgatást. A renegátok-barátja. — Jellemző a mindenkori kormányok fel­fogására és mentalitására, hogy mindig olyan magyar tagokat neveztek ki, akik valamely román politikai pártban helyezkedtek el és az Országos Magyar Párt ismert ellenségei. így! például Háromszékmegyében kineveztek ugyan 3 magyar tanácstagot, de ezek közül az egyik a román néppárt, a másik kettő pe­dig a liberális párt tagja. — Teljesen érthetetlen és indokolatlan a Magyar Párt becsületes és értékes fér fiai­nak mellőzése a kinevezésnél. Valahányszor községi választás volt vagy van, minden ro­mán párt arra törekedett és törekszik, hogy a Magyar Párttal a községi választással kar­tellt kössön, mert tudja azt, hogy a magyar­lakta területen mi vagyunk az egyetlen pozi­tív, szervezett kisebbségi erő, amint azonban ugyanezeket a községi és megyei tanácsosi ál­lásokat kinevezés utján kell betölteni, azonnal vétekké válik a kormányok szemében az, ha valaki az ő kisebbségi nemzetének őszinte és gerinces fia! A renegátok barátja. Solomon Virgil-: önök csak voltak az egyet­len szervezett tényező. Wilier: ön a visszaélések mestere. Solomon: Udvarhelymegyében a magyarok nem fogadták el a magyarok, csak a románok jelölőlistáit. Laár: Ön renegát magyarokkal akart ope­rálni. Parajdon 1800 hivem van és nem vagyok tagja az interimárbizottságnak, az orthodox lelkésznek 15 hive van és interimar tag, ön is tagja az interimárbizottságnak, pedig soha sem lakott a megyében. Wilier: Igenis, mi a román jelölteket az önök részéről szivesen fogadtuk, do az Ön rene­gát magyarjaival, akik Önöknek sem válnak BERETVAS PA se legmakacsabb fejfájást Is elmulasztja II

Next

/
Thumbnails
Contents