Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-29 / 223. szám
Cluf-Koloz*vttr. 1932. szeptember 29 * CsUíorfmc Ktlt TlUíSKG Előfizetés belföldön: Egyévre 800,félévre 400, negyedévre 200, agy hára 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAG/ARPARTI LAP Szerkesztésé^! ós kladihivstall te'afje: .533, 5.91 XV. évfolyam 223. szám ElőfIze tés Magyarországon: [Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pangó, negyedévre Í2;59 P« Egyes szám ára 23 fillér. 9 esi isi székely elinei! visszaül! a B|inpsiit Megtörtént a geiaSI döntés, amely diplomatikusan tartalmaz kategorikus rendelkezéseket — Tizennégyezer hold löld, sok ház, egyéb ingatlanok kerülnek a magán ja vak rendelkezése alá — Az iskola, árvaház — A román kormány magáévá tette a megoldást — Az erdélyi kisebbségek első elintézett panasza De Valera Ittas Balogh Arthur Genf, szeptember végén. ' A Nemzetek Szövetsége Tanácsának elnöki székében alig ült még életpályájának ritka fordulatosságánál fogva olyan érdekes személyiség, mint ezúttal. A Tanács hatvannyolcadik ülésszakát ugyanis de Valera, mint elnök, nyitotta meg és ugyanő rezidiált a szövetség mostani közgyűlésének megnyitó ülésén is. Edmon de Valerát nem kell az újságolvasónak bemutatni, hisz neve össze van forrva a teljesen _ megszűntnek még ma sem mondható Írországi szabadságmozgalommal, amelyet páratlan kitartása, meg nem alkuvása végül is diadalra vitt. Tulajdonképen nem is Írországi. New-Yorkban született, apja spanyol, anyja Írországi. De egész fiatal korában kerül a földre, .amelynek történetében olyan nagy szerepet játszott. Elvégzi tanulmányait, tanár lesz, de csak- I hamar egészen a nemzeti felébredés foglalja el. [Megszervezi az Írországi önkénteseket és ami- ,kor 1916-ban Duhlinban kitör a forradalom, az ■ielső sorban küzdők közt van. Egy heti küzdelem után azonban a forradalmat leverik az angolok, a vezetőket kivégzik, de Valerát is [halálra Ítéli a hadi törvényszék, amit azonban [életfogytiglani börtönre változtatnak át, mig a ikövetkező évben az általános amnesztia neki is visszaadja szabadságát. „Sinn Fein“ név alatt újjászervezi a köztársasági pártot és az ir köztársaság elnöke lesz. Ismét elfogják, de sikerül megszöknie és Északamerikába menekülve, on- ;nan tüzeli tovább az írek ellenállását. Öt évig tart a harc az irek és az angol csapatok közt, amelynek egyes mozzanatai rendes rovatát képezték az akkori újságoknak, az egész világ cso- jdálva véve tudomást a kis nép bámulatos szabadságakarásár ól. De az ellenségeskedések megszűntével az angol kormányelnök: Lloyd George ide Valerával tárgyal, mint az irek elismert vezérével és e tárgyalások eredménye Írországnak mint szabad államnak elismerése Anglia részéiről. Ma az ír szabad állam megvan ugyan, de a küzdelem irek és angolok között még nincsen teljesen befejezve. Az angol korona iránti hűségeskü kérdése az, ami körül ma is folyik a (fegyvertelen harc. És ezt a harcot de Valera iinint az ír szabadállam miniszterelnöke vezeti az angol kormány ellen. Már nem Ítélik azonban halálra, még be se börtönözik az angolok. Tárgyaló fél az angolokkal szemben, nem lázadó. Az a de Valera, akit mint lázadót halálra, majd életfogytiglani börtönre Ítéltek, aki az angolok jóvoltából ismételten szívta a börtön levegőjét, ma a valaha is létezett legnagyobb államtársulás: a Nemzetek Szövetsége Tanácsában elnököl. Nem mindennapi mindenesetre egy egykori forradalmárt, a hatalom által megsemmisülésre ítéltet látni ebben a szerepben. A maroknyi ir nép szembeszállása az óriási angol túlerővel, Dávid és Góliát harca, a történetemben párját ritkító lankadatlanság, amellyel minden megpróbáltatások közepette, a bebörtönzések és sorozatos kivégzések dacára e nép a maga szabadságát, az angol iga aluli szabadulását követelte, a világ csodálatát váltotta ki. Ez a hosszú harc végül is meghozta a szabadságukért küzdők győzelmét. De ez csak úgy volt lehetséges, hogy az ir nép e küzdelem legseté- tebb napjaiban sem vesztette el soha önbizalmát, nem vesztette el azt a hitét, hogy külön nemzetisége tudatában joga van az önálló szabad nemzeti életre. És ez a győzelem csak úgy voit lehetséges, hogy a szabadságért küzdő nép megtartotta belső egységét, majd, amikor nyil(Kolozsvár, szeptember 27.) Genfi jelentésünk közli, hogy a csiki székelységnek ismeretes nagy pőrében kedden végre megtörtént a döntés. A döntés a mai körülmények között kedvező s habár sok mindennel meg kellett a kényszerűség következtében alkudni, a csiki székelység győzelmének mondható. A csiki szé- kelységnek a hatalmas vagyonra vonatkozó tulajdonjogát nem lehetett elvitatni s nem sikerült az a legutóbbi trükk sem, amihez a „gazdasági szövetség“ eimen magyar híveket igyekeztek megszerezni, hogy e népva- gyont a hivatalos vármegye tulajdonába átjátszik. Mindezek mellett azonban meg kell jegyeznünk, hogy a döntés paktumnak az eredménye, olyan paktumnak, amit a népszövetségi meghízottak csináltak a román koripány megbi- zottaival, '>i.i hogy egyhangú legyen a határozathozatal s hogy biztosítva legyen a gyakorlati végrehajtás. Vagyis azt vették be a határozatba, amihez a Romániának a hozzájárulását sikerült kieszközölni. A népszövetségi bizottság tisztában volt a székely tulajdonosok jogigényével, az igazsággal, a népszövetségi presztízs érdekében egyhangú határozatot akartak elérni. A román kormány álláspontja az volt, hogy az ügy nem tartozik a Népszövetség elé s annak a kimondását kérték, hogy a román bíróságok illetékesek az eljárásra. A Népszövetség az illetékesség kérdésében nemzetközi jogi bizottságnak adta ki az ügyet. Az előkelő nemzetközi jogi bizottság kimondotta, hogy a Népszövetség illetékes a csiki székelyek pőrének eldöntésére s azt a feltételt sem fogadta el, mely azt igyekezett felállítani, hogy csak azután lehet a népszövetségi döntést kérni, ha a romániai bi- róságok joghatározatot hoztak. így a döntés elől nem lehetett kitérni s a bizottság igyekezett megnyerni a román meghatalmazottakat olyan álláspontoknak, amik ván angol machinációra szakadás állott be a köztársasági pártban, az ir nép túlnyomó nagy többsége kitartásának sikerült az angol párti disszidenseket teljesen háttérbe szorítani- Úgy látszik, közös sorsa az már a szabadságukért küzdő népeknek, hogy mindig akadnak közöttük, akik a hatalommal paktálva, árulóivá válnak népük ügyének. A férfiúnak hősies magatartása, aki az elaz egyhangú határozatot lehetővé teszik. Létrejött egy ilyen megegyezés, amit a román javaslataként foglaltak Írásba, amivel a végrehajtás úgy van biztosítva, hogy ezzel Románia a Nép- szövetség előtt kötelezettséget vállalt. A genfi telefonjelentés szerint a népszövetségi tanács kedden délelőtt letárgyalta a csiki magánjavak ügyét. Előadó a japán delegátus volt, aki ismertette a székely határőrök csiki leszármazottainak panaszát, az eljárás lefolytatását, Románia állásfoglalásait és a kérdés _ lényegét. Az ismertetés után előadja, hogy^ sikerült a bizottságnak Románitól most egy javaslatot kapni, amely a következőket tartalmazza. 1. A csiki magánjavak kezelése visszaszáll az alapszabályok szerinti régi vezetőség rendelkezése alá, amely vezetőség szervezete átalakul a román alkotmány és közigazgatási jog szerint. 2. A városi ingatlanok és magánjavak tulajdonát képező egyéb javak visszaszállanak az uj szabályzat szerint működő régi kezelőség rendelkezése alá, az 1923. évi leltár szerint. (Ugyanis 1923 ban vették át a székelység választottjaitól a vagyont.) 3. A borszéki üdülőház visszaszáll a csiki magánjavak kezelőségének rendelkezése alá. 4. A csiki magánjavak rendelkezése alá visszaszáll 6200 hektár terület, erdő és legelő, bemutatott térkép szerint. E terület értéke ötven- és félmillió lej, másfél- millió svájci frank, amely területnek évi jövedelme a beterjesztett szakértői kimutatás szerint egymillió lej, 30 ezer svájci frank. 5. A csiki magánjavak kezelőségének régi tisztviselői az állami tisztviselőknek megfelelő elbánásban részesülnek. 6. A Csíkszeredái leányiskola, állami liceum marad, de a román tagozat mellett, magyar tagozattal, ha elegendő növendéke lesz. 7. A csiksomlyói árvaházat az állam fennvesztésre Ítélt lázadóból szabaddá vált hazájának kormányelnöke s mint ilyen a népszövetségi Tanács elnöke lett, példaadó lehet mindenki számára, aki népe ügyének diadalra juttatását tűzi élete céljául. A kicsiny ir nép legendás küzdelméből pedig erőt meríthetnek és biztatást nyerhetnek azok a nagy számú népek, amelyeknek ma nemzetiségük elismeréséért ós megbecsüléséért kell küzdeniök.
