Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-25 / 220. szám
XV. ÉVF. 220. SZÁM. fCriETinjSJfG 3 lücasci Keszthelyi Helikon — 1932-ben Véget érlek a balatoni magyar írói ünnepségek — Jótékony sági hossz a magyar írói társadalom megmentésére — Védő vám az egész vonalon a selejtes külföldi iermckek ellen Keszthely. A Balaton gyöngye. Remek őspark. Fürdő, páratlan homok, városi kényelem, mérsékelt árak. Héviz-fürdőre minden órában postaautó. Budapesttől négy óra gyorsvonattal. A prospektus szűk távirati stílusban eny- nyit mond róla. A magyar irodalomtörténet tud egyebet is: Feslctich György a mult század második felében itt rendezett költői ünnepségeket a magyar irodalom fellendítésére. Azaz itt igyekeztek először összeboronálni az irói rendet a már akkor is fedélzetközi utasok méltánytalan társaságát a társadalommal. A Berzsenyiek, Kisfaludyak, Dukay Takáts Juditok, itt mutatták irói alkotásukat, vitatkoztak a Georgikonban, dicsérték a mezőgazdaságot és mecénások után szimatoltak. Irodalom és uradalom. Már akkor is nehéz volt összehozni a kettőt, ámbátor a jő dunántúli perma forgatók „nemes“ emberek voltak gutgesinnt polgárok, őstermelők, sőt egyik-másik a saját földjén gazdálkodott, egyszóval: minden elfajzá- suk ellenére is szoros érintkezéseket tartottak a társadalommal. A világháború utáni korszakban isme' megkísérelték feltámasztani a keszthelyi Holi kon hagyományait. A késői utód. Festetich Taszító herceg mutatott is némi fogékonyságot Szabadtéren előadták Herczeg Ferenc darabját. Horthy kormányzó pedig fákat ültetett Édeskevés munka. A magyar irodalomnak nem reprezentációs alkalmak, tr idiciós öntetszelgé- sok kellettek, nem céltalan merengés a dicső ■ .ültön, hanem élet, száraz kenyér. Ezt nem kanta meg, el is sorvadt belé. A magyar író 1832-ben olyan mélypontra jutott, amely a szellemi nyomorúságok legkietlenebb dantei körére emlékeztet # „Itt a keszthelyi zöldparfon emelkedik a csendes Helikon. Jöjjetek oh szolid Aon szüzei! és verjetek itt lakást...“ — énekelt egykor Berzsenyi Dániel. Aon szüzei helyett most ki- rojtozott nadrágu, sápadt fiatalemberek kószálnak, sokat cigarettáznak, örülnek egy gavallér nr, Reisehl Imre kedvességének, aki pezsgővel traktálja a félpengős menühöz szokott társaságot és arra gondolnak, hogy még két nap, aztán egy nap és vége az aranjuezi gondtalanságnak. De még most itt ülünk a banketten. Az asztalfőn egy vérbeli főherceg, az ifjú rokonszenves Albrecht főherceg, főispán, alispán, az egész vármegye — vájjon le hét remélni, hogy ez a közönség valaha is meg értse azokat az urakat, akik szembeülve velük a költészet homályos foglalkozását művelik & kósza álmodozásaikat vetik a nemzeti többtermelés serpenyőjébe. Az irótársaság vezére, Pa- kots József, azonban csodálatos ember: makacsul azt hiszi — és adja az ég, hogy igaza le gyen, — hogy a magyar urak a végén mégis reáeszmélnek az irodalom fontosságára ér megnyitják erszényeiket. Ha az ember például Albrechtét _ hallgatja, aki fogadkozik, hogy minden erejét latba veti azért, hogy a magyar írónak jusson patikára, Qívoí-i-a, üdülőtelepre, anyagi segélyre, maga is optimistává válik, hiszen lám, forog a világ, ez a Habsburg főherceg sem a régi, alig van iró a jelenlevők között, akitől ne olvasott volna valamit és csak egy-két szót kell neki szólani a mi bajainkról, azonnal a dolgok fenekére lát. Nőm túlzás azt hinni, hogy egy-két éven belül valóban szanatóriumok lesznek a mecénások által ajándékozott balatoni telkeken, hogy Budapesten is felépül a nagyszabású irói otthon, ahol hatvan irói lakást is terveznek, fürdővel, könyvtárral, hallal, meg vannak a tervrajzok, nagyon mutatósak... Valószínű, hogy sűrűbben A lélek kialszik. Zilahy Lajos legújabb regénye. Hőse követ tör Pesten, liftet kezel New-Yorkbau, mozititkár Hollywoodban. A hatalmas regény fehér papiron, diszvászon- kötésben 68‘— lei. A sorozat (egyenként 3— 400 oldal) ll.-ik kötete ez. Kérje a sorozat prospektusát Lepagetól Zilahy: Két fogoly 618 oldal 90'— lei. A szökevény 88'— lei. Mind vászonkötésben. Postán után utánvéttel küldi Lepage, Cluj-Kolozsvár. fognak potyogni azok az ötven-száz pengős segélyösszegek is, amelyek az éhenhalástól mentik meg egy egy mii jobb sorsra érdemes munka szerzőjét. És azok a szociális jóléti intézmények, amelyekről egy egész délután csevegett az ősz Ritoók Emma, oly meleg, okos emberi hangon, amilyenre csak egy asszony képes, valószínű, sőt egészen bizonyos, hogy meg is lesznek. Csak energia-kérdés az egész. Egy rendjén megszervezett jótékonysági hossz szalad majd vffgig az egész országon. Pakots József, Supka Géza, Kornitzky Dezső, az Ige igazgatója és a buzgó fiatalok: Körös Andor. Kodolányi János, Lóránt László nem engedik majd kialudni a lángot. Fel fognak figyelni a nagy lapok is, amelyek csak immel-ámmal adogatták le az irói kommünikét, társulni kénytelenek a legjobbnevü irók is, akik egy része eddig rezervált volt, ami érthető is, hi szén őket nem keü megszervezni, amugyis nyeregbe vannak. De ez mind nem elég az üdvös égre. Sokkal több az iró, semhogy olcsó jótékonykodással mindnyájukon segíteni lehetne. Egyedül csakis az intézmények segítsége ér valamit. A személytelenül és az egész magyar iróikar számára szólóan ki kell emelni ■íz irói foglalkozási a jelen fertőjéből. Egy magasabb erkölcsi szintre kell állítani, be kell áldani- a közérzületbe, hogy Írónak lenni az jssznemzet érdekében is a Rgszebb foglalkozások egyike és legfőképpen meg kell szabaditani az Írókon élősködő kalmároktól, akik a maguk üzleti érdekeik kedvéért prostituáltak az irót és rabszolgává alacsonyitották őket. Vájjon lehet-e remélni, hogy néhány szál meztelen kard meg tudjon mérkőzni a mamuth lapok, mamuthkiadók, mamuthtőke tankszere fegyvereivel?! • Keszthely a balatoni Iróhét utolsó állomása és itt próbáltuk összegezni azt a sok-sok életrevaló indítványt, nekibuzdulást, tervet, amely a hót folyjunán rengeteg helyről elhangzott. Meg- álltapitliató volt, hogy a jövőt elhatározó intézményes védelmi eszközök társadalmi utón egyelőre nem érhetők el, hanem csakis az állam kikényszerítő erejével. Bizonyára oktalan lebecsülni azt az erkölcsi és anyagi előnyt, amit a magyar közönség megszervezése nyújt, de a kellő kibontakozás csakis felülről jöhet. Ilyen első arcvonalba kerülő probléma például az irói védővámok kérdése. Ha a kormány védeni tudja a honi ipart külföldi árukkal szemben, a szenét, borát, búzáját,"bem logikus-e, hogy megvédje állampolgárainak szellemi termékét is? A magyar kiadók évről évre elárasztják a könyvpiacot selejtes külföldi termékek fordításaival, amelyek megjelenésük eredeti helyén alja egy-egy nemzet termelésének. A kéziratokért csak pár pengőt kell fizetni a magyar kiadónak és reklámszolgálatával el tudja hitetni, hogy e külföldi irók „európai értékek“. Vannak kiadók, akik kijelentették, hogy hazai szerzőtől egyáltalában nem hoznak ki könyvet és megtörtént, hogy több magyar iró kénytelen volt külföldi nevet felvenni, hogy kiadót találjon. Tucatjával porosodnak becsületes, értékes magyar írások asztal fiókokban, amelyek színvonal tekintetében magasan felette állanak a külföldi behozatalnak, de a könyvkiadó nem reagál reájuk, mert neki szempontjai vannak: személyi szempontok, klikk szempontok ■ n rideg üzleti szempontok. Koncentrált támadással kell hát megmozdít lmok a vergődő magyar Íróknak, hogy vagy teljesen megakadályozzák külföldi könyvek tömegforditásait mindaddig, amig egyetlen értékes magyar kézirat is kallódik kiadatlanul vagy pedig olyan magyar irói intézmények javát szolgáló vámmal kell sújtani azokat, hogy kétszer is meggondolják a kiadók, mielőtt a „halhatatlan külföldi remek“ átültetéséhez hozzákezdenének. Némuljanak el a Piti grellik, Wailaceok. Schumacherek mindaddig, amig egy Kodolányi nem kap kiadót és mig a magyar lira legjobbjai Erdélyi József, Illés Gyula saját maguk kiadásában kénytelenek megjelentetni alkotásaikat. Másik tennivalója a kormánynak, hogy vonja vissza a napilapoknak terjedelmét korlátozó tilalmát, amely egyes egyedül a szépirodalom teljes kiszorítását eredményezte és amely-1 Fiatal leányoknak !; okvetlenül tornázniuk kell. ;; De csak ritmikus torna való nőnek. ; | PAP VEPA szeli iskolájában | (Ca’ea Regele Ferdinand 59.) mindenki egyéni oktatást nyer. j j Beiratkozás d. e. ll-t-ig és d. u. 6-S-ig. ;! nek meghozatala köztudomás szerint akaratlanul is egyik-másik lapkiadó jól felfogott üz» leli érdekeit segítette elő. Ha másképpen nem megy, a kormány maga lépjen fel, hogy azokon a hasábokon, ahol most Sámsonnak a hóhérnak apokrif emlékiratai jelennek meg, ahol naponta kolumnákon keresztül adogatják be has- fel metszők, kék szakállak, csikágói beothlegge- rok bűntetteit, szólaljon meg az elnyomott tiszta magyar irodalom is és hangja ne odáztas- sék el a papirkorlátozás ostoba alibije által. Mondhatná valaki, éppen a gondolat szabadsága nevében nem vállalkozhatok az iró ilyen eszközök igénybevételűének még a kérelmére sem. Elvileg igaz. De ha már Magyarországon a.z állam a maga nemzeti szempontjait keresztül viszi a judikatura számos intézkedéseivel, ha amúgy is belenyúl a szellemi alkotások életébe — lásd papirkorlátozórendelet — úgy nyúljon bele ebbe a darázsfészekbe egyszer az iró érdekében is. mert ne higyje, hogy ez csak az egyik irói emberszemléletnek az ügye. A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát megsinylik a par excellence jobboldal irók is, akik a balatoni iróhét tanácskozásai alatt nemcsak helyeseltek az irói szabadságharc e stratégiai mozdulatainak, de ők maguk dolgozták ki előadásaikban a kellő védekezés rendszerét. A Dunántúl jó földje a magyar alkotó szel-* lem megmunkálásának, ezt leginkább azok az irodalomtörténészek tudják, akik a magyar tájak pszihológiája szemszögéből kutatják iro.-* dalműnk lelkisajátságai*. Végtére is nem felejthetjük el, hogy az első magyar könyv, a Budai krónika gondolata egy nagy dunántúli papiember agyából robbant ki. Voltaire és enciklopédisták nyomán a Dunántúlon indult ki a magyar „fölvilágosodottság“ is. Itt a magyar regősök földjén virágzott ki a magyar romanticizmus is. amely azután a legpazarabb költői elmében, Vörösmarty Mihályban csúcsosodott ki. A keszthelyi mólónál elutazásunk estjén sziporkázó tűzijáték gyulladt ki. A csillagos éjszakában sisteregtek a lángok, az illn- mináció íüzsallangjai tükröződtek a Balatonon. E színes fénykévék villanásánál feisz% kadt a múlt és bemutatkoztak a régi élődög: arcai. A raagyur irodalom nem fejezte még % történeti rendeltetését. Ennek az irodalomnak kell kiformásitania. ki testesítenie az uj om: bért, aki európai, magyar és hordozója egy nép és az összefüggő emberiség géniuszánaK, Keszthely tündér éjszakájában egy pillanatra meleg érzés járt át bennünket: a magyar irodalom sorsa még nincs elveszve. Még minden megmenthető, ha a magyar irók akarják. Itt Keszthely közelében fekszik a csodatévő Héviz- fürdő is, ahol a görnyedt vállak kiegyenesedj nek és ezrek és ezrek dobják el mankóikat. Talán a szellemnek, az irói akaratnak is meg van a maga hévize, amelynek forró iszapjából az irói táisadalom is kiemelkedik, hogy levethesse a mankóit. (Keszthely.) Ligeti Ernő. Silfii gondolt kezdetét jelen ti az iskolai szerek, tankönyvek beszerzése, ezért saját érdekében cselekszik, ha mindezeket a MIMEUVA könyv- és papirkereskedésben (Cluj-Kolozsvár, Str. Regina Maria 1.) vásárolja meg, ahol rendkívüli olcsó áron kaphatók az összes iskolai cikkek.
