Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-21 / 216. szám

XV. ÉVF. 216. SZÁM. Keleti-Újság 3 Versaillest állítja Ismét az angol Jeggzéfe Anglia élesen állást foglalt a német követelésekkel szemben — Németországnak a leszerelési konferen­ciára való visszatérését kívánja az angol kormány Nagy öröm Franciaországban (London, szeptember 19.) A külügymi­nisztérium vasárnap hozta nyilvánosságra az angol kormány álláspontját a német fegyver­kezési egyenjogúság kérdésében. Az angol jegyzék, amelyet a Reutor-iigynökség kivona­tosan közöl, szemrehányást tesz Németország­nak, amiért ezt a kérdést most veti föl, ami­kor az egész világ erőfeszítése arra irányul, högy a világgazdasági depressziót megszün­tesse és amikor Németország csak most ka­pott engedményeket hitelezői részéről a jóvá­tétel fizetések tekintetében. Az angol kormány nem bátoríthatja föl — mondja a jegyzék — azt az állás­pontot, amely figyelmen kivül akarja hagyni a békeszerződések rendelke­zéseit. Németországnak egyetlen lefegyverzési meg­egyezés sem ad jogot arra, hogy a Versaillesi szerződés valamely rendelkezése alapján a fegyverkezési egyenjogúságot követelliéSsé, mert ezek a megegyezések árrá irányulnak, hogy a fegyverkezések általános csökkenté­sét szolgálják, nem pedig, hogy egy államnak módot és jogot adjanak fegyverkezése foko­zására. A versaillesi szerződés minden rendelke­zése, amely Németország fegyverkezésére vo­natkozik, ma is érvényben van és kötelező erejét eSak az aláíró hatal­mak kölcsönös megegyezésével lehet megszüntetni. Egyoldalú követelésekkel, az angol kormány fölfogása szerint, az általános megbékülést nem lehet szolgálni, ellenben kívánatos volna ezeket a kérdéseket barátságos tárgyalásokon akként elintézni, hogy a fegyverkezés fokozó­dása ne következzék be. Ezt a edit azonban nem lehet elérni, úgy, hogy a tárgyaló felek bármelyi­ke is visszavonni a leszerelési konfe­renciáról. Daily Telegraph szerint az angol jegyzéket a németeknek, franciáknak, olaszoknak és Egye sült Államoknak küldték el. (Paris, szeptember 19.) A francia politi­kai körök nagy örömmel fogadták az angol választ, amelyet Versailles megerősítésének tekintenek és azt remélik, hogy ezután a né­metek visszatérnek a leszerelési konferen­ciára c3 megmaradnak a Népszövetségben. (Paris, szeptember 19.) Az angol jegy­zék, amely Németország követeléseit a fegy­verkezési egyenjogúságra vonatkozóan idő­(DéVftj szeptember 19.) A nyugdíjasok panaszától hangos az ország. S akárhonnan is szóljon a panasz, mindegyik egyformán jogos és egyformán törvényes jogokat akar érvényesíteni. Mégis úgy látjuk, hogy a Zsil- Völgye nyugdíjasaival talán a legmostoháb­ban jártak el, mivel a szén hazájában, ahon­nan aránylag az adó a legbővebben folyik be S ahonnan számszerűen az állam a megyéből íi legtöbb adót tudja mégpa mai rossz viszo­nyok között is behajtani, a nyugdíjasok a többi megye nyug­díjasaihoz mérten aránylag rosszabb helyzetben vannak, mivel a mült évből a szeptember, október, no­vember és december havi illetményeiket s ebből az évből az áprilisi és májusi járandó­ságaikat bem kapták meg. A zsilvölgyi magyarság s általában a nyugdíjasoknak az volt a benyomásuk, mint­ha a dévai pénzügyigazgatóság mellőzi őket s emiatt panasszal fordultak a zsilvölgyi párt szerütlennek és jogosulatlannak mondja, fran­cia politikai körökben nagy megkönnyebbü­lést váltott ki. Eddig ugylátszott. hogy Her- riot és Fraciaország egyedül marad Német­országgal szemben és a német követeléseket úgy az olasz, mint az angol diplomácia támo­gatni fogja. A vasárnap nyilvánosságra ho­zott angöl választ Herriot nagy sikerének te­kintik. Á párisi sajtó egyöntetűen kedvezőnek tartja Franciaország szempontjából az angol válaszjegyzébet és fölszólítja a kormányt, hogy ne engedjen „a német bárók követelé­sének“, hanem szilárdan tartson ki a régi francia elv mellett: előbb biztonság, azután lefegyverzés! Franciaország nem mondhat le ■ biztonság követelményéről egy órára sem — Írja a „Matin“ — Franciaország azt sem tartja szükségesnek, hogy Németország tá­volmaradása miatt elhalasszák a leszerelési konferenciát. A „Journal“ azt hangoztatja, hogy ha Genf ben engednek Németország kö- vetelődzésének, akkor a leszerelési értekezlet halálra Ítéli önmagát és előmozdítja a császári Németország megfélemlítő politikájának föl­támadását. 'utján a hunyadmegyei Magyar Párthoz, amelynek elnöke ezzel a panasszal fel is ke­reste dr. Jeller János dévai pénzügyigazga­tót, aki kijelentette, hogy a törvényes rendel­kezéseket mindenkor betartja és betartótta s <gy a zsilvöHgyi nyugdíjasok ügyét is a tör-, vény s a törvényes intézkedések keretén be­lül az egyenlő elbánás elvének betartása mel­lett-f^ja elintézni. A választ a hunyadmegyei Magyar Párt. elnöke tudomásul vette s megnyugtatásul a Zsilvölgyieknek tudomására adta, annál is inkább, mivel a dévai pénzügyigazgató min­denkor törvényes keretek között tette meg minden intézkedését. Itt említjük meg, hogy Dán Sever hu­nyadmegyei képviselő lemondásával megüre­sedett mandátum ügyében a párt arra az ál­láspontra, helyezkedett, hogy a párttagok mér­legelésére bizza, hogy az öt román jelölt, kire szavazzanak a szept. 25-iki pótválasztá­son. Nagirsr ínyac Párt Az angol kormánynak ez a szenzációs állás- foglalása mindenütt a legnagyobb feltűnést kelti azért, mert eddig olyan hírek voltak el­terjedve, hogy Anglia Németország oldalára áll. Ezzel szemben az angol válaszjegyzék kétségtelenné teszi, hogy Anglia legföljebb a barátságos közvetítő szerepére vállalkozik, de egyébként Franciaországot támogatja a fegy­verkezési egyenjogúság miatt megin­dult diplomáciai kampányban. (London, szeptember 19.) A sajtó élén­ken tárgyalja a német követelésekre adott angol választ. A Temps szerint Németor­szágnak meg kell fontolnia, hogy elmaradása mit jelent. Az elmaradás nem egyeztethető össze a stresai határozatok szellemével. A Szülői iosidok kezdetét jelenti az iskolai szerek, tankönyvek beszerzése, ezért sa­ját érdekében cselekszik., ha mindezeket a MINERVA könyv- és papirkereskedésben (Cluj-Kolozsvár, Str. Regina Maria 1.) vásárolja meg, ahől rendkívüli olcsó áron kaphatók az összes iskolai cikkek. Argefofanu azzal agitált a konverzió módosítása ellen* hogy forradalomba kergeti a parasztságot Egész napon át tárgyalt a parlament konverziós bizottsága (Bukarest, szeptember 19.) Hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozásait a konverziós tör­vényjavaslat tárgyalására alakult speciális parlamenti bizottság. Á kormány részéről nieg- ;elcütek Vaida, MlronesCit, Gusti, Andrei cs Maniu. Taíarcscu n liberális párt nevében nyilat­kozatot olvasott fel, mely szerint a törvényja­vaslat nem oldja meg a mezőgazdasági problé­mát és a külföld felé sem állítja vissza az.or- >zág tekintélyét, Vaijeanu gogista nyilatkoza­tot olvasott fel, hogy pártja nem vesz részt a mában, mert a konverzió szélesbitését kíván­ja. Rang többségi javaslatot terjesztett b» kegy n konverzióra jogosult szenátorokra és képviselőkre a törvény ne vonatkozzék. A ja­vaslatot elfogadták. Gyárfás Elemér szerint c javaslatnak sok defektusa ven. Argstoianu konverzióját nem lehet egy hathónapos gazda- moratóríúmmaí felváltani. Többek felszólalása itán Míroneecu védi meg a javaslatot. Kije: lenti, hogy a javaslat szolekciálfií akarja azo­kat, ákikhek lehetőséget akar adni a konvertá­lásra. A javaslat nyomán helyreáll a hitelélet, melynek megbénulása, az egész gazdasági krí­zis okozója volt. Estó 7 órakor 150—200 képviselő és szená­tor jelenlétében folytatódott a konverziós ja­vaslat vitája. Fritz Eónnerth, szász képviselő szerint Argetoianu javaslatának életbelépése óta a parasztok nem fizetnek kamatot és most ez á javaslat azonnali fizetésre kötelezi őket. Haladékot kell adni a mezőgazdáknak, mert máskép ezek nem fogják teljesíteni tudni ka­matfizetési kötelezettségeiket. Ajánlja, hogy a tiz hektáron felüli birtok adósságainak kamat­lábát is 4-től 5 százalékban állapítsák meg. Vi­dékenként állapítsa meg a törvény, hogy hek- cáronkint mennyi adósságot konvertál. Ezután Argetöiana szólal fel, aki azt ajánlja, hogy vonják vissza a javaslatot. Leg­feljebb függesszék fél hat hónapra az ő törvé­nyét, mert Miranescu javaslatának a paraszt­ságra katasztrófáiig következményei lehetitek. Áz o'lteniai paraszt forradalmat csinál, ha ezt a törvényt megszavazzák. Az én törvényem kivette a parasztot az ügyvé­dek kezéből, ügyeljen a kormány, hogy ne ta- ázitsá ismét a kizsákmányoló ügyvédek kar­maiba. Iskolásoknak és mindenkinek jő bőr aktatáska Lei 140'—, középnagy 175*—, préselt bőr nagy 210-— lei Lep agon ál, Cluj. Vidékre utánvéttel. Betétkönyv, sorsjegy in­gyen. — Kérje nyomban Lépégétől, Cluj-Kvár.

Next

/
Thumbnails
Contents