Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-18 / 214. szám
XV. ÉVF. 214. SZÁM. HUETíUjSáG 3 ®3Isc> Filléres ggyors liaidapestre indul szeptember 23.-án reggel 6 órakor, érkezés Budapestié d. u. 2 órakor. Visszautazás szeptember 27.-ikén. Ára YIS©* — lei. Jelentkezési határidő szeptember 18. Jelentkezés: Hermes menetjegyiroda, Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 13. Dacia menetjegyiroda, Oradea—N.-várad. Két vakmerő rahiótámadás Németországban (Berlin, szeptember 16.) Mint röviden jelentettük, a chariottenburgi városháza előtt csütörtökön reggel kilenc órakor autós banditák megtámadták a eharlottenburgi városháza épületében lévő zsirópénztárból kilépő négy tisztviselőt, akik bérfizetés céljaira 33.100 márkát vittek a pénztártól egy ládában a gépkocsiig. Az autós banditák főbesujtot- ták a láda vivőit, úgy hogy azok elejtették a ládát, a kisérő tisztviselőkre hatszor rálőttek, majd az általános ziir-zavarban a pénzesládát bedobták autójukba és elrobogtak. Meyer Ottó, a Helmholz úti pályaudvar elöljárója a fején sebesült meg és egy óra múlva a kórházban belehalt sérülésébe. A gépkocsit, ame lyet a banditák használtak, szerdán lopták el a Landschüter Strassen a Friedrich Minoux szénnagvkereskedelmi cég kapuja elől. Az autós banditák üres gépkocsiját a Wannsee és Glienicke között a műúton később megtalálták, benne az üres faládával. A tetteseknek eddig semmi nyoma. Altonában, a Kommerz- und Privatbank- nak a Holsten-Strassen levő fiókjába csütörtök délelőtt három álarcos ember rontott be és revolverrel sakkban tartotta a tisztviselőket. Az egyik rabló átugorva a korláton, behatolt a pénztár helyiségébe. A tisztviselőknek azonban sikerült a riadókészüléket működésbe hozni. Az uccán is hallható szirénabugás megzavarta a tetteseket. Az egyik rabló gyorsan felragadott egy bádogkazettát, amelyben azonban csak idegen pénznemek voltak, mintegy 80—100 márka értékben. A rablók ezután a rájuk várakozó autóba szálltak és elrobogtak, a rendőrség azonban csakhamar elfogta őket. Elfogták a kolozsvári dohánytőzsd^k fosztogatóit (Kolozsvár, szeptember 16.) Régóta fosztogatják a dohánytőzsdéket, de a tolvajok olyan leleményesek, hogy a rendőrség hiába nyomozott utánuk. Pénteken délelőtt aztán váratlan fordulat állott be az ügyben. Két fiatalember bement a Karolinatéri tőzsdébe, ahol régi lapokat kértek. A tulajdonos megfordult, hogy kiszolgálja vásárlóit, de a következő pillanatban a tükörben észrevette, hogy a vendégek a pénzesfiókban kotorásznak. Nyomban lármát csapott s az odasietők elfogták a különös vásárlókat. A rendőrségi vallatás során kiderült, hogy a tolvajok azonosak Lebovits Izsák és Bálint Árpád ro- vottmultu betörőkkel, akiknek nem ez az első hasonló lopásuk Kolozsváron. A rendőrség ezúton hívja fel a kolozsvári dohányárusitókat, hogy mindazok akiktől ilyen látogatók „vásároltak“, haladéktalanul jelentkezzenek a rendőrség bűnügyi osztályánál. marsall aj ke^er- — „Semmiféle békeszerződés nem tiltja, hogy valamelyik utódállam Habsburgot ültessen a trónjára!44 — írja a tábornak leleplezi a Patria igazgatóját, mint ex-köz- társasági politikust és komolyabb szankciókat sürget a Patria ellen (Kolozsvár, szeptember 16.) A Patria Habsburg cikke mind újabb visszhangokat ver. Most Avereseu marsall irt nagyobb cikket lapjában, az Indreptarea-ban. A cikket azzal kezdi, hogy legutóbb, amikor Kolozsváron járt, egy nemzeti-parasztpárti aktiv államtitkár ellen indított sajtóperének tárgyalása alkalmából, védője Bticsan Constantin a törvényszék előtt a Patria igazgatójával találkozott, aki mint tanú volt megidézve a tárgyalásra s akit az ügyvéd megkérdezett, hogy megjelenik-e a tárgyaláson. „Miért jelenjek meg — felete a kérdezett —, azért, hogyha megkérdezik tőlem, hogy Áverésen marsall valóban köztársasági propagandát üz-e, azt válaszoljam, hogy jól teszi!“ És most ugyanez a Patria közli azt a cikket, amelyből az következik, hogy királyunk egy bécsi összeesküvéstől van veszélyeztetve. A marsall ezután kijelenti, hogy nem hiszi, hogy éppen a Patria volna hivatva a dinasztia megvédésére, hiszen vaunak sokkal hivatottabbafe a hasonló képzelt komplottok eltörlésére. Ave- rescu marsall szerint a Patria a kérdéssel annyi dilettantizmussal foglalkozott, hogy a kormány, melynek tudvalevőleg hivatalos lapja, szükségesnek látta a helyreigazítást. De nem elég a dezavuálás, komolyabb szar rolókat és következményeket kell életbeléptetni a lap ellen. Avereseu marsall ugylátszik találva érzi magát a Patria cikkének egyik passzusától, amelyben bizonyos magasabb személyekről beszél a Habsbnrg-tervvel kapcsolatban. Visszautasítja ezt és követeli, hogy nevet közöljön a lap. Nevetségesnek találja, hegy a Patria a külpolitikába is beleavatkozik azzal, hogy nagyképűen kijelenti, miszerint a békeszerződések értelmében sohasem fogja megengedni semmi feltétel alatt, hogy a Habsburg-dinassÉ- tiát restaurálják valamelyik utódállam élén. Leszögezi, hogy erre nézve semmiféle békeszerződésben nincs intézkedés, felveti a kérdést, hogy mi köze ennek a dolognak egyáltalában a román dinasztiához! Ironikusan fejezi be cikkét a marsall, szélmalmokkal hadakozó Don Quijottokhoz hasonlítva a Pátriát. Borzalmak az idegeniégioitisták vasúti katasztrófájánál Egész dombot feord tills össze emberi fi cetire székből — A lezuhant vonat egyetlen romhalmaz Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. (Páris, szeptember 16.) A turennesi borzalmas vasúti szerencsétlenség az utóbbi évtizedek egyik #legszörnyübb katasztrófájaként bontakozik ki* A hadügyminisztérium hivatalos jelentése szerint eddig 60 holttestet és 283 sebesültet ástak ki a mélységbe zuhant katonavonat romjai közül. A halottak közül ötvenötnek a személyazonosságát sikerült megállapítani, mig a többi holtteste annyira szétronesolódott, hogy nem lehet már agnoszkálni. A sebesültek közül 150-et szállítottak be a közeli helyőrségek kórházaiba, mig a többi sebesült elszállítása még folyamatban van. Az^ áldozatok legnagyobb része idegen- légionista, a halottak között van azonban az egész vasúti személyzet is, kivéve az utolsó kocsi fékezőjét, akinek még sikerült leugrania a kocsiról, mielőtt ez a kocsi is utánazuhant a mozdonynak és a többi kocsinak. Az életben maradt idegenlégionisták és a mentési munkálatokban résztvett katonák szörnyű részleteket mesélnek a katasztrófáról. A mozdony és a harminc kocsiból álló vonat romjai nyolcvan méter mélységben fekszenek a szakadékban. Az egész vonat egyetlen óriási romhal- moz, amelyből még mindig hallatszik a romok közé beszorult és a halállal vívódó sulyos sebesültek kétségbeesett jaj- kiáltása. Miután a szakadékba nem visz le semmiféle ut, a mentési munkálatok rendkívül nehezen jutnak előbbre. A sebesülteket, akiket hosszas fá-^ radság után sikerült kiszabadítani a romok közűi, előbb fel kell vinni a meredek töltés oldalán, ami gyalogösvény híján elképzelhetetlenül fárasztó munka. A töltésen egymás mögött sorakoznak a kórházvonatok, am°'vek a közeli Tlemcen városába viszik a sebesülteket. Â mentési munkálatok lassúsága miatt igen sok súlyosan sebesült elvérzett, mielőtt orvosi segítségben részesülhetett volna. A szakadék oldalában hosszú sorokban fekszenek a borzalmasan megcsonkított holttestek, eltorzított arcukat fehér kendő borítja. A legborzalmasabb látvány egy halom hullarész: kezek, lábak és egyéb emberi testrészek, amelyeket úgy szedtek össze. Egész dombot állítottak fel ezekből a hullarészekből. A katasztrófa okát nyilvánvalóan sinsülye- dés okozta. Az utóbbi napok állandó esőzései kimosták a sinek alól a kavicsot s a sínek stabilitása annyira megrendült, hogy nem bírták el a harminc kocsiból álló zsúfolt katonavonatot. Négyszáz méter hosszúságban sülyedtek le a sinek s bár az első száz méteren a vonat még haladt valahogy, a második száz méteren a mozdony kereke már belecsúszott a földbe, úgyhogy a mozdony felborult és lezuhant a töltésről, maga után rántva a méljségbe mind a harminc kocsit. Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- u.) 37. Telefon 12-75.
