Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-17 / 213. szám
6 KEIETIUJSIOm XV. ÉVF. 213. SZÁM. 138 halott, 160 haldokló a völgybe zuhant algíri halál vonat katasztrófájának mérleg© vagyon a csikmegyei székely huszár-családok, évi járadékaiból létesült. Ezt még az osztrák kormány is elismerte az erdélyi főkormányszék 1861. évi 3887. és 8522. számú jelentése alapján. Az 1865. évi szeptember 14-i udvari 763. számú rendelet hozzá is járult a családok közötti felosztáshoz. Ferencz József király 1869. évben azonban e vagyont a csikmegyei huszárcsaládok közös tulajdonául rendelte visszaadni és mint ilyen kezeltetett 1923. évig. E vagyon tehát csak a volt határőrhuszár-családoknak képezte kizárólagos tulajdonát és az is teljes egészben elvétetett. A román huszár-családok azonban saját egyéni tulajdonukban kapták azt a vagyont, melyet a csikmegyei székely huszárcsaládok teljesen elveszítettek. 6. A Karánsebes-i volt 13. román határőrezred által birt összes vagyon az ezred feloszlatása után azon összes határőr-családoknak vált közös és kizárólagos tulajdonává, melyek ezen határőrezred kötelékébe tartoztak és ezek utódainak, mint azt az 1871. évi junius 8-i magyar királyi rendelet elhatározta és amint a Mon. Of. 1925. évi julius 3-i 143. számában kihirdetett Statutum értelmében ma is ugyanazok bírják. Az Onlát-i (szebenmegyei) volt I. román gyalog batárőrezred hasonló vagyona a magyar közoktatási miniszter által szintén királyi elhatározás alapján 5530/1871. szám alatt jóváhagyott Alapszabályok 4-ik cikke értelmében „a volt határőröknek és ezek érvényes utódainak képezik tulajdonát“, valamint az összes többi volt szerb, német és horvát határőrezredek vagyona is és egyetlen egy sem vált az összlakosság tulajdonát jelentő megyei vagyonná, mely felett nem jogosult tulajdonosok, hanem, az állam törvényei rendelkeznek. * Az összes volt 18 határőrezred kötelékébe tartozott határőr-családok közül egyedül a csikmegyei székely családok veszítették el óriási értékű közös vagyonukat teljesen törvénytelen módon. És amikor e súlyos sérelem miatt a Nemzetek Szövetsége elé paraszt terjesztettünk be és abban, valamint azt követő számos beadványban a bizonyítékoknak sorozatát tártuk elő, annak kimutatása .végett, hogy a csiki szé- kelységet milyen jogtalanság érte és e panasz éppen döntés előtt áll, — akkor dr. Balogh Lajos, aki hirdeti, hogy „csiki székely határőr- család katonafia“, lelkiismeretével összeegyez- tethetőnek tartotta, hogy hírlapi utón kétségbevonja a panasz jogosultságát és azt Írja. hogy „hű-hó“ és „nagyképü kuruckodás"’ a csiki szé- kelység jogait védő törekvésünk, „amely újra faji különbségekkel zavarja az ittélő népek egymásközti harmóniáját és csak állandóan és folytonosan az ellentétek lángját szítja“. Hírlapi cikke egész bizonyosan már a Nemzetek Szövetsége ittjárt kiküldöttjének kezében van és az éppen most Genfben folyó előzetes bizalmas tanácskozások sirán annak bizonyságául fog felhasználtatni, hogy a panasz benyújtói valótlanságokat tártak elő. Az a világfórum, mely indokolás nélkül dönt, helyrehozhatatlan benyomásokat meríthet „a székely határőr- család fiának“ hírlapi közléseiből. Csikmegye székely lakosságának ítéletére bízzuk azt'a magatartást, melyet az a cikk visszatükröz. Csíkszereda, 1932 szeptember 15-én. Pál Oábor dr. orsz. képviselő. Györgypál Domokos dr. A Csiki Magánjavak igazgató-tanácsának elnöke. László Dezső dr. A Csiki Magánjavak igazgató-tanácsának tagja. Az összes iskolákban bevezetett ROMAN NÉMET TANKÖNYVEKET azonnal megveheti LEPAGENÁL Minden vevő ajándékot kap. Ezenkívül ingyen sorsjegyet és további ajándékra jogosító betéiKönyvet. Menjen és kérje! — Minden Lepage-vevő jói jár! (Páris, szeptember 15.) Biatorbágy rémes I emlékét idézte föl az a méreteiben még nagyobb vasúti katasztrófa, amely Eszak-Afriká- ban, Algira Biskora kerületében, Surenne mellett történt. Itt is kisiklás történt s utána a katonákat szállító vonat a mélységbe zuhant. Harmincegy vasúti kocsin az idegenlégió 481 főnyi legénysége, 26 altisztje és 2 tisztje utazott a halálvonaton , amely eddig még ismeretlen okból lefordult a pályáról, áttörte a pályát szegélyező korlátot s az Összes vasúti kocsikkal a több méteres mélységbe esett. Az egész völgy visszhangzik a sebesültek halálorditásától, az egymás hegyén-hátáu álló (Kolozsvár, szeptember 15.) Néhány nappal ezelőtt cikket irtunk arról, hogy a kolozsvári interi inárbizottság, illetve az intermár bizottság által kiküldött hármas szakbizottság a kulturális alapot a szinházak között szétosztotta. A múltban az volt a szokás, hogy a látványossági adóból befolyó kulturális alapot egyformán osztották szét a román és magyar szinházak között. Ha szétosztásra egymillió lej került, akkor abból ötszázezer lejt a román szinházak és ötszázezer lejt a Magyar Színház kapott. Most azonban a Deleu interimárbizottsá- gi elnökből, Tartia adminisztrátorból és Bár- zan román színigazgatóból álló bizottság a kulturális alap szétosztásánál félredobta a jogegyenlőséget, az etikát és az egyenlő elbánás elvét, mert a román szinházak részére hatszázezer, a Magyar Színház részére pedig csak százezer lejt utalt ki. A kulturbotrány nyilvánosságrajutását méltó felzúdulás követte, nemcsak a magyarság, hanem még a komolyabb románság körében is. Kétségtelen és elvitathatatlan, hogv Kolozsváron már csak számarányánál fogva is a ma gyarság több iátványossági adót fizet,_ mint a románság. De ezenkívül is törvény irja elő. hogy állami, regionális és kommunális színházak — ide tartozik a Román Opera és a Román Nemzeti Szinház is — ebből az alapból nem részesülhetnek, mert a látványossági adónak hetvenöt százalékát az állam kapja és az állam közvetlenül utalja ki az igy befolyó kulturális alapot az állami szinházak részére. A múltban is tudtunk a törvénynek erről az intézkedéséről, de tekintve, hogy kultúráról és színházról volt szó, soha nem emeltünk kifogást ellene. Most azonban, amikor a kulturális alap szétosztásánál megdöbbentő rosszakarat mutatkozott, a legélesebben tiltakozunk az antiszociális és aránytalan szétosztás ellen. Bárzan igazgató ur antikollégiális módon hangsúlyozta ki a bizottság előtt, hogy a Román Opera és a Román Nemzeti Szinház külön intézmény és igy is egyenként háromszor annyit követelt a román szinházak részére, holott az igazság az, hogy Janovics Jenő igazgató ugyanolyan jogcímmel állíthatja, hogy ő is két színházat tart fenn, egy drámai és egy operett-társulatot. Az interimárbizottság magyar tagjai a legutóbbi ülésen már tiltakoztak áz aránytalan széto ztás ellen és kiváncsiak vagyunk Deleu interimárbizottsági elnök véleményére, aki a szakbizottságban az egész inlerimárbivagonok a légiónisták százait temették el. A közeli Surenneből érkező segélyvonat megkezdte a mentési munkálatokat, amelyek azonban nem sok reménnyel kecsegtetnek. Már eddig is 128 halottat szedtek ki a romok alól, de a menthetetlen sebesültek számát is 160-ra teszik. A vonat 500 és egynéhány utasa és személyzete közül alig néhány van olyan, aki sebeket ne kapott volna. A mozdonyvezető, akinek vigyázatlansága az oka, minden valószinüség szerint a katasztrófával szintén meghalt. zottság hevében döntő tényezőként szerepelt és hozzájárult egy olyan felháborító döntés meghozatalához, amelyet bizonyára nem fog helyeselni a kulturális téren a jogegyenlősé get hirdető nemzeti-parasztpárti kormány sem. A Keleti Újság munkatársa különben kérdést intézett ebben az ügyben dr. Janovics Jenőhöz, a kolozsvári Magyar Szinház igazgatójához, aki válaszképen az alábbi érdekes levelet intézte Rozzánk: Igen tisztel Szerkesztő Ur! Arra a megtisztelő kérésére, hogy nyilatkozzam, vájjon az alkotmányban lefektetett „egyenlő elbánás" elve, a „kulturközeJedés" jelszava, a „testvéri megértés“ hidverése megnyilvánul-e abban a módban, ahogy az arra illetékesek a kolozsvári Magyar Szinház ügyeit kezelik, — válaszképen egy könyvki vonat-szerű „mérleg“-et küldök be önnek. A számok helyességéért felelekMÉRLEG. A kolozsvári román színház kap az államtól évi: 22 millió lejt. A kolozsvári Magyar Szinház kap az államtól évi: Semmit. * A kolozsvári román szinház évi bérként fizet az államnak: Semmit. A kolozsvári Magyar Szinház évi bérként fizet az államnak: 100.000 lejt. • A kolozsvári román szinház kap Kolozsvár városától: Ingyen fűtést és világítást. A kolozsvári Magyar Szinház kap Kolozsvár városától: Semmit. ■ • • * A kolozsvári román szinház épület-karbantartási költségeit: Viseli az államA kolozsvári Magyar Szinház épület-karbantartási költségeit: Viseli a magyar igazgató. •* A kolozsvári román szinház jegyadóban fizeti a bevétel: 10 százalékát. A kolozsvári Magyar Szinház jegyadóban fizeti a bevétel: 13 százalékát. * A kolozsvári román szinház kap a „Fondul cuitural“-ból 600.000 lejt. A kolozsvári Magyar Szinház kap a „Fondul cultural“-ból: 100.000 lejt. « A kolozsvári román szinház azért, hogy moz- gófénykép-előadást is tarthat az épületben, fizet az Astrának évi: SemmitA kolozsvári Magyar Színház azért, hogy mozgófénykép-előadást-is tarthat az épületben» íszet az Astrának évi: 200.000 lejt. Kiváló tisztelettel: dr. Janovics Jenő. MAGYAR Megdöbbentő aránytalanság a kolozsvári kulturális alap szétosztásánál Janovics Jenő nyilatkozata és beszédes statisztikája
