Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-08 / 180. szám

2 KeletiUjskc XV. ÉVF. 180. SZÁM. Mindezeknek az elintézésére volna egy ta­nulság. Eltekintve most annak az elhallgatva is tudott titoknak a feltárásától, amiben Vaida elmondotta, hogy a magyar impérium alatti erdélyi román sajtó és román nemzetipárti vá­lasztási mozgalmakat a régi román állam pén­zéből támogatták a bukaresti kormányok, a mait hangoztatásához mi is tudnánk képeket .színezni. Nincsen tudomásunk például arról, hogy a magyar impérium alatt kázust akart volna csinálni valaki a Bukarestből jött pénz­beli támogatásból, amiről pedig mindenki tu­dott. De a legbiztosabb tanulságot megszerez­hették az erdélyi román politikusok azokból a (Kolozsvár, augusztus 6.) Szombaton, a késő esti órákban véres verekedés játszódott le a Vágóhíd mellett. Kuron Vilmos tizen­nyolcéves legény összeszólalkozott Muresan Máté gyulafehérvári közkatonával. A szópárbajt dulakodás követte, mely­(Csikágó, augusztus 6.) Csikágó két ipari ne­gyedében heves tűzvész pusztított. Egy kon­zervgyár teljesen elpusztult, 4500 sertés és vá­gómarha a lángok martaléka lett. Az óriási tűz egy hatalmas gabcnaraktár- ban tört ki és az orkánszerü szél következtében nagy gyorsasággal átterjedt az Omaha Packing Plant Company vágóhidjára és istállóira. A tűz a szomszédos épületeket is pusztulással fenye­gette. Csikágó egész tűzoltósága, kivonult, hogy gátat vessen a tűz további pusztításának. Min­den rendelkezés^ álló tűzoltót az összes fecs­kendőkkel együtt mozgósítottak, hogy résztve- gyen az oltási munkában. A város délekeleti része felé vezető útvonalak óriási forgalma hosszú időre teljesen megbénult. Egymásután (Newyork, augusztus 6.) Több Ízben már irtunk arról a harcról, amely a hires Wendol- milliök körül tört ki és amelyben mintegy 80 millió dollár sorsáról kel majd az amerikai bí­róságnak döntenie. Nem kevesebb, mint 1600 jelentkező követeli magának a néhány hónap élőtt elhunyt excentrikus Ella Wendel öröksé­gét és több magyar igénylő is bejelentte, hogy jogot formál a vénkisasszony millióinak leg­alább egy részére. A bíróság most kezdte meg a hatalmas örökséggel kapcsolatban felmerült porok tárgyalását és először is az állítólagos WJ&WjOgosultakat hallgatták ki arra vonatko­zóra^, hogy milyen alapon követelik maguknak ş 80 millió dolláros vagyont. Az 1600 jelentkező közül természetesen a túlnyomó többség már az első rostálások során kiesett, amennyiben olyan hihetetlen és képtelen mesékkel próbál­ták igényüket alátámasztani, hogy a bíróság a további eljárást már be is szüntette, y Az első szenzáció a Wendel-milliók ügyé­ben most, következett be, amikor egy skót szoba­festő: Thomas Patrick Morris, aki a skóciai Dundeeben folytatja mesterségét, olyan adato­kat terjesztett a hagyatéki biróság elé, hogy a tárgyalási elnök maga is elképedten kijelen­tette, hogy: „Vagy ez a világ legvakmerőbb szélhámossága, vagy pedig a történet, amit Morris előadott, az abszolút igazság." hatásokból, amiket a regáti politikai közvéle­ményben a múltnak a színezésével elértek s ez a tanulság arra int, hogy a sovinizmusnak a puszta vakító elfogultságaira nem lehet álla­mot és közéletet építeni. Előttünk a jövő áll óriási nagy feladatként s még a jelen életmódja is meg nem oldott feladat. Az őszinte, igaz de­mokrácia alapelveire helyezkedjenek és kezdje­nek olyan épitő munkát, amelyben minden pol­gár kilátást találhat a maga boldogulására. Aki hallgat, erről gondolkozzék és aki beszél ilyen cselekedetek nagy terveiről adjon bizony­ságot s akkor a múltról kevesebb szio esik. nek hevében Kuron bicskájával felvágta Muresan hasát. A mentők beszállították a klinikára. Ál­lapota válságos. Marpozan rendőrkapitány előállította a tettest. vágtattak teljes sebességgel a tüzoltókocsik a veszélyeztetett pont felé és a felhőkarcoló ne­gyed uccái negyedórákig visszhangzottak a tüz- oítókürtök lármás hangjától. Az ég bíborvö­rössé vált és hatalmas tömegek tódultak az uc- cára, hogy szemtanúi lehessenek annak a ritka látványnak, amely a Csikágó River partján szemük elé tárult. A városi rendőrség lezárta a veszélyeztetett épületkomplexumot, de azt nem tudta megakadályozni, hogy sok százezer ember ne tolongjon a rendőrkordonon kívül A tűz színhelyén, amely aránylag kis terü­letre szorítkozott, a tűzöl fék százai dolgoztak emberfeletti munkával és lépésről-lépésre ha­ladtak előre a tűz leküzdésénél. A derék skót szobafestő nem kisebb dolgot állit, mint hogy ő a most elhunyt Ella Wendel bátyjának, John Gottlieb Wendelnek törvényes fia, úgyhogy ő a legközelebbi rokon, tehát a 80 milliós Wendel-örökség teljes egé­szében őt illeti. Eleinte mindenki csak mosolygott Thomas Morris fantasztikus állításán, azonban az elő­vigyázatos skót, aki nem sajnálta még az úti­költséget sem Dundeeből Nevvyorkba, nyomban előállt bizonyítékaival is és amennyiben ezek hiteleseknek bizonyulnának, úgy kétségtelenül őt illetnék meg a Wendel-milliók. Morris elő­ször is felmutatott egy házasságlevelet, amely ízt tanusitja, hogy John Gottlieb Wendel tit­kos házasságot kötött Mary Ellen Vivine-nel, bár azután is mindenütt mint agglegény szere­pelt és házasságát a legnagyobb titokban tar­totta. Ez már magábanvéve is igazolná a skót mázoló jogát a Wendel-örökséghez, azonban Thomas Morris egyéb meglepetéseket is tarto­gatott a biróság számára; tudniillik biztonság okáért magával hozta John Gottlieb Wendel állítólagos végrendeletét is, amely ugyan csu­pán egy regény utolsó oldalára van Írva, azon­ban egyébként mindenben megfelel a törvényes követelményeknek. Ebben John Gottlieb Wen­del ismételten elismeri, hogy Mary Ellen Vi- vine gyermeke az ő törvényes fia és kifejezi azt az óhaját, hogy halála után a Wendel-va- gyont ez a fiúgyermek örökölje. Egész sor más bizonyítékot is hozott még fel Thomas Morris az örökséghez való jogának igazolására, így például azokat a leveleket, amelyeket John C-ottlieb Wendel titkos felesé­géhez intézett. A skót mázoló ezután a jelenle­vők általános derültsége közepette táskájába nyúlt és egy pár óriási bakancsot húzott ki lielőle, amelyek pontosan ugyanolyanok voltak, amilyeneket John Gottlieb annak idején New- york közderültsége közepette tüntetőleg viselt Igazi skót humorral elmesélte Morris azt is, hogy édesapja egyszer megpróbálta bemutatni őt, mint fiát a Wendel-családnak is, azonban a hires Fifth Avenue-i Wendel-palotában alig néhány percig maradhatott csak, mert „meg­jelent egy magas, feketeasszony, aki rászólt apámra: Tüstént takarodj, a kölyköddel együtt!“ — mondotta Morris. Ella Wendel végrendeletének végrehajtóit annyira meglepték ezek az adatok, hogy nem is próbáltak szembeszállani a skót mázoló bizo­nyítékaival, csupán egy részletkérdés tekinteté­ben igyekeztek megcáfolni Morris adatait. A 80 millió dolláros örökségért jelentkező Morris ugyanis azt mondta, hogy édesapja többször is ellátogatott Dundeebe, felesége és fia felkere­sésére, így többek között állítólag 1901 júniusá­ban is Dundeeben járt volna. A végrendelet végrehajtóinak ügyvédje, John M. Harlan erre vonatkozólag kijelentette, hogy adatokkal tudja igazolni azt, hogy Wendpl 1S79 óta egy­általán nem hagyta el az Egyesült Államok területét, azt pedig egész határozottan tudja, hogy John Gottlieb Wendel 1901 júniusában nem járhatót Dudeenben,- miután a kérdéses időpontban newyorki bankja több csekket is beváltott, amelyeket ő állított ki. Erre vonat­kozólag Morris azzal védekezett, hogy ezeket a csekkeket édesapja vagy előbb állította ki és csak ebben az időpontban váltották be, vagy pedig Angliából továbbították Newyorkba. Kihallgatták a Wendel-család két öreg cse­lédjét is ezekre a dolgokra vonatkozólag és egyikük általános meglepetésre megerősítette a biróság előtt azt, hogy John Gottlieb Wendel tényleg titkos házasságot kötött, sőt őneki bi­zalmasan el is árulta, hogy ebből a házasságból egy fia született. Úgy ez az öreg cseléd, mint egy másik, a Morrisszal való szembesítés után kijelentették, hogy a skót mázoló feltűnően ha­sonlít John Gottlieb Wendelre, olyannyira, hogy először szinte azt hitték, hogy egykori gazdájukkal állanak szemben. Thomas Patrick Morris kilátásai a 80 mil­liós Wendel-örökségre ilyenformán kétségkívül igen jóknak mondhatók, ahogy azt a biró maga is elismerte az első tárgyalás után, azonban en­nek a fantasztikusan nagy örökségi pörnek a további tárgyalások során még ennél nagyobb szenzációra is el lehet készülve a közvélemény és nagyon könnyen lehetséges, hogy még a fennmaradó 1599 jelentkező még ennél is meg­lepőbb adatokat produkál. — Letartóztatták a berlini iskolák gyúj­togató ját. Berlinből jelentik: Pénteken végre sikerült tisztázni azokat a rejtélyes tüzesete­ket, amelyek berlini iskolákban és gyermek- otthonokban heteken át sorozatosan előfor­dultak és nyugtalanították a lakosságot. Pén­teken sikerült letartóztatni a gvujtogatót, egy huszonegy éves volt soffőr személyében. Épp akkor fogták el, amikor az egyik a gyer­mekotthonba be akart törni. Órák hosszat tar­tó keresztkérdések után részletes vallomást tett gyújtogatásairól. Vallomása szerint mun- kanélkül volt és a nagy nélkülözések folytán súlyos idegbeteg lett. Belső feszültségének enyhítésére — mondotta — gyujtogatóva vált. Erre a gondolatra először akkor jutott, ami­kor az egyik iskolában lopni akart. Az egvik tanteremben nagymennyiségű papirt és ak­tákat talált, zsebében pedig egy doboz gyu­fára akadt. Ezzel kezdődött meg a gyújtó tások sorozata, összesen huszonhat gyújtoga­tást követett el. A letartóztatott lakásán bér Imi iskolai épületekhez való ötven kulcsot ta­láltak. Kiírón Vilmos kocsis felvágta Marosan Matei közkatona hasát Tizenkétmillió dolláros tűzkár Csikágóbar? A nyolcvanmillió dolláros amerikai Wendel-örökség frontján 1600 jelentkező harcol a hagyatékért Régi szerelmi históriák titkai pattannak fel a hagyatéki tárgyaláson — Egy pár óriási bakkancs mint dokumentum BEKETVÁS PASZTILLA fejfájást is elmulasztja

Next

/
Thumbnails
Contents