Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-31 / 198. szám

2 KeiETtUjsm e XV. ÉVF. 198. SZÁM. Marosvásárhelyen megindult az offenziva a kenyérbélyeg ellen (Marosvásárhely, augusztus 29.) Tegnap több százan gyűltek össze az Apolló-kerti nép- gyülésen, hogy tiltakozzanak a legigazságta­lanabb adó: a kenyérbélyeg ellen. A népgyülést dr. Vancea József ügyvéd nyitotta meg, az első felszólaló Csiszár Lajos ópitész volt, aki a kenyérbélyeget már csak azért is céltalannak tartja, mert azt a célt, amelyet vele elérni akartak, nem szolgálja. Kovács Elek városi tanácsos rámutatott arra, hogy a kenyérbélyeg a legszegényebb néposz­tályt sújtja, mert a gazdagabb néposztály ke­vesebb kenyeret fogyaszt. Szilágyi János orvos közegészségügyi szempontból világítja meg a kérdést. Incze László, a marosvásárhelyi pék­mester szakosztályának elnöke rámutatott azokra az igazságtalanságokra, amelyek a ke­nyérbélyegek révén a pékipart és a szegény néposztályt érték. A hozzászólások után a nép- gyülés határozati javaslatot fogadott el, amely antiszociálisnak és antidomokratikusnak nyil­vánítja a kenyérbélyeget és követeli ennek az igazságtalan adónemnek az azonnali eltörlését. Ezt a kívánságot a kormány elé juttatják és a többi város lakosságát hasonló állásfoglalásra szólítják fel. Minden erejükkel küzdenek a kenyérbélyeg ellen, ha kell hosszú reziszten­ciával is. A népgyülés tiltakozik a kenyérbé­lyeg koncesszió ellen, követeli az exportpré­miumok és vasúti kedvezmények eltörlését. Ä művész nem lehet más, mint optimista, mert nem ismer más dést,mint a művészet kérdéseit Ezt mondja Cellért Lajos, az Akárki nagyszerű magyar interpretálója, a színjátszás anyagi válságáról (Kolozsvár, augusztus 29.) Ma este különle­ges művészi eseménye lesz Kolozsvárnak. Az egyházi költészet nagy misztikusának Hoff- mansthalnak Jedermannját interpretálják szí­nészeink. Ritka, kivételes művészi esemény, melynek teljesítésére Magyarországot kivéve, Salzburg után Középeurópában nem igen vál­lalkozott művészi gárda. Dr. Janó vies Jenő színtársulata salzburgi mintára és a misztikus játék igényének megfelelően szabadtéren a re­formátus kollégium udvarán, a templom tövé­ben játssza a darabot. A Jedermannt nem is Írták színpadra. ^Salzburgnak irta Hoffmansthal, nem dráma a szó színpadi értelmében, Salzburg tradicionális katolicizmusa, román stílusa az a levegő, mely­ben az Akárki drámaisága igaz hangot talál. A Jedermann főszerepe különleges művészi 'kvalitásokat igényel, éppen azért, mert nem színpad számára irt dráma. Erre a szerepre a kolozsvári Magyar Színház Geliért Lajost, a ki­váló magyar művészt kérte fel. Geliért pár nap óta Kolozsváron tartózkodik, hogy a színház együttesével próbálja a darabot. Szereplésének, mint közismert, az ad jelentőséget, hogy ő volt az, aki Magyarországon is játszotta a szerepet, az ország határain túl szárnyaló sikerrel. Erről beszélgetünk egy rövid, a jónevii mű­vészek látogatása alkalmával szokásos intervju keretében a nagynevű magyar művésszel. Pedig halálos beteg voltam akkor, mond­ja, a nehéz szép feladatra jólesően emlékezve. Akkoriban jöttem haza Egyiptomból, felesé­gemmel. Tropikus láz vert ágyba, amihez sú­lyosan járult hozzá Amerikában élő bátyám halálának hire. Sebestyén miskolci társulata Lórt fel a szerep eljátszására. Először vissza kellett utasítanom, bárhogy fájt, bármennyire ereztem, hogy ezt a művészi feladatot vállal­nom keik Sebestyén ragaszkodott hozzám, úgy, hogy négy héttel el is halasztották a bemutatót, így is csak háromszor próbálhattam, végül ápolónő asszíszíálásával játszottam a Jeder­mannt. A Fővárosi Operettszinházban játszot­tuk, mert a várakozás, a négyheti eltolódás közben meghüvösödött az idő. Reinhardt rende­zésétől eltérően nem egy tagban, mint most Janovics direktor is játssza, hanem jelenetekre osztva. Persze más a színpad és más a szabad tér. Szerepének művészi felfogásáról nem beszél Hibáim! vétel Olcsón eladd egy házasfelek, egy szoba, konyha. Érdeklődni Dunky Kálmánnál, Piaţa Unirii (Főtér) 10 szám. Geliért. Tizenkétszer ment a darab, erről a si­kerről sem nagyon emlékezik meg igy beszélge­tés közben. Szerény, mint minden igaz művész. Inkább vissza-visszatér feleségének, Urmössy Anikónak nevéhez. Azt hiszem, ha hagynám, nőm önmagáról, hanem Urmössy Anikóról, a kiváló szavaiómiivésznőről beszélne. De kényte­len vagyok feladatomhoz híven saját szemé­lyéről faggatni. Kérdem, milyen vonatkozásai voltak eddig Erdéllyel. — Fiatal koromban — feleli — egy ötven- napos gyalogtúrát csináltam néhány barátom­mal Erdélyben. A magyar szinpadi művészet és a magyar költészet mély gyökerét éreztem meg Erdélyben és akkori kirándulásom célja az volt, hogy az erdélyi magyar nyelvet hamisí­tatlanul, közelről megismerjem. — Hogy meg is találtam, amit akkor keres­tem, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor az elmuit télen a magyar vers és álta­lában a vers-szavalás kultuszát tűztem ki fel­adatomul, repertoáromban túlnyomó helyet foglaltak el az erdélyi versek, az erdélyi nép­balladák és ahogy a feleségem Kőműves Kele­ment szavalja... És a művész ismét Urmössy Anikó művé­szeteiről beszél, örülve, hogy kibúvót talál, hogy a saját magáról való beszéd kellemetlen feladatától elkalandozhat. A Zeneművészeti Akadémia és a rádió volt forró sikerű művészi estéiknek sziuhelye, felelevenítették, vagyis igazában megteremtették a vers-szavalás kiasz- szikus művészetének kultuszát; jövőre szavaló­kórust tervez, a görög klasszikusokat akarja szavaltatni, közben verset ir, művésziesen raj­zol. „Egy király egy cigány“ albumával, a mű­vészi embermeglátás sokoldalú tehetségéről tett tanúbizonyságot, nem foglalkozik politikával, egy álma, egy élete van, a művészet és a mű­vész nem ismer sem irányt, sem osztályt, a mű­vész mindenkit kiszolgál. Optimista, mert a művész nem is lehet más soha semmilyen körülmények között. Ez a fe­lelete, amikor Erdély színjátszásáról is kérde­zem. A színész segédeszközök nélkül is embert tud ábrázolni, Dávid Garrickról beszél, a XyiII-ik század nagy angol színművészéről, aki a francia király udvarában egy este egy pantomint rögtönzött, ruha és minden segéd­eszköz nélkül alakított férfi létére egy anyát, aki elvesztette férjét és gyermekét a rögtön­zött történet folyamán s mikor ideért, a király megkérte, hogy ne folytassa, mert az élmény olyan megrázóan kapta meg, hogy nem bírta tovább követni a művészt a fájdalmas utakon, így gondolkozik Geliért Lajos a művészet fel­adatáról s ezért nem akarja félteni az erdélyi színjátszást sem, addig, amig művésze van, csak pénze nincs. Talán elég ennyi, hogy Geliért Lajost, az embert megismerje a közönség. A művésszel ta­lálkozunk este az Akárki misztikus légkörében. SPOMt' az MTK-val rendezett úszó- ünnepély eredményei Az MTK szombati és vasárnapi szereplésé­ről megemlékezett a Keleti Újság. A két nap eredményét a következőkben ismertetjük: ' 200 méter; 1. Rajki MTK 2:40.6. 2. Ziegler U. 2:45.8. 8. Orosz U. 100 méter hát: 1. Hódi MTK 1:25. 2. Dózsa KAC 1:33.4. 4X200 m. staféta: 1. MTK (Brandy, Rajki, Hódi, Szabó) 11:13. 2. Universitatea 11:38.8 mp. Román rekord. Vizipóló: MTK—Universitatea 18:1 (9:0). Brandy 9, Rajki 6, Hódi 2. Szabó 1 gólt dobott. A kolozsváriak vigaszgólját Kovács szerezte. 50 m. leány gyorsuszás: 1. Davida U. 54.6 mp. 2. Vlad U. 55 mp. 3. Farkas 55.6 mp. Pom­pás verseny. 200 m. mell, szenior: 1. Aranyosi U. 3 p. 16 mp. 2. Kovács U. 3 p. 16.6 mp. Szép küzdelem. 100 m. ifj. gyors: 1. Dózsa KAC 1 p. 16 mp. 2. Hartig U. 3. Szilágyi U. ' 100 m. gyors, nemzetközi: 1. Brandy MTK 1 p. 07 mp. 2. Russu Pasca U. 1 p. 12.4 mp. 100 m. női gyorsuszás: 1. Bucur Rom. 1 p. 40.3 mp. 2. Tamásy U. 3. Orosz U. 3X100 m. ifj. vegyesstaféta: TJ—- KAC komb. 4 p. 40.8 mp. 1500 m. gyorsuszás: 1. Ziegler U. 25 p. 12 mp. 2. Vancea U. 25 p. 50 mp. Szabó MTK fel­adta. Ziegler könnyen nyert, gyenge idővel. 3X100 m. vegyesstaféta,: 1. MTK (Rajky, Hódi, Brandy) 4 p. 11.6 mp. 2. Universitatea. Műugrás: 1. Nagy Károly MTK. 2. Hankó U. 3. Török U. Vizipóló: MTK—Universitatea 16:4. Az MTK fáradt, az U. viszont feljavult. A gólokat Brandy 9, Rajky 6 és Hódy lőtték, az U gól­jait Boitor és Orosz dobták. Az első félidőben Halmos, a másodikban Nagy Károly vezette a játékot. A magyar olimpikonok Parisban, Párisből jelentik: Az olimpiáról hazatérő magyar olim­pikonok első részét a francia sportkörök és a magyar közönség nagy ünneplésben részesí­tette. Az ünneplés a magyar követségen folyta­tódott, ahol a követség bankettet rendezett tisz­teletükre. A versenyzők ma este érkeznek Bu­dapestre, ahol ünnepélyesen fogadják őket. Az olimpikonokat dr. Lázár Andor üdvözli, az ün­nepséget a magyar rádió is közvetíti a mi idő­számításunk szerint éjjel 11 óra 50 perces kez­dettel. Az amerikai tenniszversenyek eredményei. Newyorkból jelentik: USA férfipáros és ve­gyespáros tenniszbajnokságának elődöntőiben az európai párok elvéreztek. A férfipáros elő­döntői: Vines, Gledhill USA—Cochet, Bern- hard francia 16:14, 3:6, 4:6, 9:7, 6:2. Négyórás gyilkos küzdelem. Allison, Van Ryn USA— Schields, Lőtt USA 6:3, 2:6, 9:11, 6:4, 13:11. Óriási küzdelem! A vegyespáros egyik elődön­tője: Vines, Jaeobs USA—Lott, Morrill USA 9:7, 3:6, 6:4. A másik oldalon a Perry angol, Miss S. Palfrey amerikai kettős került a dön­tőbe. A magyar labdarngóbajnokság vasárnapi fordulója. Ferencváros—Soroksár 8:2 (3:0). Újpest—Nemzeti 3:1 (0:0). Hungária—Attila 9:0 (2:0). Budai 11—III. kér. 2:1 (1:0). Kaposvár. Kispest— Somogy 1:1 (1:0). Békéscsaba. Békéscsaba—Szeged válogatott 2:2 (2:0). A. Bánát és Kfírösvidék részére szorgalmas proviziós TflZO keresünk, a rövid- és kötöttáru szakmából. Grünberger Testvérek, Sibiu-Nagyszeben.

Next

/
Thumbnails
Contents