Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-29 / 197. szám

Cluf-Koloa&vftr;

1932. augnsxtus 29. * mm&EMO

Előfizetés belföldön;

Egyévr« 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 4 lel.

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP

Szerkesztőségi és kladáhlvatali ts’efoi»: SOS, 6.94 XV. évfolyam sjc 197. szám

Ef&fi*o4és Magyarországon;

Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre Í2.50 P. Egyes szám ára 20 fillér.

Egy liberális képviselő azzal vádolta meg

a nemzeti parasztpártot, hogy közpénzekből építette fel klubházát és a köztisztviselőket a Dreptatea megrendelésére kényszeríti

A többség felháborodva tiltakozott a vádak ellen és parlamenti vizsgálóbizottság; elé terjeszti az ügyet

Mi titka van a székely toronynak

Ä felelőtlen kutmérgezésnek tipikus esete a gyergyócsomafalvi, csendőrök jelentek meg Török Ferenc esperes-plébánosnál és követelték, hogy bontássá fel a templom gömbjét, mert ott egy kazettában allamollenes okmányokat helyeztek el. Az egész falu szemeláttára neki- gyürköztek a templom gömbje megoperálásá- nak és noha nyilvánvalóvá vált, hogy a templom gömbjében naptáron, néhány újságon és a község állapotát ismertető Írásokon kívül semmi más nem volt, a bukaresti lapok élükön a szenvedélyes Universullal, úgy tüntették fel a dolgot, hogy tényleg találtak kompromittáló iratokat és Török Ferencet le is tartóztatták.

Török Ferenc letartóztatása igaz, a „kom- promitáló“-okmányok megtalálása nem igaz. Régi szokás a nép életében, hogy falura vonatkozó feljegyzéseket elhelyez a torony gömbjében ■— ez a szokás talán meg van a román nép életében is. A közjogi változás óta nem egyszer turkálták már föl a templom gömbjét, nem egyszer vágtak neki csákánnyal a köveknek, nem egyszer gyürköztek már neki a csendőrök a keresztnek, a végén mindig kiderült, hogy tévedtek, eredménytelenül járt a kiagyalt politikai hajsza.

Hát akkor miért csinálják? Mit gondolnak a rend éber őrei, ha egy falunak van rejtegetni valója, éppen a templom tornyába fogja elrejteni? És hogy van egyáltalán a falunak rejtegetni valója? A székelyföldi magyar falvak nemes méltósággal ismerték fel politikai helyzetük sorsfordulását. Vezető államférfiak a parlament nyílt szine előtt is számos esetben elismerték, hogy az erdélyi magyarság leikétől távol áll minden irredentizmus. A magyar falu élni akar, nem ostoba, kalandokba belebocsátkozni, amelyből neki semminemű haszna nem lehet. A magyar parasztnak szüksége van gazdasági eszközökre, hogy megmunkálhassa földjét; szüksége van, hogy legyen meg a piaca, hol elhelyezhesse fermelvényeit; szüksége vau tanítóra, hogy művelődhessék; templomra, hogy imádhassa istenét. Szüksége van jó időjárásra, napfényre cs esőre. De arra nincs szüksége, hogy éjnek óráján, fölmásszon a torony hegyébe és holmi bubánatokat avagy pokoli sztratégiai tervekei temessen el a kereszt aljába. A paraszt élni akar. A föld derék művese szabad idejében nem a mult temetőjéről álmodik. A jelennek él, a jelen reális nyomorúságaival, döbbenetes valóságával van elfoglalva. Ezen csak lelkének erejével, verejtókes munkájával segíthet. Ezt tudjuk valamennyien. Tudják román oldalról is, ahol a falu élete, a falusi ember lelkének berendezkedése, _ akármilyen fajtához is tartozzék, nem lehet idegen, hiszen éppen az erdélyi politikusok, az erdélyi „nadrágos emberek“ nagyrésze még egy generációval ezelőtt maga is részese volt a falvak életének. Ha van román demokrácia, akkor annak gyökere csak itt van: a politizáló nemzedék még népi szakadt el a néptől, ezer és ezer rokoni szál, re- minisztencia köti a röghöz és ez a röghöz kötöttség köti és megszabja politikai tevékenységét is.

Legfőképpen a székelyföldi csendőröknek kell ismerni a népet. A csendőrőrs ott a falu közepén, a községet átmetsző, országúton. A csendőrök együtt élnek a néppel, nemcsak az együttélés magától értetődésével pillantanak

(Bukarest, augusztus 27.) A kamara szombati ülésén Capatineanu kormánypárti kifogásolja, hogy a közoktatásügyi miniszter nem bocsátott elég pénzt az iskolák számára a nyári javítások elvégzésére.

Torna gheorghista kéri a választások alkalmával történt áthelyezések megsemmisítését.

Cioc gheorghista az árvízkárosultak számára egyéves adófizetési haladékot kíván.

Ratlovici gheorghista kéri az elnököt, hogy a konverziós vita alkalmával adja meg a leheRosculeţ liberális egy körlevelet olvas fel, amely szerint a Dreptatea előfizetésére akarják rászorítani a hatóságokat és közalkalmazottakat.

Egy többségi: A liberálisok annak idején rákény szeri tették a köztisztviselőket összes lapjaik és folyóirataik előfizetésére.

Ruseulet: Önök az adófizetők filléreiből pn lotát emeltek maguknak. A klubhelyiségüket miből építették?

Óriási za j.

Voten Fittesen: A párttagok tagdíjaiból.

D. Ii. Ioaniţescu felszólítja Roscu letet, hogy vegyen részt egy vizsgálatban, amely állapítsa meg, miből építettek a nemzeti-parasztpárt klubházat. Roseulet ezt qagyon jó! tudja, de félre akarja vezetni a közvéleményt.

A miniszter ezután odamegy az asztalhoz és kezébe veszi a körlevelet, amelyből előzőleg a liberális képviselő felolvasott, majd így folytatja: Hiszen ezt egy liberális Mró irta! Nyilván inseenált vádról van szó. Ez Önökre vall.

Roseulet válaszolni akar, de lehurrogják.

D. R, Xoanifesen; Az önök bizantikus mód szerei ismét megnyilvánultak. Ha nem inscená- lásról van szó, hogyan került volna az Ön közébe ez az állítólagos körlevél, amelyet senkinek sem küldtek el, csak Önöknek.

Nagy zaj.

Calinescu alminiszter: Ha valakivel szemben bebizonyul, hogy hivatalos hatalmát ilyesmire használja fel, a legszigorúbban meg fog juk büntetni. Mihalache belügyminiszter ur egyébként már rendeletét is adott ki erről.

be a nép gondolkodásába, de hivatásuk is, hogy figyeljék őket és lelkűkbe lássanak. Szent meggyőződésünk, hogy ezek a csendőrök sok mindent olvashatnak ki a nép leikéből, de azt, hogy a nép komoly irredenta törekvéseknek adja oda magát, hogy az államrend föl forgatására készüljön és hogy viselkedése a felforgatni akarás szándékainak tényálladókaít kimerítse, józan észszel nem tapasztalhatják.

Szűnjenek meg hát ezek fi buta gyanusitőséget, hogy a vitát a legszélesebb körben lefolytassák. Az összes testületek memorandumait ismertetni kell. Egy ilyen nagyfontosságu kérdésben mindenkit meg kell hallgatni,' hátha megszívlelendő dolgot mond.

Xeni: Amikor Önök tárgyalták a konverziót, tele volt a folyosó kijárókkal. Ezt Arge- toianu is elismerte.

Roznoveann szocialista az árlejtések nyilvánosságát követeli és azt, hogy közmunkára ne alkalmazzanak katonákat.

Pop Cicio elnök: Miután itt az a vad hangzott el, hogy a nemzeti-parasztpárt közpénzből építette fel a palotáját, felszólítom az összes pártokat, delegáljanak egy-egy tagot egy vizsgálóbizottságba, amely megvizsgálja a dolgot. Nagyon szomorú, hogy ilyen vádakkal állanak itt elő. A közvélemény nem tudja, mit kigyjen ezekből a vádakból.

Cerciu kormánypárti a Diseorn működését teszi szóvá és kéri a kormányt, érvényesítse a Díscommal kötött szerződés pontjait.

Uzum szocialista a halászati autonóm intézet ellen hoz fel panaszokat és vizsgálatot kér.

Voicn Niteseu ezt megígéri.

D. R. Ioanijesen válaszol Leonnak a sinaiaí játékkaszinó ügyében felhozott vádjaira. Átadja a kért aktákat és megállapítja, hogy a vádak semmivé zsugorodtak össze.

Popa Ádám nemzetiparasztpárti a felirati javaslathoz szólal fel. A lorga-kormányt saját bűnei buktatták meg. A liberális pártot támadja, amely mindig a parasztság ellen dolgozott. Ismerteti a liberális párt történetét, 1905-ben, amikor a konzervatív párt egy törvényjavaslatot terjesztett be egy agrárbank létesítéséről, amely tulajdonképpen a földosztást lett volna hivatva elősegíteni, a liberálisok azzal fenyegetőztek, ha a konzervatív kormány nem vonja vissza a javaslatot, akkor nem vesznek részt I. Károly király 50 éves jubileumának ünnepségein. Ezzel kiterrorizálták a javaslat visszavonását.

tások, ezek az eszeveszett kákán csomó keresések, ezek a népet elijesztő nekibuzdulások és eszméljenek már reá az illetékesek, hogy politikai üldöztetések módszere a legszerencsétlenebb. Ne ugorjának bele minden lezüllött besúgó tőrvetésének és igyekezzenek azzal az eszközzel megfogni a népet, amely egyedül lehetséges: jósággal és emberiességgel. Higy- jék el, hogy az államkonszolidáció érdekében is sokkal többre mennek vele.

Vihar egy liberális képviselő vádfai miatt