Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-18 / 187. szám
i; 11 öhás BUDAPEST V. Cluf-Kolozsvár. ^ 2932* augusztus 18. * CSÍÍiÖJtí&j£ Előfizetés belföldön: Eöyévfe 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP SzerkééttOségl és kiadóhivatal! telefont 503, 6.94 XV. évfolyam * 187. szám Wfcjm Előfizetés Magyarországon: Egyóvre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. Az olimpiai fáklya Kát ünnepnap zsurnalisztika! szélesöndjé- ben nem torlódtak össze a világ nagy eseményei a szenzációk halmazává. Mintha a nemzetek élete^ fölött titokzatosan lebegő sors, vagy csak a még titokzatosabb nagy véletlen rendezője dirigálta volna az ideges nemzedék számára a pár napos csendet, hogy minden figyelem, a földgömb minden Sarkának érdeklődése a délamerikai stadion küzdőtere felé fordulhasson. Az emberi nyugalom ez ünnepélyességének csöndjében arndt ki Los-Angelesben az olimpiai fáklya s a küzdelemben résztvett bajnokok eltávozó lépteit időben és távolságban mérhetetlen gyorsasággal előzték meg az öt világrész felé villámló híradások, amiket az antennák fémszálainak erdei fogdostak fel mindenfelé, amerre az elektromosság drótnélküli kultúrája eljutott. Két ünnepnap nyugalmi csendjében e híreket várták's e hírekben világgá röpített kiizdelmi eredményeket számolhatták a nemzetek. Az a küzdelem ez, amely nem az embertárs életére tor, hanem a méltó ellenfél megbecsülésere, arra a testvéri kézfogásra, melyben győző és legyőzött egyaránt állanak annak a test.ne- mesitésnek szolgálatában. Egyazon feltételek és körülmények közötti versenyben adni számot arról a testnemesitő tudásról, aminek célja a léleknemesség magasra emelése, A nemesebb, a jobb, a belátóbb ember a cél, amiért az idén Los- Angelesben húzták föl a világ árbócára az olimpiai zászlót s a sportkultürának négy esztendei hatalmas fejlődéséről adtak bizonyságot a versenyző nemzetek fiai. Ebben az eredményben bennünket, magyarokat a magyar sikerek a testvérségi érzésekkel érdekelnek. De maga az a lendület, amivel a különböző sportágakban olyan óriási haladást ért el. meg kell, hogy gondolkoztasson, mint embereket. Hogy mit jelent az előretörésben az akarat, azt megmutatják azok az egyéni sportteljesítmények, amelyek ledöntöttek csodálatosnak és felülmulhatatlannak hitt világrekordokat. A nagy Amerika meg tudta mutatni, hogy ebben a fejlődésben a maga hatalmasságának adottságaival legelöl jár s Japán is meg akarta mutatni, hogy a civilizáció menetében minden téren tudja tartani a lépést és népi sajátságaival, érőivel rohamlépésekben tört a nyugati történelem nemzetei közé. De nem lehet nagyobi) megfontolás és elismerés következtetései nélkül elhaladni amellett a tény mellett, hogy ma Olaszország az első sportnemzete Európának s H széles földterületen élő amerikaiak is csak az ő tömegerejükkel érhettek el jobb eredményt. A sportneveléshez fegyelmezettség és kiművelt akarnterősseg szükséges. Az uj Olaszország erről nagyszerű bizonyságot mutatott. A kis Magyarország sportnevelóséről is olyan képet kapott a világ, hogy méltó jutalmát kapja meg ebben az a törtető, viaskodó erőfeszítés, amely a kis ország haladóképességének dokumentumáért annyi munkát, lelkességet, komolyságot, odaadást áldoz, A nagy, százmilliós nemzeteknek könnyű kiválasztottakat, rendkívüli kiválóságokat találniok a nagy tömegeik embertengerében. Kis hépeknek sokkal nagyobb erőfeszítésre és odaadásra van szükségük, hogy állják a nagyokkal a versenyt. Nem a Véletlen szerencse szeszélye emeli a kicsiket az elsők közé, hanem a tudással kikovács'ölt Akaraterő. A magyarországi odaadás megkapta a maga jutalmát abban, hogy á világ legnagyobb sport- nemzetei között győzelmeket és olyan nagy ered menyeket érhetett el. S a legelső sportnemzetek olimpiai fényes eredményei uj versenyre tüzelik a nemzeteket, az embefnemesités nagy céljának szolgálatában. A losangelesi fáklya fénye azért aludt el, hogy négy évi felkészülés után, újból felgyűljön, Ököllel ment egymásnak a kamarában a két liberális párt Míronescu pénzügyminiszter bejelentette a svájci kölcsönt Konvertálni akarja az állam külföldi tartozásait — Kizártak két dulakodót az ülésekről (Bukarest, augusztus 16,) A kamara mai ülésén Mirouescu pénzügyminiszter bejelentette a svájci kölcsönmegállapodás létrejöttét. Ez eredmény közlésével kapcsolatosan megjegyzéseket tett Argetoianu pénzügyi hagyatékáról, amiről igen érdekes adatokat mondott. A kamarai ülésnek azonban izgalmasabb érdekessége is volt: nemcsak összetűztek, de ököllel mentek egymásnak a kétféle liberális párt csoportjai. összetűzött a két liberális párt. A képviselőhöz ma uc V.táni ülésén Inkulet, Ducá-párti és Bratianu György akartak felszó talni. Mindkettő magának követelte az elsőbbséget. Pop (Jielo elnök lnkuletnek Ítéli az első felszólalás jogát, Bratianu György a házszabályhoz kér szót. Már junius 22-én bejelentette hogy interpellálni akar s e cimen magának vindikálja az elsőbbséget. Az óliberálisok tiltakoznak az ellen, hogy Bratiann szólalhasson fel először, fülsiketítő lármát csapnak, a padsorok elé tódulnak s úgy látszott, hogy már- már tettlegességre bérül a sor. A két párt tagjai ökleiket emelték egymásra. Óriási zsivaj, tülekedés. Az elnök és a kveszto- rok csak nehezen tudják helyreállítani a rendet. Pop Oicio ismételten kijelenti, hogy Inku- letot illeti meg a szó. inkulet kérdést intéz a kormányhoz, hogy miként áll az orosz-lengyel megnemtámadási szerződési ügye. Ila nem kap megfelelő választ, interpellálni akar ez ügyben. Vaida miniszterelnök válaszol és kijelenti, hogy a maga részéről e kérdésben nem érez nagyobb felelősséget és bármely román párt elnökének megadja a felvilágosításokat. A leeggyelek politikái változtattak George Bvatianu támadja a kormányt a román-orosz megnemtámadási szerződéssel kapcsolatban és kijelenti, hogy Románia keleti ha tárait véglegeseknek kell tekinteni. A lengyelorosz megnemtámadási szerződés aláírásának hátterében azt a közeledést látja, amely Lengyel- ország és Németország között az utóbbi események hatása alatt bekövetkeztek. Két kérdést intéz a kormányhoz, hogy milyen a helyzet Románia és Lengyelország között a szerződés aláírása óta és milyen biztosítékokat szerzett Romania Lengyelországtól a megnem- támadás kérdésében. Utána Antonescu liberális intéz kérdést a pénzügyminiszterhez a svájci kölcsönről és főkép arra kér felvilágosítást, hogy nem magasabb-e a kamat, mintahogy hírlik és elégséges-e az összeg a legsürgősebb kiadósok fedezésére. Mironescu bejelenti a svájci kölcsönt Mironescu pénzügyminiszter elmondja. hogy nagyon zilált pénzügyeket vett át. A svájci kölcsön feltételei kedvezők és a garancr szempontjából nem megalázók, mert á visszaír zetést nem a Nemzeti Bank, hanem az elet pénztár garantálja. A kölcsön azt bizonyítja, hogy Romániá óftk megint van hitele s a pénzügyi helyzol nem olyan súlyos, mint ahogy eddig hivatalé? helyről is hirdették. — Húszmilliárdot akkor nem kaptam volna — móndotta a miniszter, de fontos, hogy annyit kaptam, mint amennyit kertem. Nem akar Argetoianu felett kritikát gyakorolni, de kijelenti, úgy kell gazdálkodni min den pénzügyminiszternek, hogy ne csak a pillanatra gondoljon, hanem utódjára is. A rég> szerződések nagyon terhesek, 9 százaléknál na gyobb kamatterheket jelentenek. Argetoianu közbeszól: Elbírom a kritikát de biztos számadatokat kérek. A régi kölcsönök kamata jutalékkal együtt 4 és 8 százalék. Mironescu kijelenti, hogy állításait fene tartja, meát azok pontos adatokra támaszkod nak és hozzáfűzi, hogy nem akarja Argetoia mit bírálni. Az összes áliatni adósságokat 4 szá zalékos kamat mellett akarja konvertálni és meggyőződése, hogy ez egy-két éven belül sikerül. Az ország gazdasági életét is csak olcsó külföldi hitellel lehet szanálni, amelynek megvalósítására biztos reménye van. Antonescu lehetségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter optimizmusa indokolt, de egyelőre az ország nagyon súlyos helyzetben vau és mindent meg kell tenni arra, hogy a helyzet tovább ne romoljon. Kizárták a parlamentből. A kamara fegyelmi bizottsága a két liberá- iispárti képviselő afférja után azonnal összeült és Leonte Moldoveanu, Duca-párti képviselőt, aki Ököllel akart képviselő társára támadni, 5 napra, Lóscu Georgistát pedig, aki Moldoveanu felé azt kiáltotta, hogy hallgasson maga barom, 2 napra zárta ki a parlament ülésterméből. Uj gazdasági politika. Az Árgus értesülése szerint a kormány re- vidiálni fogja az ország eddigi gazdasági politikáját, uj kereskedelmi- és kliring szerződése- ket akar kötni a külfölddel, amelyektől a kivitel emelkedését reméli. A román-magyar ltliring-szerződésre vonatkozó tárgyalásokat a napokban megkezdik. A