Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-18 / 187. szám

i; 11 öhás BUDAPEST V. Cluf-Kolozsvár. ^ 2932* augusztus 18. * CSÍÍiÖJtí&j£ Előfizetés belföldön: Eöyévfe 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP SzerkééttOségl és kiadóhivatal! telefont 503, 6.94 XV. évfolyam * 187. szám Wfcjm Előfizetés Magyarországon: Egyóvre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. Az olimpiai fáklya Kát ünnepnap zsurnalisztika! szélesöndjé- ben nem torlódtak össze a világ nagy eseményei a szenzációk halmazává. Mintha a nemzetek élete^ fölött titokzatosan lebegő sors, vagy csak a még titokzatosabb nagy véletlen rendezője dirigálta volna az ideges nemzedék számára a pár napos csendet, hogy minden figyelem, a földgömb minden Sarkának érdeklődése a dél­amerikai stadion küzdőtere felé fordulhasson. Az emberi nyugalom ez ünnepélyességének csöndjében arndt ki Los-Angelesben az olimpiai fáklya s a küzdelemben résztvett bajnokok el­távozó lépteit időben és távolságban mérhetet­len gyorsasággal előzték meg az öt világrész felé villámló híradások, amiket az antennák fémszálainak erdei fogdostak fel mindenfelé, amerre az elektromosság drótnélküli kultúrá­ja eljutott. Két ünnepnap nyugalmi csendjében e híreket várták's e hírekben világgá röpített kiizdelmi eredményeket számolhatták a nemze­tek. Az a küzdelem ez, amely nem az embertárs életére tor, hanem a méltó ellenfél megbecsülé­sere, arra a testvéri kézfogásra, melyben győző és legyőzött egyaránt állanak annak a test.ne- mesitésnek szolgálatában. Egyazon feltételek és körülmények közötti versenyben adni számot arról a testnemesitő tudásról, aminek célja a léleknemesség magasra emelése, A nemesebb, a jobb, a belátóbb ember a cél, amiért az idén Los- Angelesben húzták föl a világ árbócára az olimpiai zászlót s a sportkultürának négy esz­tendei hatalmas fejlődéséről adtak bizonyságot a versenyző nemzetek fiai. Ebben az eredményben bennünket, ma­gyarokat a magyar sikerek a testvérségi érzé­sekkel érdekelnek. De maga az a lendület, ami­vel a különböző sportágakban olyan óriási ha­ladást ért el. meg kell, hogy gondolkoztasson, mint embereket. Hogy mit jelent az előretörés­ben az akarat, azt megmutatják azok az egyéni sportteljesítmények, amelyek ledöntöttek cso­dálatosnak és felülmulhatatlannak hitt világ­rekordokat. A nagy Amerika meg tudta mutat­ni, hogy ebben a fejlődésben a maga hatalmas­ságának adottságaival legelöl jár s Japán is meg akarta mutatni, hogy a civilizáció meneté­ben minden téren tudja tartani a lépést és népi sajátságaival, érőivel rohamlépésekben tört a nyugati történelem nemzetei közé. De nem le­het nagyobi) megfontolás és elismerés következ­tetései nélkül elhaladni amellett a tény mellett, hogy ma Olaszország az első sportnemzete Euró­pának s H széles földterületen élő amerikaiak is csak az ő tömegerejükkel érhettek el jobb ered­ményt. A sportneveléshez fegyelmezettség és kiművelt akarnterősseg szükséges. Az uj Olasz­ország erről nagyszerű bizonyságot mutatott. A kis Magyarország sportnevelóséről is olyan képet kapott a világ, hogy méltó jutalmát kap­ja meg ebben az a törtető, viaskodó erőfeszítés, amely a kis ország haladóképességének doku­mentumáért annyi munkát, lelkességet, komoly­ságot, odaadást áldoz, A nagy, százmilliós nem­zeteknek könnyű kiválasztottakat, rendkívüli kiválóságokat találniok a nagy tömegeik em­bertengerében. Kis hépeknek sokkal nagyobb erőfeszítésre és odaadásra van szükségük, hogy állják a nagyokkal a versenyt. Nem a Véletlen szerencse szeszélye emeli a kicsiket az elsők közé, hanem a tudással kikovács'ölt Akaraterő. A magyarországi odaadás megkapta a maga jutalmát abban, hogy á világ legnagyobb sport- nemzetei között győzelmeket és olyan nagy ered menyeket érhetett el. S a legelső sportnemzetek olimpiai fényes eredményei uj versenyre tüze­lik a nemzeteket, az embefnemesités nagy cél­jának szolgálatában. A losangelesi fáklya fénye azért aludt el, hogy négy évi felkészülés után, újból felgyűljön, Ököllel ment egymásnak a kamarában a két liberális párt Míronescu pénzügyminiszter bejelentette a svájci kölcsönt Konvertálni akarja az állam külföldi tartozásait — Kizártak két dulakodót az ülésekről (Bukarest, augusztus 16,) A kamara mai ülésén Mirouescu pénzügyminiszter bejelen­tette a svájci kölcsönmegállapodás létrejöttét. Ez eredmény közlésével kapcsolatosan meg­jegyzéseket tett Argetoianu pénzügyi hagya­tékáról, amiről igen érdekes adatokat mondott. A kamarai ülésnek azonban izgalmasabb érde­kessége is volt: nemcsak összetűztek, de ököl­lel mentek egymásnak a kétféle liberális párt csoportjai. összetűzött a két liberális párt. A képviselőhöz ma uc V.táni ülésén Inkulet, Ducá-párti és Bratianu György akartak felszó talni. Mindkettő magának követelte az elsőbb­séget. Pop (Jielo elnök lnkuletnek Ítéli az első felszólalás jogát, Bratianu György a házsza­bályhoz kér szót. Már junius 22-én bejelentette hogy interpellálni akar s e cimen magának vindikálja az elsőbbséget. Az óliberálisok tilta­koznak az ellen, hogy Bratiann szólalhasson fel először, fülsiketítő lármát csapnak, a padsorok elé tódulnak s úgy látszott, hogy már- már tettlegességre bérül a sor. A két párt tagjai ökleiket emelték egymásra. Óriási zsivaj, tülekedés. Az elnök és a kveszto- rok csak nehezen tudják helyreállítani a ren­det. Pop Oicio ismételten kijelenti, hogy Inku- letot illeti meg a szó. inkulet kérdést intéz a kormányhoz, hogy miként áll az orosz-lengyel megnemtámadási szerződési ügye. Ila nem kap megfelelő választ, interpellálni akar ez ügy­ben. Vaida miniszterelnök válaszol és kijelenti, hogy a maga részéről e kérdésben nem érez na­gyobb felelősséget és bármely román párt el­nökének megadja a felvilágosításokat. A leeggyelek politikái változtattak George Bvatianu támadja a kormányt a ro­mán-orosz megnemtámadási szerződéssel kap­csolatban és kijelenti, hogy Románia keleti ha tárait véglegeseknek kell tekinteni. A lengyel­orosz megnemtámadási szerződés aláírásának hátterében azt a közeledést látja, amely Lengyel- ország és Németország között az utóbbi események hatása alatt bekövetkeztek. Két kérdést intéz a kormányhoz, hogy milyen a helyzet Románia és Lengyelország között a szerződés aláírása óta és milyen biztosítékokat szerzett Romania Lengyelországtól a megnem- támadás kérdésében. Utána Antonescu liberá­lis intéz kérdést a pénzügyminiszterhez a svájci kölcsönről és főkép arra kér felvilágosí­tást, hogy nem magasabb-e a kamat, mintahogy hírlik és elégséges-e az összeg a legsürgősebb kiadósok fedezésére. Mironescu bejelenti a svájci kölcsönt Mironescu pénzügyminiszter elmondja. hogy nagyon zilált pénzügyeket vett át. A svájci kölcsön feltételei kedvezők és a garancr szempontjából nem megalázók, mert á visszaír zetést nem a Nemzeti Bank, hanem az elet pénztár garantálja. A kölcsön azt bizonyítja, hogy Romániá óftk megint van hitele s a pénzügyi helyzol nem olyan súlyos, mint ahogy eddig hivatalé? helyről is hirdették. — Húszmilliárdot akkor nem kaptam volna — móndotta a miniszter, de fontos, hogy annyit kaptam, mint amennyit kertem. Nem akar Argetoianu felett kritikát gyako­rolni, de kijelenti, úgy kell gazdálkodni min den pénzügyminiszternek, hogy ne csak a pilla­natra gondoljon, hanem utódjára is. A rég> szerződések nagyon terhesek, 9 százaléknál na gyobb kamatterheket jelentenek. Argetoianu közbeszól: Elbírom a kritikát de biztos számadatokat kérek. A régi kölcsönök kamata jutalékkal együtt 4 és 8 százalék. Mironescu kijelenti, hogy állításait fene tartja, meát azok pontos adatokra támaszkod nak és hozzáfűzi, hogy nem akarja Argetoia mit bírálni. Az összes áliatni adósságokat 4 szá zalékos kamat mellett akarja konvertálni és meggyőződése, hogy ez egy-két éven belül sike­rül. Az ország gazdasági életét is csak olcsó külföldi hitellel lehet szanálni, amelynek meg­valósítására biztos reménye van. Antonescu lehetségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter optimizmusa indokolt, de egyelőre az ország nagyon súlyos helyzetben vau és mindent meg kell tenni arra, hogy a helyzet tovább ne romoljon. Kizárták a parlamentből. A kamara fegyelmi bizottsága a két liberá- iispárti képviselő afférja után azonnal össze­ült és Leonte Moldoveanu, Duca-párti képvise­lőt, aki Ököllel akart képviselő társára támad­ni, 5 napra, Lóscu Georgistát pedig, aki Moldo­veanu felé azt kiáltotta, hogy hallgasson maga barom, 2 napra zárta ki a parlament üléstermé­ből. Uj gazdasági politika. Az Árgus értesülése szerint a kormány re- vidiálni fogja az ország eddigi gazdasági poli­tikáját, uj kereskedelmi- és kliring szerződése- ket akar kötni a külfölddel, amelyektől a kivitel emelkedését reméli. A román-magyar ltliring-szerződésre vonat­kozó tárgyalásokat a napokban megkezdik. A

Next

/
Thumbnails
Contents