Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-14 / 157. szám

KeietiOjsiíg XV. ÉVF. 157. SZÁM. Jakabffy Elemér válaszolt a magyarellenes támadásokra Nagy politika! betegség az ostobaság — Az önálló lista ~~ Válasz a cionista korteseknek (Szatmár, julius 12.) Röviden beszámolt ai Keleti Újság a szatmári magyar választói nagy gyűlésről, amelyen Jakabffy Elemér, a Magyar Párt egyik alelnöke programbeszédet mondott. Ez a programbeszéd igen érdekes és tartalmaz súlyos ijelentéseket, ezért közöljük. Az ostobaság ragálya. Jakabffy Elemér a következőket mondotta: — A napokban vettem részt Becsben a nem­zetközi kisebbségek világkongresszusán és meg­állapíthattam, hogy miképpen a rousseani gon­dolatok csak destruáltak, de áldást hozó uj világrendet, igazi békét létrehozni nem tudtak, úgy a wilsoni gondolatok is az elmúlt évtized alatt csak destruáltak, anélkül, hogy építettek volna. Szétbontottak erős állami és gazdasági egységeket, anélkül, hogy olyanokat alkottak volna, amelyek erő­sen dacolhatnak az idő viharával. Ezek a csinált egységek életképteleneknek bi­zonyultak, amelyek még a nemzetiségi kérdése­ket sem képesek megoldani. Kitűnt, hogy a wilsoni elvek szerinti önrendelkezési jog — frá­zis, amelynek hangoztatása mellett az erőseb­bek, a hatalomhoz jutottak kifosztották, elpusz­tították és gyilkolták a gyengébbeket. Mi az oka annak, hogy ezek az elvek nem válhattak valóra? Az emberek csökönyösség-*, a hatalom birtokosainak önzése, elvakultsaga, egyszóval „ostobasága“. Ezt különben Bowet francia egye­temi tanár állapította meg, aki Pécsben a ki­sebbségi kongresszuson kijelentette, hogy az ő francia barátainak politikai ostoba­sága juttatta a világot ebbe a szerencsét­len helyzetbe. A Bowet professzor által ostobaságnak ne­vezett politika, betegség lett, ragályos betegség, amely elterjedt a mi országunkban is. A hata- loip itteni birtokosai ugyanis elfelejtik .azt, hogy az állampolgárok összességének egy- harmada a nemzetkisebbséghez tartozik és két oszlopra nem lehet a nemzeti hiú­ság kielégítésére diadalkapui, építeni. A diadalív felállításához mind a három oszlop megépítése szükséges. A nemzeti-parasztpárt vezetői Gyulafehérváron gondoltak is erro a harmadik oszlopra, de amikor ütött a komoly cselekvés órája, akkor sutba dobták a tervraj­zot, Ígéretüket, programúkat és az ötmilliónyi kisebbség gazdasági erejének megsemmisítésére törekedtek. Az agrárreformmal felborították a me­zőgazdaság normális rendjét és a földesur az agronomok éhségének áldozatául esett. A nagy magtárak üresek maradtak és az alkal­mazottakat szélnek kellett ereszteni. Azután a náción alizálás őr ve alatt indult meg az akna­munka a kisebbségi ingó tőkék ellen. Amikor a kisebbségi értelmi osztályt tönkretették, ak­kor a kisiparra és a kiskereskedelemre vetették rá magukat. Égbekiáltó aránytalansággal álla­pították meg az adót, a kisgazdát megfojtották, minden életlehetőségétől megfosztották. — Fátumszerü tragédia jellemzi a román pártokat. Talán jobban tennék a pártok, ha „prin noi insine“ helyett Ady versét választa­nák maguknak jeligéül: „Mi mindig mindenről h vil ágr legmoáeraebb története a Wells: Nagy Világtörténet. E mü első prima •kiadása 2400* — lei volt, most könyvnapi ki- \aiás 800 oldalon, 300 képpel, 18.5 x 27.5 cm .nagyságban 130 — lei LEPAGE-nál, Kolozsvár. 'Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje az Olcsó könyvek jegyzékét LEPAGE-tól. veszünk részt a választáson. (Éljenzés). Ha Fischer urék azt hiszik, hogy azok, akiknek az üzletet nem sikerült megcsiná'niok. reakciósok, akkor mi vállaljuk ezt a vadat. (Derültség.) Annyi bizonyos, hogy mig egy Bethlen György gróf (Szűnni nem akaró éljenzés.) áll a Magyar Párt élén. a magyarság erkölcstelen paktumot nem köt és a reakció szolgálatába nem áll. Az elmúlt ciklusban csak a Magyar Párt büszkél­kedhetett azzal, hogy Szabó Béni személyében kisiparos képviselője is van, aki nemcsak a ma­gyar, hanem a román kisiparosoknak is érde­keit szivén viseli. — Mi nem a vallást, hanem az érdemet vesszük alapul... A Zsidó Nemzeti Szövetség egyik képviselő­je, bizonyos Borgida nr, aki szatmári képviselő- jelölt, egy lapban azt jelentette ki, hogy nem becsületes ember, aki zsidó létére, nem a zsidó­párti listára szavaz. Közbeszólások: Szégyelje magát!... I.e Bor­gidával!... Dr. Jakabffy Elemér: Nem értékeljük sokra Borgida nyilatkozatát, de arin kérjük zsidó testvéreinket, hogy ha már Borgidával nem foghatnak kezet, hát fogjanak kezet magyar testvéreikkel, gróf Bethlen Györggyel és azok­kal, akik mindig vigyáztak arra, hogy a Ma­gyar Pártban az érdem és nem a vallás legyen a mérvadó. Mi Hegedűs Nándor) nem azért je­löltük Nagyváradon, j mert zsidó vallásu, hanem azért, mert olyan. , 'magyar, mintha az őse Árpáddal jött volna be,a vsreckei szoroson... Mi hálával gondolunk Hegedűs Nándor politi­kai tevékenységére, aki',j$, romén kamarában megbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar­ságnak. vgon Délben, és délután osztják az Igazolványokat Dr. Eiiiţen Sănpetrer.11, a kolozsvári .iáíf;sl)iw'ijií.g elnöke közli, hoRy.. július 12-től kezdő- dőleg a szavazóigazolványokat délelőtt 11—2, déliitjta pedig 6—7 óra köpött osztják ki. A kolozsvári magyar polgárság ellen vét az aj magyar polgár, aki nem veszi ki igazolvá­nyát. Mert a Magyar Párt az egyetlen és kizárólakos politikai szerve a magyar népnek, min­den magyar idetartozik. A magyarságból szakad kit ha valakit kitántoritanak az idegen ér- click szolgálatába állított ármányszii vők. Lcszavátini csak igazolvánnyal lehet. Belga forradalmat jelentett be Wanderveíde Moszkvából irányítják a szirájkmozgalmat lekésünk!“... Valóban ők mindenről lekésnek. Amikor úgyszólván minden európai államnak stabil valutája volt, Komáméban azzal kísérle­teztek, hogy a pénzt minél nagyobb deflációval az aranyparitásra emeljék. Európában mi él­tünk legtovább hadi-állapotban és éppen igy késlekedünk a megnemtámadási szerződések kö­tésével és a szomszédnépekkel va’á kibékülés terveinek megvalósításával. Honoluluban már szabadon leheteti rá­diózni, amikor nálunk a. rádiótulajdo­nosra sziguranca-ügynökök leskelőd lek. „Mi mindig mindenről lekésünk...“ Miért „reakciós“ a Magyar Párt? — Idestova már tiz éve annak, hofw Vaidá- tól Fischer József zsidópárti képviselőig csak azt lehet minduntalan hallani, hogy a Magyar Párt „reakciós.“ Nézzünk szembe ezekkel a vá­dakkal. Ha „reakciós“ párt vagyunk, akkor miért voltunk jók arra, hogy Vaida-Voevod kor mányrajutása utáni huszonnégy órában már felkínálták a kartellt és huszonnégy mandátu­mot ajánlottak föl nekünk? Mi azonban ragasz­kodtunk ahhoz, hogy a kisebbségi politikára vo­natkozólag nekünk maga Mama Gyula tegyen pozitiv Ígéretet. Maniu erre nem volt hajlandó és igy mi elhatároztuk, hogy önálló listával • fi 90 e ne (Brüsszel, julius 12.) A szénbányász-sztrájk egyre veszedelmesebb méreteket ölt és a bányá­szok sztrájkmozgalma most már átterjedt a lüttichi szénmedenee bányaira is. A sztrájkolok és a rendőrség között állandó összecsapások voltak s különösen Charleroiból jelentenek vé­res zavargásokat. A sztrájkolok vasárnap reg­gel felgyújtották az egyik bánya igazgatójá­nak házát és a tűzoltókat megakadályozták abban, hogy a tüzet eloltsák. A belga hatóságok elfogató parancsot ad­tak ki a Mons, Liege, Antwerpen, Brüsszel és Charleroi vidékén működő kommunista vezetők ellen. Monsban a helybeli kommunista szerve­zet vezetőjénél lefoglalták a Moszkvával foly­tatott terjedelmes levelezést és a kommunista párt pénztárát. Találtak egy részletesen kidol­gozott tervet, amely a főbb ipari telepek és a vasútvonalak megtámadására vonatkozik. Meg­állapították, hogy a belga kommunisták vezető­sége összeköttetésben állott a francia és holland kommunistákkal. A zavargások helyére kirendelt csendőrsé­get és katonaságot közös parancsnokság alá rendelték. A katonaságot géppuskával felsze­relt páncélautókkal erősítették meg. Fokozza a a helyzet komolyságát, hogy a vasutasok álta­lános sztrájkra készülnek. Charleroiban hétfőn reggel megkezdődött a szocialista munkásság általános sztrájkja. A rendőrség messzemenő óvintézkedéseket foga natositott, összeütközésekig azonban a szoci­alista munkásság fegyelmezett magatartása folytán nem került sor. A többi kerületben a sztrájkhelyzet változatlan és az esti órákig nem történtek komolyabb incidensek. A kormány tagjai hétfőn délután rendkí­vüli minisztertanácson foglalkoztak a sztrájk- helyzettel. A szocialista párt a kamara keddi ülésén több interpellációt terjeszt be a sztrájk ügyében és a minisztertanács az interpellá­ciókra adandó választ is megszövegezte. Albert király a délutáni órákban visszaérkezett nya­ralójából a fővárosba. A bányamunkások országos bizottsága rendkívüli kongresszust hivott össze a további teendők megvitatására. Elérkezik az az időpont, amikor kitör a forradalom — mondja Wanderveíde. Wanderveíde La Louviereben beszédet in­tézett a sztrájkoló bányászokhoz. — A proletáriátus nagy megmozdulásával állunk szemben — mondotta. — Vannak pilla­natok, amikor kicsordul a pohár. Akik a mun­kanélküli segélyek háromszorosan szent jogá­hoz akartak nyúlni, nem értik meg, hogy el­érkezik az az időpont, amikor kitör a forrada­lom. Kötelességünk megmondani a népnek, hogy vele tartunk. w m-wó-e-**» Af linón I elsőrangúnak íesl5 Hsadat mhákat CZINK.CLUJ

Next

/
Thumbnails
Contents