Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-10 / 154. szám

XV, ÉVP, 154. SZÁM. ta KntriUjsss a Delea fnterinidrbizottsőg! efniS maggsr aţelvil levélben mondja el annak a itácsempászett szabdlpendeíetnafe történetet, araeíg raegtfl- tolta a magffar plabdlob fefagaszfrisőí (Kolozsvár, jttlins 8.) A Keleti Újság be számolt a Magyar Párt választási plakátjai kö­rül támadt kavarodásról, ami agy kezdődött, hogy a Kolozsvár várossal szerződéses viszony­ában levő plakátkiragasztó vállalat a városházi cenzor utasítására megta­gadta a magyarnyelvű piáltátok kifüg­gesztését. Ez annál feltűnőbb volt, mert ilyen nyelvi tila­lom a liberális kormány alatt sem volt érvény­ben és ma is az a helyzet, hogy a székely vár­megyékben, ahol a kormánypárti jelölt urak voksokat próbálnak halászni, úgy beszélnek ma­gyarul, mint a karikacsapás és plakátjaikon is gondosan elkerülik a román szöveget. A legna- gyobbfoku abszurditás tehát, hogy a Magyar Párt nem érintkezhetne ma­gyar nyelven a magyar választókkal, a román pártok azonban szabadon téveszthetik meg ugyancsak a magyar választókat a maguk kortes szólamaival. Ezt tette szóvá a Keleti Újság s mind­ezért az ódiumot jogosan tolhatta át a kormányra, amelynek uralma alatt tiltották be másfél évtized óta első ízben a magyarnyelvű választási plakátok kifüggesztését. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy a plakát-tilalmat valóban nem a jelen­legi kormány, hanem a lorga-kormúny alatti interimárbisottság csempészte be szabályrendelet formájában a városházára. Ezt állapítja meg Deleu interimárbizottsági el­öknek hozzánk beküldött alábbi nyilatkozata: Helyreigazító nyilatkozat. A „Keleti Újság" 1932 Julius 6-ikl számában „Ko­lozsváron betiltották a magyarnyelvű választási plaká­tokat" címmel megjelent cikkre kötelességünknek tart­juk megállapítani a következőket: A Cluj város területén érvényben levő közhirdetési jog gyakorlásáról szőlő szabályrendelet harmadik sza­kasza értelmében, mindennemű hirdetés, plakátlrozás, vagy falragaszok, stb. utján csak a városi elöljáróság engedélyével eszközölhető. Az említett szabályrendelet 6-ik szakasza pedig ka- tegőrikusan előirja, hogy „mindennemű plakát és fal­ragasz szövege román nyelven való szerkesztése köte­lező, mely nyelv mellett más nyelv is használható". A szabályrendelet 2-lk szakaszának b. pontja pedig kitün­teti, szintén félre nem érthető módon, hogy a törvény- hatóság közhirdetési Jogának tárgyát képezik a politi­kai alakulatok falragaszai is. A szabályrendelet a volt városi ideiglenes bizottság 1931 november 3-án megtartott rendes ülésén volt meg­szavazva, mely ülésen a Magyar Párt azon bizottság­ban kinevezett delegáltja is résztvett, anélkül, hogy az ülésről felvett hivatalos jegyzőkönyvben nyomát talál­nánk annak, hogy ezeket a diszpozíciókat kifogásolta volna. A szabályrendelet törvényes időben és fonnák közt közhírré volt téve s Így a napilapoknak Is tudomásuk volt annak tartalmáról. A kérdéses csak magyar nyelven nyomtatott plaká­tok láttamozásinak megtagadása alkalmával a város, plakátok ellenőrzésére delegált tisztviselője szigorúan a szabályrendelet kitételeit alkalmazta s így csak hivata­los kötelességét szabályszerűen látta el. Amint tehát megállapítható, a fennti lap-cikkben érvényesített tiltakozás nem lehet jogorvoslat a sza­bályrendelet rendelkezései elien akkor, amikor a tilta­kozás a kormányt támadja és ennélfogva nem minősít­jük azt, csak rosszul irányított választási trükknek, annál is inkább, mert a napilapoknak alkalmuk van a kormány ezirányu programját ismerni. Le kell szögeznünk egyszer s mindenkorra, hogy a törvényes jogorvoslatok csak békés utakon adat­nak meg. Clu], 3 junie 1932. Preşedinte Com. Int. Deleu. Nem vonjuk kétségbe, hogy Deleu elnök ur hűen adta vissza az ügy histórikumát. Annyi­ban azonban tévedésben van, hogy a napilapok tudtak volna eTről a csempész-áruról, mert ha tudtunk volna róla, megfelelő formában elmond­tuk volna a dologról a véleményünket. Abba a múltkori interimárbizottságba a Magyar Párt senkit sem delegált, csak a páTt megkérdezése nélkül kinevezett egy párttagnak nem tiltotta W®* o' kinevezés elfogadását. Véleményünket azonban ezekután sem vál­toztathatjuk meg. Igaz,, hogy a szabályrendelet a Iorga-rezsim bűne. Igaz, hogy ezért a mosta­ni interiinárbizottságot felelősségre vonni nem lehet. De az már a kormányra tartozik, még ha ez a kormány választási kormány is, hogyha tudomást szerez az esetnői, a választások szabadsága nevében füg­gessze fel a becsempészett szabályren­delet hatályát s ezzel is domborítsa ki álláspontját, amiről (London, julius 8.) A Daily Telegraf jelen­tése szerint az északamerikai Egyesütl Álla­mok és a szovjet felveszik egymásközött a di­plomáciai érintkezést. Ez a diplomáciai éi’int- kezés azonban csak ad hoc jellegű lesz és nem tekinthető teljes körű diplomáciai viszonynak, amely követségek kölcsönös beállítását tenné indokolttá. A megállapodás szerint az Unió megfigyelőt fog kiküldeni Moszkvába. Erre a lépésre az Uniót a távolkeleti külpolitika tette szükségessé, amennyiben, amint ismeretes, Amerika Japánnal szemben Kínát védi és ér­dekeinek megvédéséhez szükséges, hogy Orosz országot maga mellett tudja és az orosz kor­mánnyal érintkezést állandóan fenntarthassa. Helsinkiből jelentik, hogy (Kolozsvár, julius 8.) Eszterházy Ágnes, a népszerű magyar filmsztár, aki német beszélő­filmeken arat sikereket, a napokban férjével Fritz Schultzzal Budapestre érkezett rokonai meglátogatására. A régi kolozsváriak emlékez­nek a feltűnő szépségű Eszterházy Ágnesre, Eszterházy László volt városi főjegyző leányára. Az Eszterházy-család már hosszú évekkel ezelőtt repatriált és Eszterházy Ágnes először Budapesten mint színésznő működött. Nem voltak azonban nagy sikerei, tehát előbb Bécsbe, később pedig Berlinbe költözött és is­mert filmszinésznő lett. Egy évvel ezelőtt is­merkedett össze Fritz Schultzzal, a német be­szélőfilm jónevü bonvivánjával, aki bele sőre- tett és feleségül vette. Eszterházy Ágnes most először érkezett Budapestre, hogy férjét a csa­Â világ legmodernebb történteid *? j a Wells: Nagy Világtörténet. E mü első príma j kiadása 2400 — lei volt, most kÖLyvnapi ki- j adás 800 oldalon, 300 képpel, 18.5x2*.5 tb.: nagyságban 130’— lei LEPAGE-nál, Eoiozs? s , Vidékre utánvéttel, portómentesen. Kérje czl olcsó könyvek jegyzékét LEPAGF-tól. Deleu elnök ur azt mondja, hogy „a napilapok-1 nak alkalmuk van a_ kormány ezirányu pro-1 gramját ismerni.“ Mi őszintén szólva, nemcsak» hogy nem ismerjük ezt a programot, h <nem fe­lette kiváncsiak vagyunk rá. Azt mindeneseit®1 jólesően konstatáljuk, hogy Deleu elnök magyar nyelven küldte be hozzánk levelét, ami logikus és mindenesetre udvarias és tiszteletet érde­mel. Nekünk semmi más kívánságunk nini V csak az, engedjék meg a Magyar Pártnak ys,; hogy magyarul közölje mondanivalóit saját párthiveivel. Finnország és Oroszország között létre* jött a megnemtámadási egyezmény. Di­plomáciai körökben úgy tudják, hogy az egyezményt már alá is Írták. Ámint ismeretes egy időben indultak meg a diplomáciai tárgyalások az orosz határmenti államok részéről megnemtámadási _ paktum megkötésére. A Randstaaten csoportjába tar­tozó államok előzőleg megállapodtak egyraás- között, hogy e paktumot megkötik. Lengyelor­szág és Oroszország között is aláírásra készen áll a paktum, de mindeddig nem Írták alá, mert Románia uj varsói követe, Cadere, ener­gikusan közbevetette magát. A finn-orosz meg­egyezés azért is nagyjelentőségű, mert most már siettetni fogja a többi orosz határrnenii Iállamok garanciális paktumának megkötését. ládjának bemutassa. Ebből az alkalomból az egyik újságíró meginterjúvolta Eszterházy Ágnest, aki házasságának romantikus történe­téről az alábbiakban számolt be: — Három különös esemény előzte meg há­zasságomat. Mindhárom elég kellemetlen, te­hát színházi nyelven szólva férjhez menetelem jó kabalával indult. A Theater an Schiffbau; r- damm-nál voltam szerződésben. Schultz Fri­gyessel kellett volna együtt játszanom. Egy nappal a próbák megkezdése előtt Fritzi beteg lett és más játszotta el helyette a szerepet. M - sodszor a Theater des Westens egyik újdonsá­gában kellett volna együtt játszanunk, azon­ban most sem találkozhattunk. Sehultznak ré­gebbi szerződése értelmében filmeznie kellett, tehát a próbákon most sem vehetett részt. Egy héttel el kellett halasztani a bemutatót. — Már bosszantott a peches véletlenseró- zát s mikor harmadizben került szóba, hogy Schultz Ügyen a partnerem, egyszerűen neia akartam leszerződni. Rossz kabalának tartot­tam Schultz Frigyessel együtt játszani. Az ese­mények igazolják, hogy igazam volt. Midőn harmadszol kellett volna együtt játszani! - beteg lettem. Végre a Deutsches Künstler Thea*. ter színpadán kerültünk össze. Együtt játszot­tunk és sikerünk volt. Frieinek a közönségnél s nekem Fricinél. Azt hiszem az én sikerem na­gyobb volt és őszintébb. Happy end: házasság s azóta szűnni nem akaró boldogság. — Még csak annyit mondok Eriéiről — mondotta Eszterházy Ágnes —, hogy szorgal­masan tanul magyarul. Sőt nemcsak szorgai-; másán, hanem eredményesen is. Magyar isme­rőseimnek édes anyanyelvemen mondja: - Schultz Frigyes vagyok, ez a hölgy pedig a i feleségem ... ; Megnemtámadási szerződés jött létre Finnország és Oroszország között Az északamarikai Egyesült Államok diplomáciai megfiyyeSit küldenek ki Moszkvába Schultz Frigyes vagyok, ez a hölgy pedig a feleségem“... Eszterházy Ágnes férje magyarul tenul

Next

/
Thumbnails
Contents