Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1932-07-09 / 153. szám
* KtmtOjsKs XV. «VF. 153. S? Á':.L A Magyar Párt tevékenysége Alsófehérmegyében (Nagyenyed, julius 7.) Az alsófehérmegyei mag} axság legutóbb tartott népes közgyűlésén számi)avette a magyarság jelenlegi helyzetét, azt megelőzően pedig vármegyei közgyűlés keretébe! rendkívül nagysikerű nagygyűlést tartott, amelyen a vármegye szétszórt magyarsága impozáns számban, a magyarság ügye iránti teljes érdeklődéssel vett részt. A vármegyei közgyűlés, mely Nagyenye- den folyt le és amelyen dr. Wilier József, a magyar parlament csoport agilis tagja is résztvett, íd ölel te az egész erdélyi magyarság kulturális és gazdasági problémáit, megoldásukat keresve a mai rettenetes helyzetből való kijutásához- Dr. Szász Pál megyei tagozati elnök megnyitó beszédében a román részről is hangoztatott trassyJvanizmus gondolatát vetette föl, annak feltétlen szükségességét, hogy Erdély lakosságának nemzeti különbség nélkül egy tájborban kell a transylvan gondolatot és eszmét, a maga nemesebb értelmében propagálni és megvalósítania. — A transylvanizmus, mondotta, nem separa- tistikus értelemben veendő, hanem abban a magasabb elgondolásban, mely a lelkiismereti, személyi, vagyoni szabadságnak klasszikus megvalósulását jelenti. Teljes határozottsággal állítom és vallom, folytatta tovább az elnök, a transylvanizmus feltétlen szükségességét, különben századokra süllyedünk vissza az európai haladás utján. Be kell látni és be fogja látni, ha talán későn is a bukaresti centralisz- íikus és mindenképpen egységesítő irányzat, hogy Erdéllyel mostohán bánt, mert egy évtized alatt az anyagi tönkremenetel meredélyére jutott, ahol nincs más választás: vagy önmagunknak kell segítenünk közös erővel siralmas sorsunkon, vagy a biztos pusztulás vár reánk. A közgyűlésen felsólalt dr. Wilier József, aki ismertette a Magyar Párt parlamenti csoportjának a munkásságát, azt az emberfeletti munkát, melyet a parlamentben s azonkiviil, a romániai magyarság érdekében kifejt. Szólott azután arról, hogy nálunk nem törvényeket hoznak, hanem minden kormány hoz törvényeket-. így pl. a közigazgatási törvény különféle feldolgozásokban, de minden kormánynak a tarsolyában volt. Amint uj kormány jön, első teendője, hogy elődje törvényeit hatályon kívül helyezze, s azok helyébe a saját törvényeit szavaztassa meg. Innen van az, hogy nemcsak az ország lakossága, hanem maguk a törvényhozók sincsenek tisztában azzal, mit, mikor és hogy szavaztak meg. Beszélt azután a mezőgazdasági adósságok rendezéséről, a szanálási törvényről, melyet az erdélyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő okirá.íysági politikus szerkesztett s azzal a Magyar Párt semmiféle nexust sem vállalt. Tartózkodott a szavazástól is, mert igazságtalannak találta a törvény kiviteli módjait. Dr. Kovács Endre megyei tagozati titkár és Fogarasi Albert nagyenyedi városi tagozati elnök beszámolói után az alsófehérmegyei magyarság kulturális és egyházi életéről festettek képet. Dr. Jeney Elek a reformátusok, dr. wászonyi Alajos a római katholikusok és Barabás Miklós az unitáriusok helyzetét ismertetvén. Aktiv, jövőben bizó munkáról számoltak be az előadók, nem hallgatva el a hibákat és mulasztásokat sem, amelyek helyen-helyen észlelhetők, amelyeknek kiküszöbölésére azonban útmutatással szolgáltak. Sivár volt általánosságban a kép. melyet a reformátusok, katholikusok és unitáriusok képviselői festettek a gyűlés előtt. .Azokból tudtuk meg, hogy egyes helyeken iskola hiányában miképpen vesznek el n magyarságra, véréhez tartozó egyének, leginkább anyagi erők és lehetőségek hiányában. Így fest a valóság s igy festett a magyar uralom alatt is a magvarizálás falra festett örökös ördöge. így tettük mi erőszakkal magyarokká a románságot. A vármegye, egyben Erdély gazdasági élednek helyzetképét az előadók egész gárdája tette tanulmány tárgyává és számolt be arról a nagygyűlésen. Dr. Asztalos Kálmán a pénzügyi helyzetet, Bakó Károly épitőmester az iparosság helyzetét, Klein Gyula a kereskedők helyzetképét ismertette, mig dr. Eőry István magyar!géni birtokos a mezőgazdaság nehéz helyzetéről számolt be. Parlamenti nivón, mozogtak ezek az előadások s a hallgatóság egyértelműen állapította egész ország gazdasági állapotának ismertetését adták. , iju, Alsófehér megye egész Komániát szimbolizálja, mondotta előadásában dr Eőry. Széles völgyeinek búzatermő talaját, tüzes borokat termő hegyeit és nemos érceket rejtő havasait nincs ami összefogja, nincs ami egymásmellé állítsa, igy külön-küiön küzdenek a megsemmisüléssel. Termelőink egymásután hagynak fel hol ezzel — hol azzal a munkakörrel s várják szinte apatikusan a csudát, a jobb jövőt. Legutóbbi gyűlései az alsófehérmegyei magyarság tisztán választási propaganda szolgálatába állította. A veterán Fogarasi Albert, a párt disz- elnöke, magas életkorát meghazudtoló energiával áll az enyedi tagozat élén s ad példát az összes fiataloknak arról az energiáról, amely a legmostohább viszonyok között is, sohasem csügged. A gyűlésen ismertették a Magyar Párt multévi tevékenykedését, majd a jelöltek tarMegkezdődtek a választói igazolványok kiosztása. Julius 5-től julius 15-ig adják ki a törvényszéken. Az idő beosztása a legrosszabb, mert d. e. 11 és 1 óra között osztják, akkor, amikor mindenkinek a legtöbb dolga van és a legnehezebben szabadulhat a műhelyből, irodából. A kolozsmegyei szavazókörzetek beosztásában sok és olyan változtatásokat csináltak, hogy a magyar falvak lakói az eddiginél sokkal nagyobb utat kell tegyenek a szavazóhelyig, mint addig. Panaszt hallottunk Gyaluból. hogy ott az A. s A. betűt s a B. betűnek egy részét egé(Eszék, julius 7.) Február 7-ikén Szladojev- ci és Szlatina községek közt a vasúti vonal mentén, Vancsura Iván brodi napszámos borzalmas módon meggyilkolta Kumek Jakab hatvanéves vasúti őrt és feleséget, Máriát, akiktől megtakarított pénzüket akarta elrabolni. A rabló este bezörgetett az őrház ablakán és kihívta Kumek Jakabot. Ez azt hitte, hogy szolgálati ügyben keresik és gyanútlanul lépett ki az ajtón. Vancsura ekkor azt mondta neki. hogy az állomásíőnök hívja és a pályatesten együtt elindultak az állomás felé. Amikor párszáz lépésre eltávolodtak az őrháztól, Vancsura maga elé engedte a pályaőrt, majd hátulról dróthurkot dobott a nyakába és megfojtotta. Ezután visszatért az őrházba és ugyanezzel a csellel végzett a szerencsétlen asszonnyal. Az őrházban azonban még ott volt a házaspár leánya, aki látogatóba jött pár nappal azelőtt. Amikor a rablót a lány meglátta, gyanút fogott és ma- gárazárta az ajtót. Vancsura dörömbölni kezdett az ajtón és többször halálosan megfenyegette a lányt, hogy engedje be. A lány ekkor telefonon kért segítséget az állomásról, mire a rabló, elmenekült, a rendőrség azonban rövid nyomozás után a második község határában elfogta. Még meg sem kezdődött a tárgyalás, máris drámai jelenetek játszódtak le a teremben. A meggyilkolt házaspár leánya, egy fiatal- asszony szülei gyilkosának láttára sikoltozni kezdett, majd Vancsurára vetette magát, ütni-vemi tottak beszédeket, kitartásra buzdítva w > gyarságot. Dr. Szabó András beszédében uh t arra az előnyre, mely u Magyar Pártoj aimak következtében éri, hogy ellenfelei, a többi pártok, rendkívül széttagozódva indulnak a választási küzdelembe. Magában Alsófebér megyében kilenc párt adóit be listát elözönölvo propaganda-plakátckka1 csaknem az összes házak falát. Beszélt még Hegedűs Sipos János gazda, aki meghatottau szögezte le, hogy immár esztendők hosszú sora. óta beborult az ég, de reméli, hogy egyszer csak majd kisüt a nap majd újból. A párt 30 tagú propaganda-bizottságot jelölt ki. mely fölkeresse a vármegye összes magyarlakta községeit s ismertessék a Magyar Párt céljait. Ha a mostani választáson a magyarság erőszaktól mentesen járulhat az urnák elé, megkétszereződve kell az erőpróbából kikerülnie. szén kifeledték a névjegyzékből s most a választásokig nem javítják a hibát. Kolozsvárt, eddig már számos esetben megállapítottuk, hogy évtizedek óta Kolozsvárt lakó polgárok, kik még a mult évben szavaztak, ez évben kifeledték őket a listából. Komoly munka-e az, ahol annyi hiba van és a véletlen folytán mindig csak a magyarokat felejtik ki és még soha sem hallottuk, hogy az ilyen felületes tisztviselőt egyszer is megbüntették volna. Ideje volna, hogy a névjegyzékek egyszer jól és elfogulatlanul készíttessenek el. kezdte és véresre karmolta az arcát. Közben hisztérikusan sikoltozta: — „Add vissza az édesanyámat, add vissza az apámat.“ Az indulataitól elragadott asszonyt a börtönőrök fogták le és csak hosszas fáradozás után tudták leesendesiteni. Néhány perc múlva amikor már azt hitték, hogy az asszony megnyugodott, Kumek Ágnes ismét a gyilkosra rontott, belemarkolt a hajába és elkezdte verni. A rablógyilkos a váratlan támadásra elsápadt, még a kezét sem tudta felemelni, hogy védekezzék és végül is a börtönőrök szabadították ki Kumek Ágnes kezei közül. Az államügyész teljes egészében fentartotta a vádat, amelynek minden egyes pontját beigazoljak tartja és halált kért a vádlott fejére. Az itéletkihirdetés előtt már félórával nemcsak a törvényszék folyósói, de a törvényszék előtti teret is ellepte az érdeklődők tömege. A rendőrség húsz embert vezényelt ki a rend fenntartására, a rendet azonban igy sem tudták megőrizni és a tolongó tömeg két ajtót összetört a törvényszéki épületben. A bíróság Vancsura huint kötéláltali halálra Ítélte. Vancsura a halál szó hallatára elsápadt, a feje mellérecsuklott és a rablógyilkos úgy testileg, mint lelkileg teljesen megtört. Amikor az elnök azt kérdezte, hogy megnyugszik-e az Ítéletben, dadogni kezdett, majd védőügyvédjére mutatott, aki közölte, hogy fellebbez az Ítélet ellen. Ne utazzon el Hermes vasúti menetrend nisil! Nagy menetrendkönyv 50 lei, zsebmenetrend 20 lei. Kapható az összes menet- jegyirodákban, könyvkereskedésekben, ujságárusitóknál és dohánytözsdékben. —O— Rosszak a választói névjegyzékek fl meggyilkolt Mzaspár leánya a tárgyalóteremben rátámadt a gyilkosra és össze «vissza verte Kőtélfialáíra Ítélték a rasaţi páigaSr és feleségének bestiális gyilkosát
