Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-08 / 152. szám

SSV. ÉVF. 152. SZÁM. KeletiUjskg 3 Takarodó! fuff az suterimár- bizottság a magyar nyelvű plakátok kérdésében Deleu elnök szerint a lorga-féle interimár-bizoitság léptette életbe a plakát-tilalmat, de a mostani városi tanács nem ragaszkodik hozzá (Kolozsvár, julius 6.) Vaida és a kormány választási gárdája hangosan hirdeti minden­felé, hogy szabad választások lesznek. Ugyan­akkor pedig az események pont az ellenkezőről tanúskodnak. Kolozsváron, Erdély fővárosá­ban, ahol a szalad választások külső formáira még a legreakciósabb kormányok is féltéke­nyen vigyáztak, megtörténhetett, hogy az országos Magyar Párt magyarnyelvű választói plakátját nem engedték kira- gaszlani, de ugyanakkor a liberálisok magyarra elvű plakátjait, amelyek a magyar választókat csábítgatják, meg­engedték. Ez az intézkedés mindenfelé kínos megle­petést és megbotránkozást keltett. Mindenki aziránt érdeklődött, hogy kinek az intézkedése folytán tiltották meg a magyarnyelvű válasz­tói plakátok kiragasztását Î Kiderült csakha­mar, hogy a városi tanács, illetve az interimár- bizottság felelős az intézkedésért. Midőn a hirt meghallottuk, zavarba jöttünk, mert alig mertük elhinni, hogy a Vaida Sán­dor miniszterelnök által kinevezett és nagy többségben nemzetiparasztpárti politikusokból álló interimárbizottság egy ilyen felháborító intézkedéssel a saját miniszterelnökét akarja meghazudtolni és az egész magyarságot maga ellen hangolni. Felkerestük dr. Deleu Viktor interimárbizottsági elnököt és kérdést intéz­tünk hozzá: — Van-e tudomása az elnök urnák arról, hogy Kolozsváron a magyar nyelvű választási plakátok kiragasztását megakadályozták s ezzel a választási propaganda szabadsága elé törvénytelen módon akadályokat gördítettek? — Már értesültem a dologról — mondotta Deleu interimárbizottsági elnök —, mert a dél­előtt folyamán megjelentek nálam Nagy és Kovács urak, az interimárbizottságnak magyar tagjai és ők is tiltakoztak a Magyar Párt nevé­ben a plakátok kiragasztásának a megakadá­lyozása miatt. Ki kell jelentenem, hogy erről az intézkedésről semmit sem tad­tam és azért a felelősséget magamról el­hárítom. — Azonnal megvizsgáltam a kérdést és megállapítottam, hogy az előző interimárbizott­ság szabályrendeletet hozott, amelynek az ér­telmében Kolozsvár város hirdető oszlopain csak olyan plakátok, vagy hirdetmények je­lenhetnek meg, amelyek az állam nyelvén is közlik a szöveget. Hangsúlyozom, hogy az in­tézkedést mint a nemzeti-parasztpártnak egy régi tagja a magam részéről sem helyeslem, mert kulturális téren minden kisebbségnek meg van a joga arra, hogy még a plakátjain is az anyanyelvét használhassa. Sajnos azon­ban, itt egy városi szabályrendelettel állunk szemben, amelyet a belügyminisztérium is jóvá­hagyott, tehát akkor járnék el törvénytelenül ha a szabályrendelet ellenére adnék ki*intézke­déseket. — Bizonyára a magyarokat is érdekli, hogy a mult rezsim alatt az iuterimárbizottság tag- jai sorában a magyar tanácsosok is résztvettek és ők is hozzájárultak a szabályrendelet meg- hozatalához. Elővettem a jegyzőkönyveket és abból nevszerint is megállapítottam, hogy a minőségileg utánozhat jüan, teljes garanciát nyújt. Bornemisa elnöklete alatt működő interimár­bizottság egyhangnlag hozta a határozatot, tehát az ellen a kisebbségi tanácsosok nem emeltek kifogást. — A magam részéről azonban — mondotta tovább — a kérdést tisztázni akarom é3 Ígére­tet teszek arra, hogy a mostani interimárbi- zottság, vagy a megválasztandó városi tanács a szabályrendeletnek ezt a kitételét meg fogja változtatni és a jövőben magyarnyelvű plaká­tokat is ki lehet függeszteni. — Mi történik addig a magyarnyelvű pla­kátokkal? — kérdeztük Deleu Viktor interi­márbizottsági elnököt. Deleu elnök ur kissé elgondolkozott. Ezt az időt felhasználtuk arra, hogy a magyarság ne­vében, valamint a tiszta választások érdekében a legerélyesebben tiltakozzunk a magyarnyel­(Páris, julius 6.) A francia sajtó egyönte­tűen helyesli Herriot elutasító magatartását a német ellen javaslatokkal szemben. Egyetlen lehetséges válasz — mondották, — a kategóri- kits nem. Papén kancellár hibát követett el ak­kor, amikor politikumot kevert vele a jóváté- teli kérdésbe és ezzel elfogadhatatlanná tette a német javaslatot. Az angol sajtó nem látja ilyen pesszimisztikusan a helyzetet. Layson foglalkozik a lausannei konferenciával és meg­állapítja, hogy a német ellenkövetelések a po­litikai feltételeket is beleszámítva nem lehetet­lenek. Lausannei jelentés szerint Macdonald át­nyújtotta Herriotnak azokat a tervezeteket, amelyek a lausannei konferencia határozatai­val foglalkóznak. Az egyik tervbe vett okmány a jóvátétel kérdését szabályozza a németek és a hitelező államok között. A második tervezet a hitelekre vonatkozólag fog dönteni és tartal­mazza a hitelezői államok között megkötendő gentlemann agrementet, amely csak az összes államok ratifikálása és az amerikai Egyesült Államokkal történő megegyezés után lép élet­be. A harmadik javaslat a Franciaország és Anglia között kötendő megegyezést tartalmaz­za és megállapodik a konferencia befejezésével történő közös politikai kijelentésekre. E politikai jelentések is három problémát ölelnek fel. Az egyik a jóvátételi megegyezés­ről fog szólam. A második politikai kijelentés a keleti jóvátételi konferencia ősz elején tör­ténő összehívását tárgyalta. A harmadik poli­tikai kijelentés az ugyancsak kora ősszel Össze­hívandó gazdasági és pénzügyi konferenciáról tesz említést. Walkó magyar külügyminiszter lépéseket tett, hogy e politikai kijelentések során a me­zőgazdasági problémákról is történjék megem­lítés és hogy jeleztessék egy olyan konferencia összehívása, amely a dunai államok gabonái vt plakátok tilalma ellen és arra is fi­gyelmeztessük Deleu elnököt, hogy a román választók az utóbbi években a román pártok­ból nagyon kiábrándultak. — Nem gondolja az elnök ur és nem gon­dolja Vaida Sándor és a kormánya, — mon­dottuk, — hogy a románnyelvü magyar plaká­tok nagyon sok román szavazót arra fognak csábítani, hogy a választásoknál a magyar lis­tára szavazzanak?! —- Újból megismételhetem, hogy az intéz­kedést nem helyeslem. A magyar tanácsos ura­kat is megnyugtattam. A kérdést úgy intéztem el, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. Én hivatalból nem veszek tudo­mást arról, hogy a Magyar Párt a magyar­nyelvű plakátjait kiragasztja és a választáson olyan propagandát fog kifejteni, amilyen a magyarság érdekeinek a legjobban megfelel. A magyar sajtó is legyen csak nyugodt, a magyar plakátok meg fognak jelenni a hirdető oszlopokon és mi a nemzeti- parasztpárt intenciói szerint meg fogjuk változtatni a szabályrendelet téves passzusát. Itt véget ért a hivatalos intervju, most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy a mult városházi rezsim alatt valóban tudomás­sal birtak-e a kisebbségi tanácsosok arról, hogy az időközben pelyvaként szétszóródott blokk tagjai milyen szabályrendeletet hoztak, vagy tudomásukon és beleegyezésükön kivül csem­pészték be a kisebbségellenes intézkedést. termékeinek átvételét és értékesítését célozza. Lausanneban egyébként az egybegyült de­legációk Herriot-t ünnepelték, aki a mai na­pon töltötte be hatvanadik életévét. Lausanneból jelentik, hogy a nem német jóvátételekkel kapcsolatosan összehívandó bi­zottság megválasztásánál Benes felszólalt és azt akarta, hogy Magyarországot és Bulgáriát ne hívják meg, csak szükség esetén hallgassák ki. Benes azzal érvelt, hogy ez a konferencia a hitelezők konferenciája lesz, már pedig Ma­gyarország és Bulgária adósállamok. A hely­zetet az olasz delegáció mentette meg, amely védelmébe vette Magyarországot és hangoz­tatta, hogy Magyarország az á. és b. alap ré­vén szintén hitelezői állam és igy teljes jog il­leti meg a konferencián való részvételben. A dunai államoknak nyújtandó segéllyel kapcsolatosan Hymans belga delegátus egy új­ságíróval közölte, hogy kész az Ausztria szá­mára kidolgozott szanálási tervezet. Magyar- ország és Bulgária azonban csak akkor fordul­hatnak hasonló szanálás elnyeréséért, ha előbb tisztázták a hitelezői államokkal jóvátételi adóssá gaikat. Genfből jelentik, hogy a népszövetségi ta­nács foglalkozott Törökország felvételével. Ti­zenhat állam delegátusa Törökország felvétele mellett foglalt állást és valószínű, hogy Török­ország felvétele a Népszövetségbe még az őszi közgyűlés előtt megtörténik. A francia sajtó egyöntetűen Herriot mellé állott, aki kijelentette, hogy a német jóvá­tétel! kérdés rendezésénél nem engedi meg a politikai szempontok érvényesülését Ősz elején összehívják a keleti államok jóvátétel! konferenciáját és csak megegyezés után kapnak Bulgária és Magyarország gazdasági segítséget Festetni, tisztittatnl olcsón * iól csakis az UNIÓ-nál, Cluj

Next

/
Thumbnails
Contents