Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-04 / 149. szám

KV. fi VF. 149. SZÁM. KeietiUjs&g 9 fl munkanélküliség enyhítése A jelenlegi világválság méreteit leginkább mutatja a munkanélküliség megdöbbentő növe­kedése, amely már elérte a 25 milliós számot úgy, hogy hozzátartozóikkal együtt a munka- nélküliek már egy akkora tömeget alkotnak, mint Európa második legnagyobb országa. A helyzetre jellemző, hogy bár a nyár folyamán a munkanélküliek száma a szezonszerü foglal­koztatás következtében valamivel csökkent, a következő télen a munkanélküliség még erősebb növekedése^ várható, vagyis a téli és még nö­vekvő maximumokon kivül, főleg az ipari álla­mokban egy sok milliós, az egész éven át tartó munkanélküli tömeggel kell számolni. Mivel a munkanélküliség nemcsak gazdasági probléma, hanem demoraizáló hatása a jelenlegi rend alapjait veszélyezteti, enyhítése minden állam létérdeke s nem késleltethető addig, amíg a nemzetközi megegyezés politikai akadályok le­győzése után megtalálja a gazdasági együttmű­ködés megoldását s ezzel a világválságból kive­zető utat. A válságnak hitelbővités által való enyhítésére már rámutattunk. Addig is, amig a pénzügyi lehetőségeket s az ezáltal! munkaal­kalmak teremtését az illetékes körök magukévá teszik, elengedhetetlen a munkanélküliek nyo­morán való enyhítés. A munkanélküliség problémájának megol­dását késlelteti az a sokat hangoztatott érv, hogy a munkanélküliek újból való munkába- állitása csak a túltermelést növeli, alacsonyabb munkabér mellett az eddigi munkabéreket le­nyomja, a munkanélküliek által gyártott áru­cikkek alacsonyabb árai a még eddig dolgozó vállalatok rentabilitását is aláássa, ami által uj munkanélküliség keletkezik e a válság csak tovább súlyosbodik. Ez az indokolás helytálló, de éppen ebből adódik a probléma nemzetgazdaságilag helyes megoldása t. i.: a munkanélkülieket foglalkoz­tatni kell, de az általuk termelt áruiénak nem szabad a piacra kerülni, hanem ezen árukat a munkanélküliek felsegitésére kell fordítani. Ez a megoldás nemcsak nem veszélyezteti a piacra kerülő áruk tömegét és azok árait, hanem mó­dot is nyújt a munkanélküli tömegek olcsó fel­segitésére, azok munkateljesitmónyének fel- használása által, vagyis az önsegélyezés révén. Csupán a helyes organizáció kérdése tehát, hogy az apatikus s önmagukkal meghasonlott munka­nélkülieket felruházzuk s megmutassuk nekik azt az utat, amelyen haladva, dolgozva egymás segítségére lehetnek s vállvetve küzdhetnek egymás életszínvonalának feljavításán. Hiszen a munkanélküliség már oly mérvű, hogy magá­ban foglalja az összes foglalkozási ágak kép­viselőit. Hogy csak egy egyszerű példát említ­sünk: miért kell a munkanélkülieknek külső­leg lezülleni, amikor van köztük elég borbély aki megborotválhatná őket, van szabó, aki meg­foltozhatná a ruhájukat, van cipész, aki cipő­jüket rendben tarthatná stb. Magától értetődik, hogy teljesen külső se­gély nélkül a kérdés nem oldható meg, de szá­mokkal bizonyítható, hogy pl. a német fejen­kénti munkanélkülisegély egy hányada elég munkanélküliek felsegélyezésére, mivel azok munkájának produktivitása ezt jelentékenyen iöveli. Tehát nem alamizsna, vagy ellenszolgál­tatás nélküli pénzbeli segélynyújtás a helyes megoldás, hanem állami s községi támogatás, valamint jótékonyság által teremtett oly alap, amelyet megfelelő szervezés utján a munkanél­küliek maguk gyűmölcsöztethetnek. I Egyéni akciók révén egyes német városok, mint München, Frankfurt és Magdeburg már igen szép eredményeket értek el. Münchenbe pl. a fiatal munkanélküliek szervezett csoport­jának rendelkezésére bocsátott a város egy régi, üresen álló kaszárnyát, a raktárokkal együtt. Amint bevonultak a munkanélküliek, megkez­dődött a sürgés-forgás. A munkanélküli kőmű­vesek a szobák belső vakolását kijavították, a mázolók befestették, az asztalosok, ácsok, aszta­lokat, szekrényeket s ágyakat készítettek. A rajzolók képekkel díszítették a falakat, amik­nek keretét megint más munkanélküliek készí­tették el stb. Két hét múlva már a rideg kaszár­nya legtöbb szobája egy kényelmes otthon be­nyomását keltette, amelyben a kölcsönösség alapján tovább folyt a munka a ruhák s a ci­pők rendbehozatalán s egy hónap múlva már se a kos árnyára, se a fiatal munkanélkülÎekre nem lehetett ráismerni, annyira csillogott min­den a tisztaságtól g a munkanélküliek addig apatikus arcát a munka felemelő érzése újból felderítette. Ami az egyik főkérdést, az étkezést illeti, ez persze itt is külső segélyre szorul, de meglepő, hogy mivel a főzés, szét­osztás, mosogatás stb. munkáját is a munkanél­küliek maguk végzik, a pénzsegélyezéshez ké­pest mily kis összegekre van szükség. így a ki­mutatások szerint Németországban, ahol az élel­miszerek nagyon drágák, egy étkezés csak 20 pfennigbe, azaz 8 leibe kerül, vagyis egy mun­kanélküli étkezésére egy hónapban csak 14 márkát kell fordítani a havi 60 és 40 márka mun kanélktíli segéllyel szemben. Megfelelő mező- gazdasági telepítések révén remélik Németor­szágban, hogy a munkanélküliek élelmiszerrel való ellátását is megtudják oldani, amennyi­ben az ilyen munkanélküliek által megdolgozott telepek terményfeleslege szintén nem kerülne a piacra, hanem az ipari munkává' foglalkozó munkanélküliek közé, akik ezzel szemben ipari feleslegüket vagy javítási munkákat adnának a telepeseknek cserébe. De még nagyobb méretű pl. gyári termelés is elképzelhető a munkanél­küliek által (persze csak a munkanélküliek s nem a piac részére.) Ehhez persze, mint min­den termeléshez, három dolog szükséges: fix tőke (gyár, épület, földterület) forgótőke az anyagbeszerzésre és munka. Ami a fixtőkét il­leti, nagyon sok vállalat dolgozik redukált üzemmel, vagy hever parlagon. Addig is, amíg egy uj fellendülés az újbóli munkafelvételre le­hetőséget nyújthat, a gyár az eddigi szakszerű vezetés mellett a munkanélküliek segítségével sok oly árucikket gyárthat, amivel a munka- nélküliek életszínvonala erősen feljavítható. Mivel leállított üzem jeleneg úgy sem képes a befektetett tőkét kamatoztatni, kamatfizetés nem jönne tekintetbe, hanem csupán az amor­tizációt kellene kalkulálni. Minthogy a munka- nélküliek által való üzembehelyezés csak átme­neti jellegű, a tulajdonos bármikor újból fel­veheti az üzemet, sőt valószínű, hogy ezen ki­bérlés elkerülése végett vagy a lehetőség hatá­ráig kitolja az tizem leállítását, vagy ha már leállóit, összes rezervál s esetleges külföldi tőkéi igénybevételével törekedni fog annak újbóli üzembehelyezésére. E lehetőség hatása tehát a munkanélküliség tovább terjedése ellen irá­nyul. Ami a munkabéreket illeti, kellő megszer­vezés esetén ez nem is kell pénzben történjék, hanem természetben, élelmiszerekben s a ruhá­zati cikkeknek feljavításában s időnkénti meg­újításában. Az egyetlen nagyobb kiadás az üze­mi anyagok beszerzésében áll, amely azonban a normális termelés költségeivel szemben csak 15—20%-ot tesz ki. A probléma tehát a vásárló­erővel nem bíró munkanélkülieknek, (akik ed­dig csak a hozzátartozóik vagy az adófizetők vásárlóerejének rovásán éltek) a saját lábukra való állítása egy helyes organizáció és önsegé­lyezés révén. Ha sikerül, főleg a fiatalabbkoru munkanélkülieknek az önbizalmát s a jövőben való reménységét visszaadunk, ezzel a gazda­sági felsegitésen kivtil oly alapokat rakunk a társadalom épülete alá, amely annak a konszo­lidálódósát s a válság leküzdését lényegesen elősegíti. Romániában a munkanélküliség az ipari ál­lamokhoz képest még nem túl nagy. Mivel a munkanélküliekről nálunk nincs statisztika, az igazi munkanélküliség méreteiről tiszta képet nem nyerhetünk. Egy azonban bizonyos, hogy a hivatalos becsléseknél sokkal több a munka- nélküli nálunk, mivel ezek főleg a középosztály egyre növekvő munkanélküliséget nem veszik figyelembe. Az előjelek szerint ez év telén a munkanélküliség s nyomor eddiginél is sokkal nagyobb mérvű növekedése várható, amely fő­leg a nagyobb városokban elkerülhetetlenné te­szi, hogy ezzel az életbevágó kérdéssel komolyan foglalkozzunk. A fentiekben vázoltuk azt a mó­dot, ahogyan a munkanélküliség s a nyomor kis költséggel lényegesen enyhíthető. Felhívjuk a nagyobb városok vezetőségét, hogy már most Öleién ©iádé 1 szoba konyhával. Érdeklődni lehet a kiadóban szervezzék meg a munkanélküliség enyhítésére it nyúló akciójukat, amelynek sikeres keresz­tülvitele az egész polgárság elismerésével es hálájával fogja őket jutalmazni. Fülöp Ferenc. Emelkednek az állami bevételek. Az állam júniusi bevételei a következők voltak, rendes bevételek 1.035,402.000 lej, rendkívüli bevéte­lek 91,304.000 lej, a monopóliumok bevételei 200 millió lej. Pénzbeváltás a határállomásokon. A pénz­ügyminiszter és kereskedelmi miniszter hozzá­járulásával a határállomásokon ismét megkez­dik a pénzbeváltók működésűket. A határállo­mások pénzbeváltó üzletei a jegybank ellenőr­zése mellett fognak működni. A kamarai szenátorválasztások július 26-án lesznek. A kolozsvári kereskedelmi és iparka­marai, valamint mezőgazdasági kamarai vá­lasztásokat julius 26-án tartják meg. A keres­kedelmi és iparkamara ipari szekciójának tag­jai a kolozsvári városi járásbíróságon, a keres­kedelmi szekció tagjai a polgármesteri hivatal­ban, a mezőgazdasági kamarák választott tag­jai a Baritin gimnáziumban szavaznak. A t> ha­vazás reggel 7 órakor kezdődik. Miről Ir a Consum uj száma? Az Autonóm Mono­pol Pénztár megtette ajánlatát Magyarország s6r újí­tására. Egy közbeszóláson ötmillió lejt keresett & CFK. A nemaellparasztpárti politikusok s.-ámára a becsűidé kérdése az, bogy megvédjék annak az országrésaiek egzisztenciális lehetőségeit, amelyet képviselnek. Uj terv a dunai államok vámuniójának megvalósításira. A tezaurált tőkék egyrésze kezd visszavándorolni a jó- bonitásu pénzintézetekhez. A Morgan-társaság százmil­lió lejes nyereségéből az államnak járó tlzn.11116 lej; nyereségrészesedét nem fizette ki. A föWgázkérdés nem juthat nyugvópontra addig, amig a kormány életbe > nem lépteti a földgázmonopol törvényt. Nem tartják’ komolynak az orosz petróleum betörését Magyaror­szágba. Ha a kormány nem segít a katasztrofálisan visszaesett élőállatexporton, úgy Románia minden pia­cát elveszti. A fizetésképtelenségeket, cégbejegyzéseket és cégváltozásokat, közszállitásokat és árlejtéseket első forrásból olvashatja a Consum bar. Kérjen mutatvány- számot a kiadóhivataltól Cluj. Postafiók 127. PODEOL (ezelőtt PODOL) szer. Este lábvlz után egy mogyorónyi nagysága CSANDA-féle PODEOL-lal lábait Jól bemaszirozza $ evvel egy csapásra megszüntette a legmakacsabb láb- izzadást, kelletlen szagot, égető érzést, pöffedtséget. Lábait üdén frissen tartja, a járást végtelenül kelle­messé teszi. Hatása utólérhetetlen. Kapható gyógy­szertárakban ós droguerlákban. — Készíti CSAMPA gyógyszertár, Járadea. Lakás nyilvántarts 1 szoba bátor nélkül azé 'nalra Str. A.Ianca(Petőfi n.) 18. 1 szoba konyha julius 1-re. Str. Avram láncú (Petőfi ucca) 18. szoba konyha azennalra Strada Gea. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. szoba, garcon lakás Majális ucca 14. szobás boád. ■tonnáira Str. Babes 9. Moldován, szoba konyha azonnal Strada Gen. Grîgoresca (Rákóczi ut) 55, araim lakás £ azOnnaíre Kétszobás bútorozott) strada Regală (Majális ucca) 14. I. emelet ■ P€ rés szoba ţ azonnal :-a Szentegyház u 8. Héjjá. E rovatban közöltökről felvilágosításokat i nyújt h lap hirdetési osztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents