Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1932-07-04 / 149. szám
XV, ÉVF. 148. SZÁM. Keleti Ujsjíg 7 71 ramócsa-virág népe között (Székelyderzs, julius 2.) Az ősi székely- nevű, különös virág sehol a világon olyan nagy mennyiségben nem tenyészik, mint az udvar- ' helyszéki Székelyderzs Ramócsa nevű fennsik- jján. Májusban olyan a Ramócsa, mintha piros • vérrel öntötték volna le és elszédül az ember taz illatától. Ritka, testvértelen, magános virág, mint maga a székely s talán valamelyik hunn vitéz fövegén jött ide Ázsiából. Más földben meghal, mintha ezzel is szimbolizálni akarná a székelység életének titkát. Kétségtelen, hogy a ramócsa-virág mellett maga a falu is egyike az őstörténet legféltettebb emlékeinek. Valószínűleg egyidős a székely honfoglalással, természetes tehát, hogy az erdélyi mult sok gazdag kincsét őrzi. Az ember ma is bámulva áll meg a várkastéllyal körülvett templom láttára, amelynek öles falai közül ma is úgy lép ki a pap, Balázs András unit. esperes, mint az Isten várnagya, ki testíleg-lelkileg ezekhez a fekete falakhoz van szabva s csak éppen az ara- 'szos pengéjű kard hiányzik az oldaláról. Öt hatalmas bástya veti rá árnyékát, amelyek a hat méteres falak fölé magasulnak s a lőré- sek, szuroköntő lyukak sűrű odvából több mint ötszáz esztendő nézi, hogy mi történik a világban. Cseppet se lepődném meg, ha nyilak pendüínének a fejem körül s a völgyekből török-tatár hordák vad irama törne elő s a tar koponyák ott loccsannának szét ma is a forró mészbe hányt kőfalakon. Erdély egyik legértékesebb kincse. — Lépj be! — biztat a pap, de alig bírom betaszitani a keményen kovácsolt pántokkal erősített nehéz cserefa kaput. A kapu is ősz már íz időtől. Megdöbbenve nézek körül. A vár megerősíti első impresszióimat. Százakra menő búzás hambárok sorakoznak egymás mellett tulipános ládákban, a falu népének értékei, féltett bútorok, a bástya emeletekben pedig szalonnák és más élés tömege. Úgy hat az egész, mintha ebben a pillanatban fejezte volna be a falu népe az ellenség elől való menekülést. A mély várkutban különösen csillámlik a jéghideg viz. — Sok százados szokás, — magyarázza az esperes ur, — hogy a nép búzáját, értékeit ma is a várkastélyban őrzi. Az ősi szokásnak többszörösen megerősített szabályzata van, törvényszéke, mely ma is éppen úgy bíráskodik, mint hajdanában. Nagy ereje van ennek a törvénynek ma is. A kastély- r, vagy amint a nép hivja, kastélypásztor hire tudta nélkül senki nem léphet be a kastélyba (és idő van adva rá, hogy mikor viheti haza búzáját, szalonnáját a tulajdonos. Ritkán fordul elő, hogy valaki lekanyaritson a más szalonnájából. Van azonban erre vonatkozó néhány ítélet is az egyház levéltárában. Jellemző például emlitem a Kis Zsiga esetét, kit tolvajláson értek. Ezért „Kis Zsigmond a Perenyébe vi- tettessék ki és 25 pálcaütésekkel a satisfactioja legyen meg a közönséges nemes ekklésia, háza népe és gyermekei jelenlétében...“ Végre is hajtották ra jta az Ítéletet és alaposan megfizetett a lopott szalonnáért e „jószágtalan, szemtelen ember“. Biztonságban is van itt minden i tiiztől, víztől, lopóktól egyaránt. Érdekes, hogy aki leány szolgálni megy, öltözetét, perefer- numát, férjhezmenő kincseit ma is a kastélyban hagyja, míg visszajön. — Vigyázz! — figyelmeztet a pap — Holt- ■ testeken járunk és lemutat a templom tövébe a földre, hol a csepegés alatt nehány apró re- ves koponya-csont darab került napvilágra. — Tiz-tizenöt centiméterre nem lehet leásni, hogy sírokat ne bolygasson meg a szerszám. Néhol üresen dong a föld lépteink alatt. Több, mint bizonyos, hogy kripták fekszenek alant és kitudja miféle értékes történelmi emlékek, de a nép nem tűrné el, hogy ezt a földet bárki is egyetlen ásóütéssel megháboritsa. c Szőlősgazdák! Az uj szőlészeti törvény (Megjelent a f. évi április 22-i 96. számú Monitorul Oficialban) magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Str. Memorandului ! 94 4.ra 50 lei. Valószínűleg, hogy' a hires Petki János is, a falu és ekklésia jótevője itt van eltemetve. A hunn-székely rovásírás. Egy nemrég felfedezett kis gótikus ablakra hivja fel Balázs esperes ur a figyelmemet, amelynek az aljából egy Írásos tégla került eiő. Szilády Zoltán a rajta levő írást a hunn-szé- keJy rovásírás egyik emlékének tartja és amint hallom, — mióta ismertette, — nagy vita folyik fölötte a magyarországi histórikusok között. Az öreg téglát jelenleg a székelyudvarhelyi ref. tanitónőképzőben Haász Rezső tanár fáradhatatlan tevékenységéből létesült székely múzeumban őrzik. Mindenesetre jellemző ránk nézve, hogy kevesen vannak Erdélyben, kik az egész ügyről valamit is hallottak volna. Az ősrégi templom egyéb kincseit és nevezetességeit már inkább számon tartja a történelem. A templom portikusában fekszik Petki János édesatyjának, a XVII. század első éveiben nagy szerepet játszó Petki Mihálynak latin hexameterekben irótt hatalmas sírköve. Valaha a kántori háznál lépcsőnek használták. Szerencsére az iratos fele volt alul fordítva s igy a felirat épségben megmaradt. A másik por- tikusban a Petki családba házasodott Cseffei Benedek sírkövét őrzik. A harmadik sirkő felirata, — melyet a templomban őriznek még nincs restaurálva, illetve megfejtve. A legnagyobb történelmi kincs azonban maga a XV.-ik század elején épült gyönyörű gótikus templom, amely védelmi célból is készült. A boltozat felett ugyanis még jó magas fal van lőrésekkel s alul félkör alakú nyílásokkal, honnan forró szurkot, követ, stb. zúdítottak az ellenség fejére. Maga a templom belseje építészeti, illetve művészi és történelmi szempontokból külön tanulmányt érdemelne, amire nincs terünk. Freskók 1419-ből. Már a belépéskor lenyűgözik a nézőt a falon szembetűnő freskók, melyek egyik oldalon Szent László-legendát, másfelől Saulus megtérését és néhány szimbolikus képet örökítenek meg. Egyik kép zászlóján gótikus betűkkel ma is olvasható ,a következő felírás: „Hoc opus fecit de pingere, sen preparare magister Paulus filius Stephani de ung anno domini millesimo quadringentesimo decimo nons: Scriptum scribehat etpulchrampuelleminmente tenebat“. Tehát a felirat szerint a freskók 1419- ben készültek. Úgy a bibliai, illetve szimbolikus képek, mint a cserhalmi ütközet képei ma is élénkek, színesek, mintha csak nemrég festették volna. A szószék, a hátsó karzatra vezető csigalépcső szintén értékes tartozékai a templomnak, amely kétségtelenül egyike az ország legértékesebb műemlékeinek. Jégverésí ünnep, Á történelmi miliőben élő nép maga is a mult több szokását őrizte meg és szívósan ragaszkodik hozzá. Ezek között egyike a legérdekesebbnek az u. n. „jégverési ünnep“, melyet minden év júniusának Utolsó szombatján ünnepelnek 1815 óta. Ebben az esztendőben ugyanis, mint az egykori feljegyzés mondja: „Az 1815-ki esztendő Dersnek az az emlékezetes szomorú esztendő, mélyben a kétszeri jégeső miatt nem aratott búzát, nem szedett törökbuzát, aratott pedig csak zöld babot 8-bér végén; bár ilyen esztendeje soha még az ő hajnalára se viradna“. A jégverés elhárítására ősi szokás szerint a falu férfiaí zsoltárokat énekelve megkerülik az ünnep napján a határt. A falu végén a gyászruhába öltözött asz- szonynép várja. A leányok virágcsokrot tűznek a szeretőjük vállára, melyet a legények a templomban helyeznek el, ahol ott szorong az egész falu népe és ünnepélyes istentiszteletet tartanak. Ez alkalommal az istentiszteletet Sigmond József székelyudvarheiyi unitárius lelkész végezte és néhány szavalat után egy előadás keretében magam igyekeztem bele illeszkedni ebbe a csodálatos világba, hol ma is a történelem tartja állandóan a kezei az élet ütőerén és az ősi templomban közel félezer esztendős harangszóra merítik az erőt a nehéz élethez. e?» ültért árulunk olgan olcsón ? Sokszor megtörtént, hogy egy vevő — miután egy finom selymet kiválasztott — meglepődött azon, hogy sokkal alacsonyabb ár lett kérve, mint ahogy elvárta — és néha kételkedik a kiválasztott selyem minőségében. Mi azért árulunk olcsón, mert: a mi beszerzési áraink nagyon alacsonyak és a legkisebb kiadásaink vannak. A legutóbbi divatselymeket, melyeket önköltségi árban kapunk A. Dubois & Fils lyoni központunktól, rendkívül alacsony haszonnal áruljuk. Más selymeket gyártunk a bukaresti üzemben, francia anyagból, francia gépeken, francia mesterekkel. Az anyagot olcsóbban fizetjük, mint sok gyár Franciaországban, ilymódon: minden versenyt felülmúlva a „CJA LLI A46 lehetőséget nyújt reális formában, becsületesen, hogy valódi franci 3 selymeket vásároljanak közvetlen, Európa egyik legmodernebb selyemgyárától. FIÓKÜZLET: f | l|| Str, Gén. Neculcea No 2. V. Korniss u. Reuner palota. Ezek a történelmi keretek karakterizálnak itt mindent. Balázs András esperes ur, aki csodálatos érzékkel tudja a jelent a múlt alapjain tovább építeni, féltő gonddal őrködik a nagy mult árnyai fölött is és azon a meglévő öntudaton, amely ma is minden derzsi embert a régi szép idők emlékéhez köt. Maga is átváltozik, mikor a sok-százados okleveleket, értékes történelmi relikviákat megmutatja és közben érdekes legendákat, népszokásokat elevenít föl. Mindenhez fűződik itt valami. Éppen a régi okmányokat betüzgetjük, mikor belép a harangozó. Pár mozdu'attai már elém is teszi az eredeti okmányt, amely a harangozol földek adományozásáról szól és amely nek alapján századokon keresztül ugyanazon családból kerül ki a harangozó A földek haszonélvezete alapján az agrárreform rendjén a harangozó részére ki is sajátították ezeket a földeket, de az eredeti okirat bemutatása val sikerült megmenteni. Századok árnyékába?. A sokszázados mult árnyékában azonban eleven, munkás-élet folyik Derzsben. KuUurális szociális intézményei, szövetkezetei, egyesületei stb. mind arra mutatnak, hogy gondos kezekben van a nép sorsa. Balázs André - espe res ur nemcsak a multat, a régi várat őrzi, hanem kitartó, céltudatos munkával az uj történelem falait is építgeti bámulatos energiával és hittel. Törökök, tatárok hordái ugyan most nem fenyegetik az öreg várkastélyt, de ma nehezebb a bástyák mögött megvívni a harcot az életért azokkal a veszedelmekkel, mmyek itt a századok árnyékában megdöbbentő teljes nagyságukban felismerhetők, itt birkózik Balázs András uram a népe érdekében a várfal tetején velük és hej sokszor letaszította mar a mélységbe a halhatatlan halált... Nyíró József. <
