Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-29 / 171. szám

KtlETlUjsm XV. ÉVF. 171. SZÁM. K&Z.GJZZZ>J3SMeJ Maiim Gyula nyolcezer tejes ökrei és a szabóipar válságos helyzete (Kolozsvár, julius 27.) 'Janin Gyula volt miniszterelnök az egyik kolozsvári fürdőben összetalálkozott Pét ricas Aurel, tekintélyes ko­lozsvári szabóipárossal. Az üdvözlések után a jnai helyzetre igazán jellemző párbeszéd folyt le. Petrieas vázolta azokat a körülményeket, amelyek kevés hijján sírunkat ásták meg. A politikus figyelmesen végighallgatta és igy vá­laszolt: — Sajnos, nemcsak az ipar él válságos na­pokat. hanem a földműves társadalom is. Íme, egy példa: ökrökjt hizlaltam Badacsonyban és egy napon vásárra hajtattam őket. Mit gondol, mennyit tesz ki az eladási összege? — Nyolcezer lejt — folytatta —, ebből még le kell vonni ezer lej költséget. Vájjon ki merné kétségbevonni Maniu Gyula, vagy a szabóiparos szavainak komoly­ságát, mert ha tárgyilagosan szemléljük az ese­ményeket, mindkettőjüknek igazuk van. Kolozsváron háromszázhusz szabóiparos vergődik. Azért vergődnek, mert keresetük ko­rántsem haladja meg a kiadások tételét. Olyan magasak a közterhek, hogy szinte nap-nap után zárják be műhelyüket. Nem vitás, hogy a gaz­dasági helyzet nyomása alatt bekövetkezett a ruházkodás válsága is. A hajdani megrendelők most is szívesen fizetnének, de honnan? A szabadpályák robotosai, a tisztviselői kar, nem is szólva a nyugdíjasokról csak mérsékelt igé­nyek mellett biztosíthatják a napi szerény há­romszori étkezést. Aztán mi tagadás, a ruha is drága. A imomabb angolszövetből készült öt­hatezer lej, inig a belföldi négy-ötöt igényel. Jobb fazonért 1500—1800 lejt fizetnek. Az a kérdés miéit ilyen drága. Miért dolgozik olyan nagy tételekkel a szabóiparos. A közterhek olyan súlyos összegeket tesznek ki, hogy már nem is leltet kiizzadni. De hadd beszéljenek a számok. Egy jobb kolozsvári szabóiparos évi kiadásai: Állami adó 45.000 lej Útadó 5.000 ., Városi adó 5.000 „ Lakbér központi helyen 60.000 „ Villany 4.000 „ Ilyen nagy tételek melleit, hogyan lehet dolgozni? Ez a szabóiparos igazsága. Maniu Gyula nem mint politikus, hanem földbirtokosi minőségben beszélt A nyolcezer lejes ökrök tulajdonképpen ingyen keltek el. Az a temérdek adó, ellátási kiadás, stb. sokkal nagyobb számokat eredményezne, mint az el­adás összege. Maniu hát jól ismeri a tulajdonképpeni helyzetét s éppen ezért jogosan elvárhatjuk. pártja beváltsa az ellenzéki fronton el­hangzott Ígéreteit. (—er.) A Medgyesi Textil Szövőgyár a devizakorlátozás elleni tiltakozásképpen egyelőre beszüntette a mr, nkát Egymillió kétszázezer csekkorona behozatalba kért engedélyt, de a devízaosztály csak kétszázezret engedélye ;5t s ebből nem tudták kifizetni az importált nyersanyag ot (Medgycs, juiius 27.) A Medgyesi Textili Szövőgyár (IRTI.) julius 25-én becsukta ka­puit. A hir az ország gazdasági és munkás kö-| reiben már csak azért is mély, megdöbbenést váltott ki, mivel a szóbanforgó érdekeltség egyike volt a legerősebb vállalatoknak és több mint kétszáz munkást dolgoztatott. Ilyenkor felvetődik a kérdés: mi idézte elő ezt a súlyos helyzetet? A textilgyár tízéves múltra tekint vissza és cseh tőkeérdekeltség alapítása. Deucht Oltó vezetése mellett az or­szág virágzó gyárai közé emelkedett, ugyany- nyira, hogy még a gazdasági nehézségekkel is részben megbii kőzett. Jött azonban a deviza- korlátozási intézkedés, mely a külföldi pénzfor­galmat lény geseu korlátozta. A medgyesi gyámé! nagyobb künlevőségei voltak Cseh­szlovákiába a és amint azt a gyár vezérigazga­tója elmondta, engedélyt kértek a Nemzeti Bank mellett működő deviza hivataltól egymilHókétszázezcr cseh korona beho­zatalára. A jóváhagyás óriási akadályokba ütközött. Végül munkásdelcgáeió jelent meg a különböző minisztériumokban és el panaszolták, hogy a pénz be nem engedése esetén mindnyájan uccára kerülnek. A sorozatos intervenciók eredmé' eképr n megérkezett az engedély, de csat kétszázezer koronára. Ebből természetesen nem fizetheti ki a külföld­ről importált nyersanyagot, mire a gyár julius 25-én leállította az üzemét. A vezérigazgató nyilatkozata szerint, a munkabeszüntetés in­kább demonstratív jellegű volt és amennyiben engedélyezik a devizabehozatalt, úgy nyomban felveszik a munkát. A medgyesi eset kétségtelenül tanulság, a jövő intézkedéseire nézve. Interimárbizottság vezeti a dévai kereske­delmi és iparkamarát, Déváról jelentik: Rövi­den megírta a Keleti Újság, hogy a dévai ke­reskedelmi és iparkamara tanácsát királyi dek­rétummal feloszlatták. A feloszlatás indokait a királyi dekrétum nem közölte s emiatt dr. Groza Péter iparkamarai elnök táviratilag kórt felvilágosítást a feloszlatásról, amire válasz nem érkezett. Valószínű azonban, hogy a fel­oszlatás politikai okokból történt. Ügy látjuk, a kormány helytelenítette azt, hogy a kereske- dlmi kamara elnöke politikai párt első listave­zetőjeként indult a vii isztási küzdelembe. Szombaton megjelent dévai kamaránál dr. Olariu Virgil dévai törvényszéki elnök s be­iktatta az u.i interimárbizottságot, amely egy­hangú felkiáltással azonnal dr. Vlad Aurel volt minisztert, a nemzeti-parasztpárt hunyadme- gyei fejét választotta meg elnöknek, mig al­elnökinek dr. Câmpean Simon volt prefektust választották meg. A kamara kormánybiztosa minden valósa* aüség szerint Sima Laurenfiu hátszegi bankigazgató lesz. Az átvételnél dr. Groza volt miniszter nem jelent meg, tiltako­zását Írásban adta be s azokat fel is olvasták a beiktatásnál. Mircea érnök az erdélyi iparkamarák újonnan megválasztott szenátora az ipari árak redukálásáról. Egyik előző számunkban beha­tóan foglalkoztunk a kormány gazdasági cél­kitűzéseivel. Ismeretes ugyanis, hogy a nemzeti- parasztpárt az agrárlakosságra helyezi a fő- sulyt és kemény harcot indít a kartellek ellen, A tegnapi választásokon Mircea mérnököt az erdélyi iparkamarák szenátorának választották meg s ebből az alkalomból kérdést intéztünk hozzá, lássuk hogyan tekinti az ipar a kormány gazdasági programját. Mircea szenátor min­denekelőtt hzt hangsúlyozta, hogy a nagyipar hajlandó öszhangot teremteni a mezőgazdasági és ipari árak között. Ahhoz viszont, hogy a fenti tervét kcrcsztülvihesse a közterhek csök­kentése szükséges. APRÓHIRDETÉSEK Szavanként ................ Vastagbettivel............. Legkisebb apró (10 szó) Álláskeresőknek 1 szó . Vnr.agbetiivel 3 Le! 6 Lel 3'3 Lei 3 Lei 4 Lel levelezései*. Asszony »k J E" azonnal adj * ■ * életjeltmagad- ról. s gyere haza. Anyád és Gyurika. _________ HÁZASSÁG iMlllJIjllMWBBWWW «3Ei®5 éves fiam részé re. ki iól beveze­tett fűszer- és termény- üzletem munkatársa, keresek komoly házas­ság céljából fiatal, Intelligens, ízr. urlleányt, szerény hozománnyal. Cím a kiadóban. adAs-vétel «rsy Singer sima üfcb feisőrésskésr'tfi u] sáp eladó elfogad­ható áron. Agyagdomb ucca 9. • i 'i in—« i'ww———tmmmm—a—wc jeladó antik úri szoba r » garnitúra. Megtekint­hető Jókai u. 5. „Dante“ kölcsönkönyvtár. gjáföszoba berende­lő zés modern, finom kivitelben eladó. Berko- vits müasztaios, Dézsma ucca 2. E íadö hasznú t raot kerekek. BMW 500 ccm. tura komplett vilá­gítással, boschdudával, kormány rögzítővel, mel- lé'-kocsi áttétellel netto Lei 36.000’—. BMW 500 ccm. tura, mint fent, ori­gina’ Royal mellékkocsi­val L i 50.000 —. Raleigh 500 ccm. felül­vezérelt mellékkocsival, komplett világításul, boschdudávai Lei 28.000. ELECTRON, Timişoara- Teru vár, Piaţa, Sft. Ghcoígho. *1' (tílussüf léle ké« - «-*.-! Bibliái kere­sek megvételre. Keszey Albert könyvkereskedő. Főtér 7. P^lrtokot keresek bér- be 100 holdtól Föl­felé lakóházzal. Cim a kiadóban. öröme és kincse. Megjelenít a Dr. Szentpétcryné által irt „Ab én SzAeacsköny vem" cimü szakáé,smü- vószeti könyv IV-ik bő­vített kiadásban, 380 oldal terjedelemben; a mü 200 drb. igen szép szemléltető képpel van illusztrálva. Az utolsó évszázadban a legna­gyobb és legtökéletesebb szakáesmüvészeti könyv ez. Minden háziasszony örömmel veheti kezébe ezt a nagyszerű segítő társat, mert 1000 drb. könnyű stílusban megirt recepten közli a modern szakácsmüvfSszet termé­keinek leírását: Leve­sek, sültek, tészták, be­főttek stb. készítését. Bővebben foglalkozik a polgári háztartások ét­rendjével és a befőzés művészetével stb. A sza­kácskönyv ára diszkötés- ben 150 Lei, fűzve 125 Lei. Kapható az ország összes könyvkereskedé­seiben és Fflssy József kiadónál, Tordán. gntelllgens jó család­■ ból való árvaleány, vidéki földbirtok shoz elmenne szobaleánynak, vagy gyerekek mellé szerény lize* ésért. Inkább otthonra vágyik és jó bánásmódra. Meg­kereséseket „Szerény“ jeligére a kiadóba kér. E sti Arákban iroda takarítást, vagy más hasonló foglalkozást ke­res fiatal, megbízható asszony. Címeket a ki­adóba kér. P incemestert, széllökésétől állást keres okleveles, nős, nagy gyakorlattal, azonnali belépésre. Cim: Szabó József Sighetul- Marmaţiei—Mármaros- sziget, Str. Diana 2. ALKALMAZÁS Kizárólag németül ■ <A tudó 10—14 éves kis­leányt keresek 2 éves fiam mellé játszótársnak lakás, ellátás, zsebpénz ellenében. Jakab, Hosszú ucca 23. 61 lösö mindenest keresek 1-ére. Jelent­kezni déli, vagy e s t f órákban. Lászlóné, Str. Gelu 30. «£s*r«*o< jó állapotban * megvételre keresek. Ugyanott „Wanderer“ motorkerékpár eladó. — Sorban, Király u. 39. ÁLLAST KERES P énzbeszedői, rak­tárnoki, telepfelü­gyelői, vagy ehhez ha­sonló bármilyen állást keres intelligens,szerény úriember. Megkeresése­ket a kiadóhivatal továb­bit. ■JMrlapárusHókat fix fizetéssel és , magas jutalékkal felvesz • Sportkurir kiadóhivatala i Str. Vlahuţă (Bólyal u.) 3, If. em 12. Jelentkezés délután 5—8-ig. KI APÓ LAKÁS K ülönIr ken gyszo­fcás konyhás lakást keresek. Ármegjelöléssel címeket a kiadóhivatalba kérem leadni „Külön tel­ken“ jeligére. nyomatott a lapkiadó tulajdonai LAPKIADÓ. R.-T, nyomdájában, Cluj-Kolozsvár. Str. Báron í, Pog (Brossai u.f 5. Telefon 50$, S-g/L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents