Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-27 / 169. szám

KEl ETllIjSKG XV. ÉVF. 169. SZÁM. Óriási érdeklődés mellett Indult Gorgulov, Doumer gyilkosa ügyének tárgyalása Arra kérte a fogházigazgatót, hogy kivégzésénél a himnuszt énekelje (Paris, juliuc 25.) Hétfőn délelőtt kezdődött a Öorguiov-pör tárgyalása. A törvényszék előtti téren óriási tömeg izgul, a rendet a köztársa­sági gárda tartja fenn. A vádlott nyugottan viselkedik, ami meglepte a hallgatóságot, mert Gorgulov üldözési mániában szenved. Mielőtt felhozták volna Gorgulovot a tár­gyalásra cellájából, elrejtőzött az ágy alá ós nem volt hajlandó onnan előbujni, mert attól tart, hogy még a tárgyalás előtt meg akarják gyilkolni. Erélyesebb intézkedésekre felhagyott ezzel a játékkal, de ugyanakkor vallási tébolyba esett és bibliai idézetekkel firkálta tele a cella falát. Ma reggel ismét nagy botrányt rende­zett, üvöltve kiáltozta, hogy meg akarják ölni. Később elcsendesedett és a fogházigazgatótól azt kérte, hogy kivégzése percében egy zenekar a cári orosz himnuszt játsza. A tárgyalás megkezdése után Gorgulovot felszólították személyi adatai elmondására és kihallgatták tettének indító okai felől. BEKÜLDÖTT HÍREK A kolozsvári Magántisztviselők Szlntflk&tnsAnak Hölgyválasztmánya folyó hő 80-án 9 órai kezdettel, tánccal egybekötött műsoros Ismerkedési estét rendez az Unió uccai (Str. Memorandului) 21. zz. alatti összes helyiségeiben, melyre ezúton hívja meg úgy a tagjait, mint az érdeklődőket. Hideg és meleg ételekről gondos­kodva, Herzl-emlékünnepély. A Zsidó Nemzeti Szövetség kolozsvári helyi csoportja f, hó 27-én (szerdám) este 9 órai kezdettel a kereskedelmi és Iparkamara dísztermé­ben (Calea Victoriei 51., I. emelet) nagy MHerd"-em- lékünnepélyt rendez, melynek keretében előadást tarta­nak: dr. Fischer József képviselő, Klein Elijahu tanár és Zwi Levanon (Temesvár). Az ünnepély programját az ifjúsági szervezetek szavalatai, illetve énekkórusa fogja kiegészíteni. Belépés díjtalan. Propagandakirándulás Szovátára. Az EKE Gyopár turistacsoport vezetőségéhez számosán fordultak kérés­sel, hogy Szovátára rendezzenek túrát, melyet c. vezető­ség tudomásul vett. S igy f. hó 31-én, vasárnap nagy­szabású propaganda autósturát rendez Szováta-fűrdöre. Turavezetö: Czigler Lajos. Részvételi díj személyen- kint tagoknak 140 lej, vendégeknek 150 lej. Jelentkezési határidő péntek este 8 óráig. Jelentkezni lehet a Má­tyás-házban és a Szabó Jenő cégnél. Vendégeket min­den csoportban szívesen lát az egyesület. * A brassói református női kereskedelmi szaktanfolyam, amelyre az 1932/33-ik tanévre az előjegyzések megkezdődtek, két évfolyamból áll. Az első évfolyamba felvétetnek azok a leá­nyok felekezeti különbség nélkül, kik a leány­gimnázium III-ik, illetve IV-ik osztályát elvé­gezték. A szaktanfolyamon a fősulyt az általá­nos műveltség megszerzése mellett a megfelelő szakképzettség elnyerésére, a román és német nyelv mellett a könyvvitelre, kereskedelmi számtanra, gyors- és gépírásra fektetik. A tan­folyamot elvégzők állást nyerhetnek, takarék- pénztáraknál. szövetkezeteknél, biztosítóintéze­teknél, magán- és közvállalatoknál, ipari és ke­reskedelmi cégeknél, gazdaságoknál, üzemek­ben, stb. mint tisztviselők, pénztárosok, gyors- és gépírók, levelezők, könyvelők. Vidéki tanu­lók a Szeretetház bennlakásában helyezkedhet­nek el. Felvilágosítást készséggel nyújt az is­kola igazgatósága: Braşov, Calea Victoriei No. 7. 71 őosszuálíó Ttäi a prágai TUtneusdjule padlásán az agyagemder sírját megzavarja, azt isten a gyermekeiden Öünteti (Prága, julius 25.) Néhány nappal ezelőtt megírták a lapok, hogy Bully Meyrink huszon- üfcyéves egyetemi hallgató, Gustav Meyrink, a 6’dem nagynevű szerzőjének egyetlen fia, a Starenbergersee melletti családi liáz közelében öngyilkosságot követett el. Estefele eltűnt szü­lei mellől, miután egy olyan érős altatóport vitt magával, amely már önmagában is halált ho­zott volna, az erdőbe ment és felnyitotta ereit, a port lenyelte s végül még revolverrel is ma­géba lőtt. A holtttestre csak nyolc nap múlva bukkantak rá. A tragikus végű fiatalembert Starenberg- ses lakossága rendkívül szerette. Meyrink fia a kémiát hallgatta a müncheni egyete­men, emellett rendkívül lelkes sportember is volt. Ez év februárjában résztvett egy nemzet­közi siversenyen, amelyen olyan szerencsétlenül zuhant le. hogy gerincvelőjét megsértette, mi­nek következtében jobb lába megbénult. Az or­vosok ugyan remélték, hogy a sérülés megszű­nik és Bully Meyrink teljesen meggyógyul, a fiatalember azonban nem hitt orvosai biztatá- sának és meg volt győződve, arról, hogy egész életéhen nyomorék marad, ezért választotta in­kább a halált. A tragikus bir bejárta az egész világsajtót .és mindenütt nagy részvétet keltett, ahol a Golem szerzőjének nevét ismerték, csak a prá­gai régi zsidó zsinagóga sárgaszakálín. zöld- pájeszu szolgája csóválta meg talmudböleses- ségében megőszült fejét. — Isten ujja ez, — mondotta halkan — azé az Istené, aki gyermekeiben bünteti meg azokat, akik ellene vétkeztek. ‘ Hogy Gustav Meyrink vétke isten ellen vol­taképpen miben állt, azt mindmáig nem sikerült, megtudnom, mindössze annyi biztos, hogy fiatal korában, amikoi még prágai suhanó volt, fel­mászott a régi zsinagóga, az AUneuschule pad­lására, hogy saját szemével lássa meg a Gole­met. Hogy az Altneuschule padlásán mit látha­tott Gustav Meyrink, arról a későbbi nagy iró világismert müvében, a Golemben egyetlen szó­vá! sem nyilatkozott, de annyi tény, hogy azóta vaspántos ajtók zárják el a padlásra felvezető lépcsőt, hogy élő ember oda többé fel ne jus- scu. Az idegen, aki az antrét a templomba fizet­te és a saját pénzéért szkeptikusan hallgatja végig az egyházfi buzgó magyarázatát a legen­dás rabbi Juda Ben Bezalel Löw-ről, aki isten bölcs szolgája volt, a Chevra Kadiselia megala­pítója és bizalmasa második Rudolf császárnak, ELECTRO-RÁDIO Túl. KORÉH PÁL Villamossági és vízvezetéki vállalat és HátEló Laboratórium a Főtér IS szám alól Cal. Rerdinand 13 sz. udvari helyiségébe költözött át. figyelmetlenül halad el a padlásfeljáró vasp’ám tos ajtaja mellett s ha véletlenül mégis megkér di: hová vezet ez az ajtó — a válasz mindig el­marad. Az Altneuschule padlásán van ugyanis a Golem eltemetve. Az a Golem, akit az újkor leg­nagyobb kabbalistája, Maharal, a bölcs rabbi Löw sárból és agyagból a saját képére alkotott, de erősebbnek és hatalmasabbnak formázta meg testét, mint isten egykor Ádámét. Ám halhatat­lan lélek helyett mindössze egy amulettet rej­tett belé, amelyre Schem, az isten neve volt fel­írva s amelyet a szabhat előestéjén könnyűszer­rel ki lehetett venni. A Golem ugyanis, az újkor első robotere, csak hat napon át élt és dolgozott, mert szombaton, a hetedik napon amulett nél­kül — tehát lélek nélkül — teljss'tetszbalálbao hevert a templompadláson és várt az ünnep vé­gére, amikor ura és alkotója, a bölcs rabbi Löw újra eszméletre keltette. Érdekes lesz a legendából talán még azt is feljegyezni, hogy a Golem az elkövetkező hat hétköznapon csak olyan munka teljesítésére volt hivatott, amelyre az emberi test nem volt méltó. Csak a Golem halála után lett kénytelen az em­beriség, egyéb Golemek hijján, a Golem mun­káját is elvállalni s igy történt, hogy a mai ro­boterek hat napon át olyan munkát végeznek, amelyre az ember különben nem volna méltó s a hetedik napon lélek nélkül és amulett nélkül, étlen-szomjan hevernek agyagéletük valame­lyik padlászugában. Az egyik ünnep előtti estén azonban tnl soká tartottak Juda Ben Bezalel Löw pilpulisz- tikus vitái s igy történt, hogy elfeledte a Golem­ből az amulettet még a csillag feljötte előtt ki­venni. A Golem tehát, az amulettel a mellében, megérte az ünnepet, amikor nem kellett ember­hez méltatlan munkát végeznie, hanem parádé­ba öltözhetett és végigkorzózhatott a régi ghet- tó szétkanyargó uccáin. És ekkor történt a tra­gédia. A Golem azt hitte, hogy most már ember ő is, hisz amulettje van és nem kell dolgoznia s a ghettó asszonyaitól jogokat követelt magának. A krónika szerint szörnyű pusztításokat vitt végbe, végig vétkezte az egész zsidó várost s amerre ment, csak borzalom és átok maradt utána. Az agyagtestben felébredt emberbastiát csak alkotója fékezhette meg. És ugyanaz a Ben Be­zalel Löw. aki az amulettet a Golemnek adta, az vette vissza tőle Sebem nevét, hogy soha töb­bé életre ne kelljen. Az agyagot pedig, amely a Golem teste volt, felcipelték az Altneuschule padlására, ahová azóta senki föl nem mehet. Ott porladt el a Golem, elzárva a világtól amelybe vissza nem térhetett és a kiváncsiak szemétől, akik nem láthatják meg büntetlenül agyagból készült és agyaggá lett csontjait Gustav Meyrink felmászott érte egyszer s a nagy irót és tragikus sorsú apát most a ba­bona szerint elérte a végzete. E’vesztette egyet­len fiát, a Golem azonban, akit átmentett az irodalomba, él tovább és élni fog mindenkoron. Mert ő a hit, ő a legenda, ő az örök, kiirthatat- lan és kielégíthetetlen emberi fantázia. FELÁRON! elsőrangúan fest- tisztít ruhákat czümccluj

Next

/
Thumbnails
Contents